meghatározott családegyesítő személy családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen a Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható; 25. Külföldi munkáltató, magyar munkavállalót foglalkoztat - MGI-BPO. menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. az 1991. § (2) alapján a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, 28 1991. § (2) alapján: a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.
szeptember 30-ai állapothoz viszonyítva a legtöbb megyében növekedett az érvényes engedélyek száma. A legnagyobb növekedés Nógrád (55, 2%-kal), Szabolcs-Szatmár-Bereg (25, 1%-al), Veszprém (22, 0%-kal), Csongrád (17, 7%-kal) volt megfigyelhető. Az érvényes engedélyek számának csökkenése Heves, Hajdú-Bihar, Somogy és Baranya megyében volt a legnagyobb. 18 Az érvényben lévő egyéni és mezőgazdasági, szezonális engedélyek fontosabb adatai területi bontásban (2011. szeptember 30., 2012. szeptember 30. ) Érvényes engedélyek száma, db Megye 2012. Külföldi munkavállaló foglalkoztatása Magyarország. 14 344 Közép-Magyarország 12 859 Budapest 1 485 Pest 994 Közép-Dunántúl 409 Fejér 391 Komárom-Esztergom 194 Veszprém 1 085 Nyugat-Dunántúl 674 Győr-Moson-Sopron 161 Vas 250 Zala 297 Dél-Dunántúl 90 Baranya 63 Somogy 144 Tolna 408 Észak-Magyarország 202 Borsod-Abaúj-Zemplén 102 Heves 104 Nógrád 879 Észak-Alföld 193 Hajdú-Bihar 213 Jász-Nagykun-Szolnok 473 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 016 Dél-Alföld 390 Bács-Kiskun 82 Békés 544 Csongrád Összesen 19 023 Érvényes engedélyek számának megoszlása, % 2011.
Az engedély érvényességét a keretengedély érvényességének időpontjáig állapítják meg.
Az engedélyezés másik feltétele, hogy a külföldi, aki számára a munkavállalási engedélyt a munkáltató kéri, alkalmas legyen az elvégzendő munkára mind szakképzettségét, mind egészségügyi állapotát tekintve. Az SzCsM rendelet részletesen felsorolja, mikor kell elutasítania a munkaügyi központnak a kérelmet, illetve - mérlegelési jogkörében - mikor utasíthatja el. Mikor nem adható ki az engedély?
(XI. 28. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: 445/2013. rendelet) szabályozza. Az Flt. Külföldi EGT állampolgár magyarországi foglalkoztatása - Vállalkozó Információs Portál. alapján a harmadik országbeli állampolgár – a jogszabályokban meghatározott kivételekkel – Magyarország területén a) az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont alapján kiadott tartózkodási engedély, vagy b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Nincs szükség engedélyre - a külön jogszabály szerint menekültként, oltalmazottként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy magyarországi munkavégzéséhez, továbbá - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez.
Jövedelemszerzési vízumot kell beszereznie annak a külföldinek, aki vagyon-, illetve jövedelemszerzésre irányuló gazdasági, szellemi, művészi tevékenység folytatása, valamint munkavállalási engedélyhez nem kötött munkavégzés céljából kíván beutazni és Magyarországon tartózkodni. A kérelemhez mellékelni kell a fogadó jogi személy meghívását, felkérését vagy igazolását, illetőleg a gazdasági tevékenység gyakorlásához szükséges cégbírósági bejegyzési eljárás megindításáról szóló okiratot. Tartózkodási engedély Az a külföldi, aki munkavállalási vagy vállalkozási célból érkezik az országba, általában 90 napnál többet kíván hazánkban tölteni. Tekintettel arra, hogy a vízum az érvényességi idején belül egyszerre legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosít, aki ennél több időt kíván az országban tölteni, tartózkodási engedélyt köteles kérni. Ebből is látszik, hogy huzamosabb idejű magyarországi tartózkodáshoz érvényes útlevél, vízum és tartózkodási engedély is kell. A jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi részére a rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tervezett tartózkodás időtartama nem haladja meg az egy évet.
Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. május 17. ) vegye figyelembe! Magyarország Európai Unióhoz történt csatlakozását követően a külföldiek magyarországi munkavégzése nem csupán a hazai foglalkoztatási és idegenrendészeti szabályokon, hanem az uniós normákon is alapul. A csatlakozást követően a magyar szabályozásban a legfontosabb elvi változás abban áll, hogy nem a magyar és külföldi állampolgárok, hanem az uniós (EGT-beli), illetve a harmadik országbeli személyekre vonatkozóan tartalmaz eltérő szabályokat. Többrészes cikkünkben kitérünk a kérdés idegenrendészeti és foglalkoztatási vonatkozásaira egyaránt. A munkavállalási engedélyeztetés általános előírásai A külföldiek magyarországi munkavégzéséhez kapcsolódó foglalkoztatási típusú szabályozás célja, hogy egyfelől a hazai munkaerőpiacot védje, másfelől az uniós szabályozásnak megfelelőn biztosítsa az uniós és az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai munkavégzésére vonatkozó szabályok hazai érvényesülését.