Azonban a turisták körében sokkal népszerűbb megoldás autóval érkezni a csúcsra. A hegy tetején álló TV toronyhoz Tarcalból vezet fel egy aszfaltozott út, amely az erdőben haladva néhol rosszul járható. Út közben megcsodálhatjuk a Kopasz-hegy 600 méter hosszú sípályáját, merthogy kis mérete ellenére még az is van neki. A korongos sílift épp nyári álmát aludta. Tokaj tv torony megközelítése gyalog 4. A sípálya fűvel és vadvirágokkal benőtt területe azonban nyáron a sétához is nagyszerű. A csúcsról csak a táj egy részét csodálhatjuk meg, azonban már ezért is érdemes megtenni ezt a kis kitérőt. Elénk tárulnak a vadvirágos hegyoldal alatt fekvő gabonatáblák és egy méretes morotva is. Kilátás a Kopasz-hegyről
A keleti oldalon eredetileg egy mély mesterséges árok húzódott, amelybe bevezették a folyó vizét. A vár sáncainak hossza gerincükön mérve 272, 5, 194, illetve 322, 5 m, míg a külső oldalukon mérve 337, 235, illetve 387 m. A keleti oldalán egy 7 m széles és 3 m mély árok határolta, a többi irányból Tisza védte. A sánc jelenlegi magassága erősen változó. Az északnyugati oldala 13 17, az északi sarokban 19, 4, a nyugatiban 20, 5, a belső oldalon 6 11 m. A délnyugati oldala 13 16 m, a déli sarokban 21, 4 m, belülről pedig 10 méter. A keleti oldala 10 14 m, az itt álló millenniumi emlékműnél 15, belülről 12 m. A sáncokon három helyen van bejárat: északon, délen és délnyugaton. Nemsokára akár két keréken is megkerülhetjük a tokaji Kopasz-hegyet. Az első kettőről a régészeti kutatás során megállapítottak, hogy a vár eredeti Tiszára néző kapui voltak. A harmadikat még nem vizsgálták, de erősen valószínű, hogy ez is a vár eredeti, szárazföldi bejárata volt. A keleti oldal közepén lévő horpadás Jósa András leírása szerint a templomig vezető cölöphíd helye. Az északi és a déli sarkokban 1919-ben és 1945-ben géppuskafészkeket ástak.
Nagy-Gete Koordináták: N47 42. 543, E18 40. 989 Tszf. magasság: 455 méter A Keleti-Gerecse legmagasabb sasbérce. A kistájra a sűrű eróziós völgyhálózat jellemző, amit kis vízfolyások alakítottak ki. Sokfelé a löszös üledéken képződött barnaföld borítja, amelyet nagyobb arányban hasznosítottak szántónak, mint a Gerecse magasabb részein. A kistáj a felépítésében a hegység többi részére hasonlít, de alacsonyabb sasbércek és tágasabb medencék alkotják. A Gete környékén inkább előbbiek vannak túlsúlyban, a mészkőhegyek szigetszerűen emelkednek ki a tájból. Az Únyi-patak, illetve a Kenyérmezői-patak között található. Talajvíz a völgyekben 2-4 m mélyen van, a bányászat miatt tetemes volt a rétegvízszint csökkenése. A szántók uralják, csak kisebb körzetekben hasonlít növényzete a középhegységekére. Kirándulóutak Magyarországon : Barangolás a tokaji szőlőhegyeken. A természetes vegetáció az erdők mellett a sztyepprétek és löszgyepek. A fenyőt az 50-es években telepítették a hegy nyugati lejtőire. 1908-ban itt rendezték meg az első hazai síversenyt. Ráadásul nem egy sportegyesület, hanem a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Szakosztálya szervezte.
