Tatay Sándor jegyzi meg az akkori gondolkodásmódról, hogy Clevelandet közelebbinek érezték egy alföldi városnál. "A távolságot nem úttal és idővel mérték, a rokoni kapcsolatok hozták közel a világ másik felén levő városóriást". Zápor c. regényének ihletője ez a társadalmi problémákkal együtt élő Bakonytamási a 20. század első harmadában. A II. világháborúig tartó időszak legfontosabb történése a katolikus templom felépítése. A pannonhalmi apátság magtárából átalakított Istenháza létrejötte Kakas Aladár János pápateszéri plébános nevéhez fűződik. Pápateszéri orvosi rendelés győr. A háborúban 38 személy a község vesztesége, közülük ketten a szovjet csapatok bevonulásakor vesztették életüket. A szovjetek szétlőtték az evangélikus templom tornyát, ezenkívül 32 lakóház és 48 gazdasági épület égett le a németek kiűzésekor. A háborút követő új politikai rendszer hatását leginkább a kollektivizáláson keresztül érezhették meg a tamási gazdák. Termelőszövetkezet szervezésével itt már 1952-ben is próbálkoztak, ekkor még sikertelenül.
Felújították a kultúrházat, pormentesítették az utakat, több km járda készült el. Évente átlag 8-10 új lakóház épült fel önerőből. Új utcasorok alakultak ki, az úgynevezett "pelenkautcák". Mindezek azonban csak statisztikailag jelentős eredmények, a falu mind nagyobb lemaradást mutatott a hasonló nagyságú településekhez képest. Bakonyszentlászló Zirc után a környék legnagyobb települése. Az addigi hagyományaiból adódó elvárásoknak nem tudott (vagy valakik akarták, hogy ne is tudjon) megfelelni. A környékbeli magasabb szerveződésekből egyik sem került a községbe. Az ÁFÉSZ és TSZ központok kisebb és jelentéktelenebb falvakba kerültek. Pápateszéri orvosi rendelés székesfehérvár. A lakosság stagnált, s mind jobban érvényesült a környékbeli városok munkaerő-csábító hatása. Egyre nőtt a szakmát tanultak s az érettségizettek száma. Közülük mind többen választották a városokat letelepedési helyül. Javulást a '60-as évek végén indult új iparosítási hullám hozott, mely új téglagyárat, a fűrészüzem bővülését s a bauxitbánya megnyitását eredményezte.
Manapság talán már kevesen tudják, hogy Pápateszér valamiben vezető helyen szerepel hazánkban: egy település közigazgatási határain belül itt volt megtalálható a legtöbb vízimalom az országban. Szám szerint 25. A falu különleges fekvése – többek között a három patak által biztosított megfelelő és állandó vízfolyás – tette lehetővé, hogy a 18. és a 19. században jelentős vízimalomipar jött létre Pápateszéren. Pápateszéri orvosi rendelés pécs. Mára a legtöbb patakmalom szinte teljesen eltűnt, azonban néhányat igyekeznek feltámasztani, egyúttal megidézni a régmúlt idők hangulatát. Emellett olyan nevezetességekkel is büszkélkedhet a pápai járás egyik legnagyobb területű és lélekszámú települése, mint például az erdei Esterházy-fürdő, a gyönyörű panorámájú szőlőhegy, vagy éppen a gazdag lovas hagyomá egykori Kapcsándy-malom rekonstrukciója jól halad (Fotó: Polgár Tibor)Völfinger Béla, Pápateszér polgármestere nem titkolja, az utóbbi években akadtak nehézségei a falunak, ám amondó, határozott és kemény munkával fel lehet virágoztatni a települést, melyben komoly szerepet szán a helyi tradícióknak is.
Badacsonyi kéknyelű A Kéknyelű ősi magyar szőlőfajta, amelyet legnagyobb felületen a Badacsonyi borvidéken termesztenek. Hazai és európai híre ellenére nagyon szűk területen, 47 hektáron terem. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levél- illetőleg fürtnyeléről kapta. Későn érő, október elején-közepén szüretelhető, ezért mustfoka erősen függ az évjárattól. Illata visszafogott, főleg fehér húsú gyümölcsökre, csonthéjasokra, néha virágokra és zöldfűszerekre emlékeztet, esetenként a nyári melegben ázott bazalt szikla illata fedezhető fel benne. Komoly fejlesztés a pápateszériek egészségéért – Pápa és Vidéke. A Kéknyelű fajtából készített bor testes, karakteres, tüzes, magas alkoholtartalommal rendelkezik. A fehérborok között a legmagasabb kálium tartalommal rendelkezik, ezért kedvező élettani hatásokkal bír. A Badacsonyi Kéknyelű kiemelkedő nemzeti érték, 2016-ban felvételt nyert a Magyar Értéktár agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategóriájába. Részletek...
Jelentős részük azonban csalódott, s visszatért, így lett "amerikás magyar". Az első világháború jelentős veszteségeket okozott az 1892-ben Bakonyszentlászló néven egyesített községnek. A hősi halottak emlékére hősligetet alakítottak s minden elesett emlékére fát ültettek. Itt tartották a hazafias rendezvényeket. A háború alatt olasz, szerb és orosz hadifoglyok dolgoztak, segítettek a gazdaságokban. Ők építették az erdei kisvasutat is. Az oroszok közül néhányan a háború után nem tértek vissza hazájukba. A két világháború közötti időszakban egyértelmű fejlődés figyelhető meg. 1924-ben szeszgyár épül, kőbányát nyitnak a Cuha-völgyben horvát és vend kőfejtőkkel, 1929-től gőzmalom működik Kenyeriben (1950-ig). 1934-től téglaégető kemence működik. Megoldott a tejbegyűjtés, működik a Hangya Szövetkezet. Jelentős az iparosok száma, nyáron idegenforgalmi központ a falu. A páratlan természeti környezet mellett vendégfogadók is találhatók. ᐅ Nyitva tartások Pannonhalmi Járási Hivatal Ügysegéde Bakonyszentlászló | Vak Bottyán utca 1, 8431 Bakonyszentlászló. A vendégek többsége családoknál a "tisztaszobában" van elszállásolva.