Forrás A cikk forrása és rengeteg további hasznos tanács, történet: Linsday C. Gibson: Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei. Hogyan gyógyíthatjuk meg az elérhetetlen, elutasító vagy én-központú szülők okozta lelki sebeinket? Kulcslyuk kiadó, 2017 Eszerint az érzelmileg érett személyiségek realisztikusak, következetesek és megbízhatóak, a valósággal, mint hozott anyaggal dolgoznak, nem pedig letagadni vagy manipulálni szeretnék azt. Tudnak egyszerre érezni és gondolkodni, nem vesznek mindent a lelkükre. Érzelmileg éretlen szülők felnőtt gyerekei (könyv) - Lindsay C. Gibson | Rukkola.hu. Tisztelik a határainkat, nem csak kapnak, de képesek adni is. Rugalmasak, kiegyensúlyozottak és kompromisszumkészek, őszinték és nem megingathatatlanok: képesek saját hibáikra reflektálni és elfogadják, ha a másik másképp tesz vagy gondol valamit. Tudnak bocsánatot kérni, mivel tisztában vannak azzal, hogy a tetteiknek következménye van, és az egyensúlyi helyzet helyreállítását nem tőlünk várják el, hanem azt is felmérik, ők mit tehetnének azért, hogy jóvátegyék a mulasztásukat. Ilyen emberekre azonban akkor találunk rá jó eséllyel, ha számot tudunk vetni gyerekkori sérüléseinkkel, és határt tudunk szabni a bennünket érzelmileg kihasználó embereknek.
Az érzelmileg éretlen szülő felnőtt gyereke Gyerekként átélni, felnőttként pedig feldolgozni nehéz azokat az élményeket, amelyeket az egyik (vagy mindkét) szülőnk érzelmi éretlensége nyomán megtapasztaltunk. A folyamatot különösen bonyolulttá teszi, hogy a szüleinkkel való kapcsolatunk mindannyiunk életében az úgynevezett elsődleges kötődés, ami nagyon intenzív érzelmekkel jár. Emiatt érezhetjük úgy felnőttként is, hogy bármilyen nyomasztó, kimerítő az érzelmileg éretlen szülőkkel való kapcsolattartás, mégis, ahogy Gibson is írja, "legkorábbi ösztönös késztetéseink parancsolják, hogy szüleinkhez forduljunk, ha gondoskodásra, megértésre van szükségünk". És így is teszünk. Éretlen szülők felnőtt gyerekei 2020. Ezek az igények azonban érzelmileg éretlen szülők esetében nem teljesülnek. Helyette bűntudatkeltés, fenyegetőzés, manipuláció az, amivel szembe kell néznünk, és nem ritkán kifejezetten önző, nárcisztikus viselkedés a szülő részéről. A magányosság érzése, amit gyerekként az érzelmileg éretlen szülő mellett átélünk, a felnőttkorba is elkísérhet minket.
Elvesztettük gyermekkorunkat, de az élet előttünk csodálatos, szabad és mindig kívánatos, hogy lehetővé tegye számunkra, hogy mindig mi akartunk és megérdemeljünk. Szerezzük meg a szüleink érzelmi éretlenségét, és nem akadályozzuk meg, hogy építsünk a jelenlegi és jövőbeni boldogságot, amit korábban nem kaptunk. Hogy legyen vagy ne legyen Hogy legyen-e vagy sem, ez a kérdés. Szülői felelősség a felelősség. Nagy felelősség Olyan társadalomban élünk, amelyben megengedjük magunkat a társadalmi tehetetlenségnek. Tanulmány, munka, partner, házasodás, gyerekek, dolgozz tovább... Sok párnak van gyermeke, mert ez várható. Mert a társadalom azt írja elő, hogy bizonyos korban gyermekeknek kell lennie. A biológiai tényező szintén jön létre. "Meg fogom kapni a rizst", Sokszor hallgatunk. És ez még nagyobb nyomást gyakorol a határozatlan párokra. Az érzelmileg éretlen szülők gyermekei elvesztették gyermekkorukat / pszichológia | Pszichológia, filozófia és gondolkodás az életről.. "Ha most nincs, akkor soha nem lesz", és megvan. Más párok nem várják el azt extremiszban, de azt akarják, hogy meggyőződjenek arról, hogy ez a következő lépés az életükben, és megvan.
A biztonságosan kötődő felnőtt biztonságos és szabad légkört teremt a kapcsolataiban – meg lehet benne bízni, lehet rá számítani, nem tart börtönben az elvárásaival vagy a neheztelésével, tiszteli a szabadságodat, levegőhöz is lehet jutni mellette. Nem próbál rajtad uralkodni, és nem is igyekszik görcsösen megfelelni neked, kapaszkodni beléd. Elfogad és szeret, de nem érezteti veled, hogy halálosan szüksége van rád. Mellette te is az lehetsz, aki vagy. Beismeri, ha hibázott, tud bocsánatot kérni, elfogadja, ha megbocsátasz, megbocsát, és nem emlékeztet a hibáidra. Tud és mer őszinte lenni, ki meri mondani, amit érez és gondol; annak mutatja magát, aki valójában (nem bújik szerep mögé). A gyerek sírására, nyafogására is biztonságot sugárzó módon reagál: − Látom, nem érzed jól magad. Megnyugtatlak, és megtanítalak, mit kezdj ezzel az érzéssel. Bármi bajjal is küzdünk, Istenben bízunk. Bízik magában (nem másokból, pl. a gyerekből, vagy a párjából) meríti biztonságérzetét, önbizalmát, szabadságát.