fehér ló mondája: régi magyar jogszokás emlékét őrző, hiteles monda a → honfoglalás mondaköréből; szájhagyományból került középkori történetíróink munkáiba, akik a honfoglalás különböző szakaszaihoz kapcsolva idézik. Zalán bolgár vezértől a Bodrog és a Sajó, majd a Duna-Tisza közét, Mén Maróttól Bihart egyaránt fehér lóért cserébe veszi birtokába, szállja meg Árpád (Anonymus 16., 38. és 19. fej. ). A fehér ló mondája röviden. Teljesebb alakjában késői krónikáink rögzítik (Nemzeti Krónika, 28. fej., Budai, valamint Dubnici Krónika). Eszerint a magyarok a Duna mellékén uralkodó morva fejedelemnek fehér lovat, aranyos nyerget és kötőféket küldenek, s viszonzásul földet, füvet és vizet kérnek. Szvatopluk (a régebbi változat szerint atyja, Marót) válaszára: "vegyenek, amennyit akarnak, ezért az ajándékért" Árpád immár jogaira hivatkozva veszi birtokába Pannóniát, s futamítja meg az ellenálló morva fejedelmet. – Általános felfogás szerint a monda alapja a föld vásárlásával kapcsolatos ősi jogszokás, szerződés értékű jelképes szertartás, amelyet a magyarok a mit sem sejtő idegennel szemben érvényesítenek.
A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad. Amikor a fejedelemnek ezt az üzenetet átadták, mosolyogva így szólt: – Azt a lovat bunkósbottal agyonüssék, a féket a mezőre kivessék, az aranyos nyerget a Duna vizébe hajítsák! Erre a követ így szólt: – És ebből, uram, a magyaroknak mi kára lesz? Ha a lovat megütteted, az ő kutyáiknak adsz eleséget, ha a féket a fűbe kiveted, az ő embereik, akik a füvet kaszálják, az aranyát megtalálják; ha pedig a nyerget a Dunába hajítod, halászaik az aranyos nyerget a partra kiteszik és hazaviszik. Könyv: A fehér ló mondája (Ligeti Róbert). Ha a föld, a fű és a víz az övék, akkor minden az övék! Amikor ezt a fejedelem meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, mert félt a magyaroktól. Szövetségeseitől is segítséget kért, majd a csapatokat egyesítette, és a magyarok elé vonult. A magyarok eközben a Duna mellé érkeztek, és egy gyönyörű mezőn hajnalhasadtával csatát kezdtek. Az Úr segedelme velük volt: színük elől Szvatopluk fejedelem futásnak eredt.
Akié a föld, a fű, a víz, azé minden! " A fejedelem ezt hallván és félvén a magyaroktól, hirtelen hadat gyűjtött, meg segítséget kért barátaitól, és mindezeket összeszedvén, ellenük indult. A fehér ló mondája. A magyarok eközben a Duna mellé érkeztek, s egy gyönyörűséges mezőn hajnalhasadtával harcra keltek. Az Úr segedelme pedig a magyarokkal volt, kiknek színe előtt az említett fejedelem futásnak eredt. A magyarok pedig a Dunáig űzték, ott aztán ijedtében a Dunába vetette magát, s annak sebes vizébe fulladt.
A magyar nép honfoglalásának mondája. Hogyan érkezett Árpád fejedelem e csodás területre, hogyan űzte ki rafinériával az itt élőket, s vezette népét e gyönyörű vidékre. Móra Ferenc feldolgozása. Rajzolta: Sinkó Veronika. Elérhetőség: Raktáron Leírás A minőségi idő aranyat ér. A családi együttlét kincs. A mese, a történet gyógyít, tanít, a nagybetűs Életre nevel. A képek, a rajzok esztétikát, szépséget hoznak a mindennapjainkban. És mint egy varázslat, a diafilmezés ezt mind tudja! Ha nincs mivel vetítenetek, diafilmvetítőt itt találtok. Tapasztalatunk a diafilmekkel – életkorok szerint Két-három éves korban Meghitt, varázslatos pillanatokat szerezhetünk a diázással a gyerek kb. A fehér ló mondája óravázlat. két-három éves korától. A magunk költötte történetek, a böngészők és rövid versek, dúdolók mellé a sötétben világító képek közül az ismétlődő, vagy általunk énekelt, rövid diákat ajánljuk. Ilyenek A répa, A török és a tehenek, a Megérett a meggy, a Suttog a fenyves és társaik. Teljesen rendben van, s érthető, ha a gyermek száznegyvenedszerre is kéri, hogy ugyanazt a mesét meséld, és meséld és meséld.
A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvették, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad. Amikor a fejedelemnek ezt az üzenetet átadták, mosolyogva így szólt: - Azt a lovat bunkós bottal agyonüssék, a féket a mezőre kivessék, az aranyos nyerget a Duna vizébe hajítsák! Erre a követ így szólt:- Ha a lovat megütteted, a mi kutyáink egyék meg, jól kikerekedik tőle a horpaszuk, ha a féket a fűbe kiveted, kiássuk és a gyerekeknek adjuk a cifra játékot, ha pedig a nyerget a Dunába hajítod, halászaink az aranyos nyerget a partra kiteszik és hazaviszik. Diafilm - A fehér ló mondája Diafilm Zrt. 1.590 Ft vesszoparipa.hu. Amikor a fejedelem ezt meghallotta, gyorsan sereget gyűjtött, mert félt a magyaroktól. Szövetségeseitől is segítséget kért, majd a csapatokat egyesítette, és a magyarok elé vonult. A magyarok eközben a Duna mellé érkeztek, és egy gyönyörű mezőn hajnalhasadtával csatát kezdtek. Az Úr segedelme velük volt: színük elől Szvatopluk fejedelem futásnak eredt. A magyarok egészen a Dunáig üldözték.
Ennek láttára a fejedelem még jobban megörült, mert úgy vélte, hogy azt, mint holmi telepesek, a földért küldötték. A követ pedig azt kérte a fejedelemtől, hogy adjon füvet, fát és vizet. A fejedelem erre elmosolyodva mondta: "Vegyenek, amennyit akarnak ezért az ajándékért! " S így a követ visszatért övéihez. Erre Árpád és a hét vezér benyomult Pannóniába, nem mint jövevény, hanem mint a föld örökös jogú birtokosa. Ekkor másik követet küldtek a fejedelemhez, és ezzel az üzenettel bocsátották el: "Árpád és emberei azt mondják neked, hogy azon a földön, amelyet megvettek, ne maradj tovább semmiképpen, mivel a földedet lovon, füvedet fákon, vizedet nyergen megvették, és te szegénységed és kapzsiságod miatt a földet, füvet és vizet nekik engedted! " Midőn a fejedelemnek elmondták az üzenetet, így szólt: "Azt a lovat üssék agyon furkósbottal, a féket dobják a rétre, a nyerget pedig vessék a Duna vizébe! " Mire a követ így szólt: "S aztán az én uramnak mi kára lesz belőle? Ha a lovat agyonütöd, az ő kutyáinak adsz eledelt, ha az aranyos féket a fűbe dobod, kaszáláskor az ő emberei lelik meg, ha az aranyos nyerget a Dunába veted, az ő halászai vonják ki a partra, s azok viszik haza!