Úgy vélekedett, hogy a legválasztékosabb szókincsű magyar költőre való emlékezés a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít, és még inkább összekapcsolja a nemzetet magyarságá albumot Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező mutatta be. Faggyas Sándor, a könyv egyik szerzője úgy vélekedett, Arany Jánosnak köszönhető, hogy Nagyszalonta ma, csaknem száz évvel azután is, hogy Románia része lett, magyar és református többségű maradt. Legfőképpen Arany Jánosnak köszönheti, hogy a világ magyarsága rá gyszalontán szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással és a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódott a megemlékezések gyarországon is számos rendezvényt szerveztek Arany János születésének évfordulóján, többek között Nagyberényben, Debrecenben, Nagykőrösön. Arany jános születésnapra. Budapesten a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti temetőben tartott megemlékezést, amelyen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár mondott ünnepi beszédet. Arany János olyan kútforrása a magyar nemzeti identitásnak, amelyhez megmaradásunk érdekében időről időre vissza kell találnunk - mondta.
Több erélylyel, szilárdsággal, kitartássál tán lett volna belőlem valami, de ez hiányzott mindig. Tehetségem (a mit elvitázni nem lehet, különben nem volnék ott, hol most vagyok) mindig előre tolt, erélyem hiánya mindig hátra vetett s így lettem, mint munkáim nagyobb része, töredék. Csinálj te belőle egészet és kérlek, ha az idő kiadja (de hiszen erre csak pár nap kell) küldd el nekem, mielőtt sajtó alá adnád, hogy lássam, nem csúszott-e be valamely hiba? Egyébiránt azt hiszem, BERECZ-nek akarod írni[14] s engem meg akartál csalni, hamis! Nekem mindegy, akárhová teszed. Élj boldogul! barátod ARANY JÁNOS. U. Arany János – Köztérkép. PETŐFI-VEL való viszonyomat bővebben is érintheted: az ismeretség kezdetét, látogatását 1847. (június 1–10. ), majd nejével október végén, mikor Pestre vitte. 1848-ban Pesten kétszer, Debreczenben egyszer voltam vendége s január végétől májusig (1849) családja nálam lakott Szalontán. [15] Megjegyzés ↑ Ez önéletrajzot tartalmazó levél Gyulai Pál számára készült, a ki 1855-ben az akkor megjelenő UJABBKORI ISMERETEK TÁRA részére kért atyámtól életrajzi adatokat.
— Én egyébiránt magamat ezentúl is a Nagy Tiszteletű Consistoriumnak kegyes indulatjába és jó emlékezetébe ajánlva, vagyok Szalontán, január 1839. A Nagy Tiszteletű Consistorinmnak s e szent Ekklésia belső, külső érdemes Előljáróinak, alázatos tisztelő szolgájaARANY JÁNOS rrector. Arany László jegyzete. ↑ A műben következetesen így szerepel. ↑ Shakspeareből kezeihez jutott nemcsak JÁNOS KIRÁLY és II. RICHARD, hanem a NYÁRÉJI ÁLOM is. Lásd Szilágyi Istvánhoz írt levelei között a legelsőt. A NYÁRÉJI ÁLOM egyes részleteit akkor tájban Szalontán egy műkedvelő társaság által elő is adatta. „...vagyonos Atyánk” - Arany János - OSZK. Ő osztotta ki a szerepeket, ő tanította be s ő festette a decoratiókat is. Arany László jegyzete. ↑ "Nagyapám nemes ember volt" stb. Ez ősi nemességről költeményeiben is megemlékezik néhá László idevonatkozó, a család nemesi történetével részletesen foglalkozó, hosszú lábjegyzetét lásd egy külön szócikkben: Az Arany család nemesi címe. ↑ Lásd Arany 1847. nagypéntekén kelt levelét és Szilágyi 1847. ápvil 9-diki válaszát; Arany, a fentebbi idézetet e válaszból vehette át.
