Céljuk, hogy az emberek minél előbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Az elnök hozzátette, az álláskeresési járadék jellege folyamatosan változott, a rendszerváltás óta állandó vita övezi, "mint minden kapitalista társadalomban". 2012 óta azonban a támogatás áttolódott a kényszerítő eszközök irányába. Az elnök szerint az egyik legjelentősebb változás, amit a Fidesz-KDNP kormányzása hozott, hogy a munkanélküli segélyt járadékká alakította, így már nem igényelhette mindenki, akinek nincs munkája, a támogatást előzetesen megszerzett jogalaphoz kötötték. A mindenkori kormány társadalompolitikai felfogása tehát közvetlenül befolyásolja, hogy milyen jellegű támogatást kaphatnak az állásukat elvesztett emberek. A SZEF elnöke úgy véli, a mostani rendszer erről egy igen leegyszerűsített álláspontot képvisel. "A munka alapú társadalom egy erkölcsi ítélet: akinek munkája van, jobb ember annál, aki nem dolgozik" – véli a szakszervezeti konföderáció vezetője. A jelenlegi kormányzat által hirdetett munkaalapú társadalom – magyarázza az elnök: "ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha valaki dolgozik, az önmagában hatalmas érték, ezért arra törekednek, hogy minél többen vállaljanak munkát.
Az ellenzék a múlt héten hirdette meg népszavazási kampányát: a Fudan Egyetem ügyéről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról kérdeznék meg a választópolgárokat. Az aláírásokat jelenleg is gyűjtő aktivisták tapasztalatai szerint a választókat jobban érdekli a Fudan és a Diákváros ügye, mint az álláskeresési járadék meghosszabbítása, sokan nem tudják, az utóbbi jelenleg hogyan működik, de még az ellenzék miniszterelnök-jelöltje sem mindig találja el a pontos számokat. A munkájukat vesztett állampolgárok támogatása azonban nem csak a járadék folyósításának időtartamán múlik, komoly szakpolitikai kérdéseket is át kell gondolni az ügyben. A Mérce Csóti Csabát, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökét kérdezte az álláskeresési járadék meghosszabbításáról, a támogatás céljáról és a kormány jelenlegi politikájáról. Szolidáris kezdeményezés egy "munkaalapú társadalomban" "Azért kell meghosszabbítani, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nem találnak 3 hónap alatt munkát, és egzisztenciálisan kiszolgáltatottá válnak" – kezdi Csóti.
A 2012-ben életbe lépett Munka Törvénykönyve átnevezte a korábban munkanélküli segély néven ismert támogatást, s ma már álláskeresési járadékként terjedt el. Az új elnevezéssel az a nem titkolt cél, hogy a munkanélküliek ne nyugodjanak bele az adott élethelyzetbe, és ahelyett, hogy a segéllyel megelégedve töltenék mindennapjaikat, akarjanak és aktívan tegyenek is annak érdekében, hogy újra munkába állhassanak. Az álláskeresési járadékra való jogosultság feltétele, hogy a munkavállaló az igényléstől visszamenőlegesen az elmúlt három évben minimum 360 napot dolgozzon. A jogosultsági időbe az az időtartam is beleszámít, melyet egyéni vagy társas vállalkozásban töltött, vagy mely során a közfoglalkoztatásban dolgozott. A munkahely elvesztése valóban megrázó tud lenni, de az elkeseredés helyett ajánlott minél hamarabb felkeresni a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltséget, és álláskeresési járadékot igényelni. A munkakeresés idejére kapott összeg valamennyire fedezi kiadásainkat, így legalább ez nem jelent problémát az egyébként is stresszesnek ígérkező időszakban.
Hogy lehet igényelni az ellátást? A biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól lehet kérelmezni az ellátás megállapítását postai vagy személyes úton a területileg illetékes járási hivatal munkaügyi kirendeltségénél. A regisztráció során szükség van: személyi igazolványra lakcímkártyára TAJ számra adóazonosító jelre iskolai végzettséget igazoló bizonyítványra előző biztosítási jogviszonyok igazolásaira (korábbi munkáltatótól kapott kilépő papírok) Járadékalap meghatározása A járadék összegét úgy számítjuk ki, hogy az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben megszerzett munkaerőpiaci járulékalapot képező jövedelmet osztjuk annyi hónappal, ahány hónapban az álláskereső járulékalapot képező jövedelmet szerzett. Ha az álláskereső az adott hónapban nem a teljes időszakra rendelkezik járulékalappal (pl. a munkaviszonya hónap közben kezdődött vagy ért véget), úgy azt a hónapot töredékhónapként kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek egyidejűleg több jogviszonya is volt (pl.