ellenszegülés (passzív agresszió), eszményítés (idealizá - ció), leértékelés (devaluáció), illet ve szorongásosak, pl. elfojtás (represszió), vissza - csúszás (regresszió). Történeti áttekintés Az ókori egyiptomiak (i. e. 1900. körül), illetve a görögök (i. 5. század) a nők bizonyos kórtüneteit a méh görögül hüsztera (υστερα) bajának tulajdonítottéák. A hüszteria (υστερια) magyarosan hisztéria elnevezés elsőként Hippokratész művében jelent meg (Novais et al. 2015). A 18 20. Személyiségzavarokról – Borderline és a nárcisztikus zavar | MEDIA IURIS. században nagyszámú kutató vizsgálódotté a hisztéria, avagy konverziós zavar tárgyában. Ernst Baron von Feuchtersleben (1806 1849) leírása szerint a hisztériás tüneteket mutató nők érzékien felajzottéak, önzők, kielégíthetetlenek, unatkoznak. E jellemvonásokat a szerző a nők elhibázotté nevelésének tulajdonítottéa. Wilhelm Griesinger (1817 1868) a hisztérikus nők bizonytalanságát, állhatatlanságát, szívtelen szeszélyességét, hazudozásait, féltékenysé - 12 gét és rosszhiszeműségét emelte ki. Jean-Martin Charcot (1825 1893) a hisztéria tünetegyüttéesét szervi eredetű neurózisként értelmezte.
Összefoglalva, ha az interperszonális viszony egészében keressük a gondolati tartalom, érzelem és viselkedés közötti diszkrepanciát, megállapíthatjuk a valóságvizsgálat meglétét vagy hiányát. Továbbá a primitív védekezõ mechanizmusok értelmezése, különösen az áttételi helyzetben való megjelenésük formájában, tovább mélyíti a valóságvizsgálat meglétének vagy hiányának feltárást. Bármely területen a valóságvizsgálat elvesztése pszichotikus mûködésre utal. Ki kell hangsúlyozni, hogy a valóságvizsgálatnak ez a megfogalmazása korlátozott, csak arra való, hogy megfigyeljük, hogyan találja meg magát a paciens a terapeutához való viszonyban megnyilvánuló külsõ valóságban. Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy a valóságvizsgálatnál nincs folytonosság. Nem beszélünk fokozatos meglétérõl vagy hiányáról. Továbbá azt jelenti, hogy a borderline és a pszichotikus strukturális szervezõdés között egyrészt minõségi, másrészt mennyiségi különbségek találhatók. Ahogy már említettük, az itt tárgyalt lényeges minõségi különbség a borderline és pszichotikus állapotokra jellemzõ szelf- és tárgyképzetek speciális sorsából adódik.
MT 2003/8 5 B? nös vagy áldozat? Gondolataim naplója? Vortex Nem az a lényeg, hogy mit, hanem az, hogy miért ADHD 2007. december Disszociatív zavar Er?