A haldokló Toldi és a király párbeszédében a nemzeti és az egyetemes (irodalmunkban később is) sokféle értelmezésének válhatunk részeseivé: "Szeresd a magyart, de ne faragd le\" – szóla, Erejét, formáját, durva kérgét róla: / Mert mi haszna símább, ha jól megfaragják? / Nehezebb eltörni a faragatlan fát. \" Egyelőre közbeszól a történelem: 1848-ban nemzetőr Aradon, szerkeszti a forradalmi kormány kiadványait (a Nép barátját és a Szabadság zengő hárfáját), küzdelemre buzdító dalait éneklik, fogalmazó a belügyminisztériumban, versben lelkesen köszönti a függetlenségi nyilatkozatot, találkozik Kossuth Lajossal. "A nemzet fel nem lázadt soha, de szent jogait és szabadságát, hazája függetlenségét, ha a törvények már semmit sem érnek, fegyverrel, kézzel, forradalom útján is ki fogja vívni\" – válaszol lapjában a vádaskodásokra. Világos után egy ideig bujdosik, és – mint mondják – a nép költőjének egy "népfi\" gúnyos szavait is el kell viselnie: "Szökünk, uram, szökünk?! Arany jános születésnapi köszöntő. \" (Nem titok, volt pillanat, amikor népének költője, Petőfi nem sokkal azelőtt alig tudott szabadulni a félrevezetett "nép\" dühétől, és József Attila is kényszerű fájdalommal írta le jól ismert költeményében: "s a summás sárgul, mint az asztag, de követelni nem szerény\". )
Mezítláb hazamenni, ha a téli hideg miatt mert volna is, félt a szüleitől. A sírás nem használt. Ekkor a gonosz Jágó, részvétet színlelve, újabb álnok tanácscsal állott elő. Levezette a templom udvarára, ott egy ablakot mutatott neki, melynek üvege, mint a régi templomoké szokott, apró hat-szögű ólomkeretekbe volt foglalva: "Feszegess le egy ilyen ólomrámát, vedd ki az üveget, a nyíláson nyúlj be, fordítsd el az ablak görbölőjét, az ablak szépen kinyílik, bemászhatsz, kihozod a csizmát, s aztán az üveget ismét helyére teszed, az ólomrámát ráilleszted, soha sem tudja meg senki! " Mit volt mit tennie? 200 éve született Arany János – indul az emlékév | Magyar Művészeti Akadémia. Követte a csalárd tanácsot. Sikerült is a taktika, nem is látta meg senki. De alig volt lábán a csizma, az álnok Pista, mint a pók, rohant behálózott áldozatára: "Tudod-e, hogy mit tettél? Feltörted a templomot! Ez a legnagyobb bűn a világon. Ha feladlak, kerékbe törnek érte, vagy eklézsiát kell követned! " Az isteni félelemben nevelt szelíd fiúcska holtra ijedt e szörnyű fenyegetésektől. Félelmében valóságos adófizetője lett Pistának.
Arany László jegyzete. ↑ LAJOS, az idősb. Arany László jegyzete ↑ Az ötvenes években a nemzeti színház tagja. Neje a közönség kiváló kedvencze volt. Arany jános születésnap. Arany László jegyzete ↑ A correctori állásról lemondó nyilatkozatát a szalontai egyház levéltárában megőrizték. Oly jellemző az, annyira megvannak már ez ifjúi nyilatkozatban is a későbbi férfi jellemének alapvonásai, hogy érdekesnek vélem ide fö Tiszteletű Consistorium! E szent Ekklésia érdemes Belső és Külső elöljárói! Alúlírt, bátorkodom alázatosan nyilvánítani, miképpen a Nagy Tiszteletű Consistoriumnak, azon atyailag, s érdememen kívül rólam kegyesen gondoskodó ajánlatát, miszerint engem, fizetésemet megpótolva, hivatalomban továbbra is megmarasztani méltóztatott, el nem fogadhatom. — Nem hálátlanság, nem makacsság, vagy büszke magamban bizakodás e tettemnek rúgója, mert mindig hálálva fogom én azt érzeni, mit tett velem, érdemetlennel ezen szent Ekklésia, s ha ezentúl is, más sorsban, más hivatalban valaha némi megelégedést érezek, nem felejtem el soha azon első léptemet, mely engem arra vezetett; tisztelettel és köszönettel fogok emlékezni ezen szent Ekklésiáról.
A polgári hétköznapok szürkeségéből, egykori diáktársa, a későbbi híres történész, Szilágyi István mozdította ki. Ő bíztatta Aranyt Shakespeare és Szophoklész fordítására. Arany lassan érő költő volt. Fiatalkori próbálkozásait maga semmisítette meg. Már huszonnyolc éves, mikor megjelent az irodalmi életben. Írói karrierje az 1845-ben írt, Az elveszett alkotmány című hexameteres eposzparódiával kezdődött. A megyei tisztújításkor kiéleződő pártviszályok által ösztönzött mű első díjat nyert a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatán. Nagy hatással van rá Petőfi János vitéze, mely tudatosítja Aranyban az irodalmi igényességű népiességet. Ez ihleti az 1846-ban ugyancsak a Kisfaludy Társaság pályázatán első díjat nyert Toldit, mely nemcsak a népszerűséget, de Petőfi barátságát is jelentette Arany számára. 1847-48-ban írta meg Arany a Toldi estéjét, a trilógia középső része, A Toldi szerelme a költő utolsó jelentős alkotásaként 1879-ben készült el. A forradalom és szabadságharc ügyét Arany teljes szívvel támogatta.