Szülei gr. N. Mihály főajtónálló és gr. Colloredo M. Teréz voltak. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban és Bécsben végezte, Nagyszombatban 1802-től teológiát tanult. 1807. 7-én pappá szentelték, majd a következő hónapban Drégelypalánkra került. Először plébános lett, majd 1811-től kerületi alesperes Esztergomi kanonoknak 1816. 4-én nevezték ki, a következő évben megkapta a c. szekszárdi apáti címet. A pesti központi papnevelő intézet rektorává 1819-ben nevezték ki. 1820. 6-án barsi főesperes lett és kinevezték a királyi tábla főpapjává. 1823. 7-én váci püspök lett. Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek - PDF Free Download. Püspöksége alatt 1827-ben belső titkos tanácsosnak, 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblai közbírónak nevezték ki. 1838. 5-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatójává választotta. 1845. 15-én a király kalocsai érsekké nevezte ki, beiktatása szept. 24-én volt. Az forradalom kitörésekor Bécsben lábadozott, ahonnan csak június közepén tért vissza Kalocsára. (Előző évben szemműtéten esett át. ) Bécsből máj. 5-én főpásztori levelet küldött az egyházmegye papságának, amelyben örömmel üdvözölte a "szabadság új hajnalának" beköszöntését.
Másodszor Kalocsa Város Tanácsa 1984. 9-én, a Dózsa tér nevét Asztrik térre változtatta. Források: Antall István: A történelem sétálóutcája, Nagy érsekek sora. In: Kalocsai Néplap 2000. 18. 9. p. Asbóth Miklós: Kalocsa történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és jelene. Kalocsa, 1998. 42-210. A kalocsai Dózsa György Mezőgazdasági Technikum és Szakközépiskola jubileumi évkönyve. Szerk. Pénzes Pál. Kalocsa, 1970. Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula. Bp., 1994. Magyar életrajzi lexikon. 1-4. köt. Kenyeres Ágnes. 3. kiad. 1. Bp., 1981. Magyar katolikus lexikon. Diós István. Bp., 1993. Pintér Imre: Ascherik érsek főpapi sírja és az első főszékesegyház Kalocsán. In: Technika. A magyar mérnökök lapja. 1942. Dr bábel balázs kalocsai érsek ersek hastanesi. 8. sz. 286-287. Pintér Imre: A kalocsai főszékesegyház. Bp., 1942. Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza (1000-1526). Köln, 1991. Utcanév-kutatások. Batthyány József, gróf, esztergomi bíboros-érsek, hercegprímás 1760 és 1766 között kalocsai érsek (Bécs, Ausztria, 1727. január 30.
Koloh Erik; Farkas Galéria Bt. –Wojtyla Ház Nonprofit Kft., Kecskemét (Kecskeméti Wojtyla Ház karitasz könyvek) Mátyás király egyházpolitikája és vallásossága, 2018 Imádkozzunk egymásért, 2018 További könyvek Dankó László · Kerényi Lajos · Jelenits István · Barsi Balázs · Prohászka Ottokár Asztrik nyomában, Az ezredforduló évei a kalocsa-kecskeméti metropoliták vallomásainak tükrében. Beszélgetések dr. Dankó László érsek-püspökkel és dr. Bábel Balázs metropolita érsekkel; interjúk, szövegrészek vál., Farkas P. József; Porta Egyesület, Kecskemét, 2006 (Porta könyvek) Példaképeket a nemzet megújulásáért!, Szent István Társulat, Bp., 2006 (Haza a magasban) Hét szó a kereszten. Bábel Balázs, Kerényi Lajos, Jelenits István, Barsi Balázs, Czakó Gábor, Frenyó Zoltán, Prohászka Ottokár írásai; szerk. Frenyó Zoltán; Szent Gellért Kiadó, Bp., 2010 Hét szó a kereszten. Dr bábel balázs kalocsai érsek ersek randevu. Bábel Balázs, Kerényi Lajos, Jelenits István, Barsi Balázs, Czakó Gábor, Frenyó Zoltán, Prohászka Ottokár írásai; 2. jav. ; szerk.
Válogatott beszélgetések dr. Bábel Balázs metropolitával, Kalocsa-Kecskemét érsekével, 2006–2011; szerk. Koloh Elek; Farkas Galéria–Wojtyla Ház Nonprofit Kft., Kecskemét, 2012 (Kecskeméti Wojtyla Ház karitasz könyvek) Bábel tornya. A 70 éves Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek köszöntése; szerk. BAON - Dr. Bábel Balázs érsek: igazságot tenni a Jóistenen kívül senki nem tud. Negyela László Márk; Re:Publikáció, Bp., 2020 Dankó László Előde: Dankó László Kalocsa–kecskeméti érsek 1999–hivatalban Utóda: hivatalban Forrás: bel_BalázsAz oldal szövegére a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3. 0 licenc vonatkozik.
Elsőként megnyitotta 1868. 7-én a Szent Kereszt Kórházat, amelynek létesítésére még 1849-ben Nádasdy Ferenc érsek alapítványt tett. 1869 elején három hónap alatt építtette fel a gimnázium Úri (ma Hunyadi) utcai szárnyát. Augusztus és szeptember folyamán Henszlmann Imre régésszel ásatásokat végeztetett a főszékesegyház déli oldalán. Az ásatások nyomán kerültek elő az első templom alapjainak maradványai. Az iskolaév kezdetén a zárdában két évfolyamos tanítónőképző és polgári leányiskola indult. Dr bábel balázs kalocsai érsek ersek tahlil. 1870 nyarán a zárdában megkezdték a tanítónőképző és az internátus épületének építését. 1873. október 15-én megnyílt a zárdában a 40 gyermeket befogadó árvaház, amelyet Haynald Lajos érsek alapított. 1876-ban a gimnáziumban megalapította a csillagdát, a későbbi Haynald Obszervatóriumot. A kor színvonalán álló műszerekkel felszerelt obszervatórium 1878-ban kezdte meg működését. Érseki megbízásából Angster József pécsi orgonakészítő megkezdte a főszékesegyház orgonájának építését. Az orgona 1878 decemberében készült el.
Életrajzi kötet: Az Isten országútján 2005.