Amennyiben a hallgató rendelkezik legalább 30 kredittel a felsorolt területekről, de nem rendelkezik 50 kredittel, úgy a hiányzó krediteket a mesterfokú tanulmányai során a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni – jellemzően az első tanév végéig. Az a hallgató, aki mind az 50 kredittel rendelkezik, kreditpótlás nélkül kezdheti a szakot, még akkor is, ha nem a műszaki menedzser alapképzési szakon végzett (ez viszont nem jelenti feltétlenül azt, hogy tudása kellőképpen megalapozott). Az mesterfokozat megszerzéséhez szükséges követelmények[szerkesztés] az előírt számú és összetételű kreditek megszerzése (120 kredit) legalább 4 hét időtartalmú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat teljesítése szakdolgozat (diplomamunka) elkészítése és elfogadtatása – az ehhez rendelt kreditérték 30 kredit 1. Doktori iskola (PhD) – ez intézménytől és témától függően lehet műszaki-, informatikai-, gazdaság- vagy menedzsment-tudományi 2. Mesterszintű szakirányú továbbképzés – pl.
A hazai műszaki menedzser oktatásról[szerkesztés] A műszaki menedzsment oktatás 1908-ra vezethető vissza, amikor az USA-beli Stevens Institute of Technology alapította a feltehetően első mérnöki menedzsmenti tanszéket. Európában az első ilyen jellegű képzések 1927-ben jelentek meg Németországban. Konkrétan mérnöki menedzsment diplomát 1957-ben bocsátott ki először a szintén államokbeli Syracuse University. Magyarországon a műszaki menedzser képzés viszonylag újnak számít, elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem indított ilyen szakot 1996-ban, akkor még osztatlan képzési formában, mely képzés keretein belül a végzett szakemberek képesítése az okl. gazdasági mérnök volt. A 2005-ös bolognai rendszer bevezetése óta a képzés e formája viszont megszűnt, helyette megjelent a műszaki menedzser alapképzési szak (BSc. ) és műszaki menedzser mesterképzési szak (MSc. ). A hazai műszaki menedzser képzés célja olyan mérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, gazdálkodási- és szervezéstudományi, valamint nyelvi ismereteik, készségeik révén képesek komplex műszaki-gazdasági feladatok menedzselésére, azaz a technológiai folyamat műszaki és gazdasági megtervezésére, megszervezésére, a megvalósítás irányítására és az eredmények számbavételére, értékelésére.
kimegy külföldre). A továbbtanulók 31%-a a műszaki menedzser mesterszakon tanul tovább, a dolgozók 79%-a pedig diplomás munkakörben helyezkedik el. A végzett műszaki menedzserek átlagjövedelme 2017-ben havi bruttó 356, 364 Forint volt. [16] Megjegyzés: Konzisztens hiedelem, hogy a műszaki menedzser képzést csak mesterszakon érdemes végezni, alapképzésen nem.