A fertődi Esterházy-kastély díszudvarának aranyozott kovácsoltvas kapuja Magyarország egyik legfontosabb rokokó emléke. A reprezentatív alkotás ugyan 1769 óta őrzi a kastély főbejáratát, azonban mind a mai napig ámulatba ejti a "magyar Versailles"-hoz érkezőket. Ez az időtlen varázs annak köszönhető, hogy Esterházy "Fényes" Miklós a díszkapu tervezését és kivitelezését is a legjobbakra bízta – de vajon mi volt ennek az ára? Esterházy kastély fertőd kert. A díszkaput Esterházy "Fényes" Miklós a tiroli származású Melchior Hefele tervei alapján gyárttatta le, aki a klasszicizáló késő barokk építészet elismert mestere volt. Olyan épületeket tervezett, mint a pozsonyi Prímási palota, vagy a szombathelyi Püspöki Palota. A herceg feltehetőleg a bécsi Királyi Magyar Nemesi Testőrség tagjainak rajztanáraként ismerte meg a mestert - Esterházy "Fényes" Miklós a testőrségnek tagja, később kapitánya is volt. A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja napjainkban Forrás: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.
A 60 ezer kiültetett virágot havonta cserélték, ami óriási költséggel járt. A 19. században a szobrok eltűntek, jelenleg közel 300 nagyméretű, kúpformához hasonlító 100 éves tiszafa a fő növény ezen a területen. A 20. század elején készült, ma is látható legyező alaprajzú parterben a tiszafákkal keretezett gyepfelületeket az első világháború előtt virágok ezrei díszítették, majd a háború alatt burgonyával vetették be. A partert szegélyező hármas fasort úgy nyírták, hogy az kívülről hosszú, zöld dobozként jelent meg, belül pedig kettős alagutat képzett. Esterházy kastély - Fertőd - Kertész vendégház, apartman Hegykő. A közelmúltban ismét visszavágott idős fák némelyikén még ma is felfedezhető ez a forma. Díszudvar A remekmívű kovácsoltvas főkapun belépve tárul elénk a kastélyszárnyak ölelte díszudvar, amely eredetileg nem kertként, hanem ünnepi aktusok – például főispáni beiktatás, fogadási felvonulás – helyszíneként szolgált, s ezért a 18. században nem volt növényzettel beültetve. A gazdag architektúrájú főépület karéjában a szobrászati kompozíciók domináltak: a tér centrumában és az oldalszárnyak grottáiban vizet köpő, sárkányölő jeleneteket ábrázoló szökőkutak csobognak, de ide sorolhatjuk az erkélyeket, sőt az emeleti díszterekbe vezető kétkarú puttókkal díszített díszlépcsőt is.
A belsőudvar neobarokk díszkertté emelése először a kastély 1959-es részleges helyreállítása, majd a 2010-11-es felújítás során történt. Ma mértanilag kialakított parterek pázsitjai a kúpformára nyírt tiszafákkal és szezonálisan kiültetett több ezernyi virág üde színfoltjai fogadják a kastélyba érkezőket. Gyógynövény- és Fűszerkert A több évszázados hagyományoknak megfelelően gyógy- és fűszernövények világa is megelevenedik az Esterházy-birtokon. Esterházy kastély fertőd nyitvatartás. A fűszerkert fő növénye a francia levendula, amelyből 10. 000 tövet ültettek ki. Emellett vegyesen megtalálhatóak egyéb növényfajok is, mint bazsalikom, zsálya, kakukkfű, menta, bíbor kasvirág (Echinacea) A kert az idelátogató vendégek részére önálló turisztikai látványosságként is szolgál. A kialakított ágyásokban a fent felsorolt növényeken túl, még számos különböző gyógynövénnyel találkozhatnak, amiknek a hatásaival is megismerkedhetnek az Esterházy-kastély látogatói. Lés-erdő A Lés-erdő fénykorában a magyarországi barokk kertművészet legjelentősebb alkotása volt.
A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja 1940-ben Forrás: Fortepan / Bors Anikó A kovácsoltvas kapuk és épületrácsok egész Európában, így Magyarországon is a barokk és a rokokó építészet kedvelt elemei voltak. A fertődi Esterházy-kastély aranyozott kovácsoltvas kapuja 1956-ban Forrás: Fortepan / Fortepan