A Kormány 1005/2010. (I. 21. ) Korm. határozatával az Éhvt. 3. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakra, valamint a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló 29/2008. A magyar energia-veszélyhelyzeti terv: részletes elemzésünk | Magyar Természetvédők Szövetsége. (III. 20. ) OGY határozatra tekintettel elfogadta a NÉS-1 célkitűzéseinek megvalósulását szolgáló 2009-2010. évi Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Program), elrendelte az abban foglalt feladatok végrehajtását, valamint 2011. I. félévében a feladatok végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról történő jelentés benyújtását az Országgyűlés számára. A kormányhatározat melléklete programszerűen tartalmazta a meghatározott célok megvalósításához szükséges feladatokat a 2009-2010 évekre vonatkozóan. A Program megvalósításáról szóló jelentést 2012. június 12-én fogadta el az Országgyűlés. A Program tartalmilag összhangban volt az Európai Unió (a továbbiakban: EU) üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésére irányuló politikáival, ezen belül az EU emisszió-kereskedelmi rendszerével, az azt felállító irányelvvel és egyéb háttérszabályokkal, valamint a kibocsátás-csökkentést megalapozó stratégiákkal.
2030 után várhatóan az új technológiák ellensúlyozzák ezt, azonban összességében ez - az áruszállítás növekvő kibocsátása miatt - a mai szinthez képest csak minimális csökkenést jelenthet. Nemzeti megújuló energia cselekvési terv 16. Az áruszállítás kibocsátása szempontjából a növekvő szállítási volumeneket várhatóan a vasúti részarány növekedése és a sűrített gáz-hajtású teherjárművek terjedése sem tudja kompenzálni. - Mezőgazdaság: A mezőgazdaságban az ÜHG-kibocsátás nagyságát jelentős részben az állattartáshoz kapcsolódó kibocsátások befolyásolják az emésztőrendszeri fermentáció, valamint az állati trágya bomlása során felszabaduló metán miatt. Az állattartással közel megegyező kibocsátásért felelős ugyanakkor a talajművelés során képződő N2O is, amelyben a legmeghatározóbb szerepet az alkalmazott műtrágya használata játssza, azonban további jelentős kibocsátással bír még a szerves trágya használata, valamint a növényi maradványok természetes bomlása is. Ezt még kiegészíti a ténylegesen CO2-kibocsátással járó fosszilis energiahordozók használata: kőolajszármazékok a mezőgazdasági gépekben, valamint földgáz az üvegházak és szárítók esetében.
Az intézkedés felszólítja az illetékes minisztereket (és július elején a kormány felhatalmazta az állami tulajdonú MVM-et és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget is), hogy intézkedjenek a piacról történő további gázvásárlásról. Júliusban azonban a magyar kormány már két olyan üzletbe is beleállt, amely ellentmondani látszik ennek az akciópontnak. Egyrészt 500 millió köbméter gázt adott el Szerbiának (a magyar gáztartalékból, bértárolásként), miközben Magyarország most a TurkStream gázvezetéken keresztül, Oroszországból és Szerbián keresztül kapja a gáz nagy részét. Másodszor, Magyarország bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az orosz kormánnyal 700 millió köbméter gáz Oroszországtól történő megvásárlásáról, speciális készletezés céljából. Nemzeti megújuló energia cselekvési term care. Ez messze van a "gázpiacról történő vásárlás" szabályaitól. 7. Az energiahordozókra vonatkozó exportkorlátozások bevezetése Ez az intézkedés elég zavaros; potenciálisan nemcsak számos uniós energia- és szabadkereskedelmi megállapodás vagy szabályozás, hanem az Uniós energiaszolidaritás ellen is szólhat.
Összességében megállapítható, hogy a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában felvázolt célkitűzések és intézkedések, különös lakóépületek és középületek felújításával elérendő primerenergia megtakarítási célok jelentős mértékben hozzájárulnak a dekarbonizáció célkitűzések megvalósulásához. III. Nyilvános a végleges Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv - Ingatlanhírek. Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia * A 2014-2050-es időszakra vonatkozó, 2014-ben elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia alapvető céljának tekinti, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető legnagyobb mértékben segítse elő Magyarország versenyképességének növelését. A stratégia integrálja a Nemzeti Közlekedési Koncepciót, a Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Tervet, valamint más alágazati részstratégiákat (Országos Kerékpáros Koncepció és Hálózati Terv; Országos Vasútfejlesztési Koncepció). A Stratégiában több szintű célrendszer került meghatározásra, amelynek alapvető eleme azon társadalmi célok meghatározása, amelyek teljesítéséhez hozzájárulnak közlekedésfejlesztési beavatkozások.
Az új technológiák lassú elterjedésének oka egyrészről azok magas ára, másrészt a töltő és szerviz infrastruktúra hiánya. Ezért is fontos a másik megközelítés, amely a fogyasztó szemléletének megváltoztatását célozza. Ebben szerepet kaphatnak klasszikus közlekedéspolitikai intézkedések, mint a közösségi közlekedési módok fejlesztése és előnyben részesítése, illetve a kerékpárutak építése, valamint olyan életmódváltásra ösztönző, főleg a civil szervezetek és önkormányzatok által kezelt programok, amelyek a helyi áruk beszerzését, a távmunkát támogatják.
A nem-ETS rendszer keretén belül a V4 tagállamok számára javasolt az igazságos, korai kibocsátás-csökkentési teljesítményt kellőképpen figyelembevevő szabályrendszer kialakításában való együttműködés. Megfontolandó a nemzetközi klímafinanszírozási tevékenységek összehangolásának megvizsgálása, mivel így a régió zöld és fenntartható szaktudása és technológiája egymást erősítve jelenhet meg a fejlődő országok piacain. Háttérintézmények, műszaki és tudományos szervezetek bevonásával ki kell terjeszteni részvételünket a mitigációval kapcsolatos nemzetközi szakmai, szakmapolitikai testületekben. III. A dekarbonizációval kapcsolatos küldetés és célok meghatározása Elfogadva az Európai Unió dekarbonizációs törekvéseit, valamint a klímaváltozás jelentette kockázatokat, Magyarországnak rendelkeznie kell egy, a dekarbonizáció lehetőségeit vizsgáló útitervvel. Nemzeti megújuló energia cselekvési terv se. Azonban a dekarbonizációs intézkedések csak úgy vállalhatók, ha nem fér kétség azok magyarországi közérdekűségéhez. Széleskörű nemzetközi kibocsátás-csökkentési összefogás híján dekarbonizációs erőfeszítéseink jelentéktelenek és hiábavalóak, ám amennyiben a dekarbonizációs folyamatok globális trenddé válnak, értelemszerűen csökkennek az egyes országok kockázatai (a CO2-kibocsátás áthelyezés, vagy más néven szénszivárgás *) és világszerte eredményessé válik a folyamat.