Tarcal és Bodrogkeresztúr között pedig teljesen új nyomvonalat építenek ki, illetve fejlesztik a Tarcalhoz tartozó bel és külterületi kerékpárutat. Új biciklitámaszokat is elhelyeznek a beruházás folyamán, illetve Rakamazon és Bodrogkeresztúron egyedi pihenőhelyeket is kiépítenek majd. A teljes Tokaj-kör mintegy 19 kilométert fog kitenni, ahhoz pedig, hogy ez létrejöhessen, most az első ütemben összesen 6, 7 kilométernyi új szakasszal bővül a már meglévő hálózat. Tokaj tv torony megközelítése gyalog film. A fejlesztés a következő projektelemekből áll össze: - 2, 81 km 3x1 sávos új kerékpárút- 3, 63 km kerékpározásra kijelölt út- 100 m alagút felújítása- 150 m új járda építése- 250 m hosszú meglévő gyalog kerékpárút helyreállítása- 2 db kerékpáros pihenőhely létesítése- 420 m hosszú közút szakasz táblázása A kerékpáros kör egy része TOP forrásból fog megvalósulni A Kopasz-hegyet teljesen megkerülő kerékpáros kör egy, a Csurgóvölgy melletti szakaszát, a jelenlegi programtól függetlenül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül fogják majd fejleszteni.
A 2007-es év ásatásai tehát inkább csak tájékozódó jellegűek voltak, céljuk az egykori épületek azonosítása volt, de nem törekedtünk rétegtani vizsgálatokra. Lényegében csak a falak tetejét bontottuk ki a vár pusztulási omladékából, korábbi járószinteket, zárt rétegeket nem érintettünk. A 2008-as évadban ezzel ellentétben arra törekedtünk, hogy a már ismert adatok alapján, célzott módon, újabb épületeket tudjunk azonosítani és ezen épületek feltöltésének rétegtanát is tisztázzuk. Ennek köszönhetően kevesebb épület helyét határoztuk meg, mint 2007-ben, de rendkívül sok 16 17. századi leletet hoztunk felszínre. Volt olyan 50 cm vastag rétegünk, ahol 3 négyzetméternyi területről 5 ládányi leletanyag került elő, közte több ezüstpénz, kályhacsempe, üvegtárgy és rengeteg cserépedény. Ezen leletanyag restaurálása már megtörtént, csak ebből a rétegből több mint 10 db kiegészíthető és 2 db egész edényt ismerünk. VÁRAK ÉS KASTÉLYOK TOKAJ KÖRNYÉKÉN - PDF Ingyenes letöltés. Munkánk során ekkor főképpen a belső vár területére koncentráltunk. Az év nagy eredménye az volt, hogy sikerült megtalálnunk a keleti ágyútorony in situ küszöbkövét, tehát bejáratát, továbbá azonosítottuk a hozzá tartozó a tornyot és a belső várat összekötő 7, 5 méter széles kőhíd maradványait, illetve a belső vár keleti palotaszárnyának keleti falát.
Legközelebbi falu Garáb, ahonnan a K4 jelzésen is fel lehet menni a gerincre, majd az OKT-n a csúcsra (2, 8 km, 210 m szint). Somló (Kisalföld) Koordináták: N47 08. 796, E17 22. 331 Tszf. Tokaj tv torony megközelítése gyalog w. magasság: 432 méter A Somló az egyik legjellegzetesebb tanúhegy, amely már nem is a Balaton-felvidéken, hanem a Kisalföldön található és ezzel a Kisalföld legmagasabb pontjának számít. Már messziről jól kivehető jellegzetes alakja. Nevét állítólag a rengeteg sombokorról kapta, amely régebben teljesen ellepte a hegyet. A Somló tipikus bazalt tanúhegy. Mikor még a Pannon-tenger hullámzott a helyén akkor jelentős mennyiségű üledék rakódott le a területen. Később a tenger -azaz öböl- egyre édesvízűbbé vált a beleömlő vízfolyások miatt illetve szépen lassan feltöltődött. A hegy kőzet összetétele alapján valószínűsíthető a rétegvulkáni működés, melynek során az üledékre először bazalttufa került, ezután egy erősebb, majd egy gyengébb magma robbanásos kitörés következett és végül a lávaömléssel kialakult egy lávató a korábbi tufás peremek által határolt területen belül.
A földszint kőkeretes ablakrekonstrukciói a későbbi falazatokból előkerült kőfaragványokon és a falkutatás megfigyelésein alapulnak. A kastély mai külső megjelenése ugyanakkor nem tekinthető a 16. század végi épület rekonstrukciójának. Számos részletének formáját így a modern eszközökkel visszaidézett egykori keleti traktust már a mai építtető igényei határozták meg. IRODALOM Feld István Szekér György: A golopi késő reneszánsz kastély. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. 235 248. Feld István: 16. századi kastélyok Északkelet-Magyarországon. Sárospatak, 2000. 37 47. Feld István: Golop, kiskastély. In: Reneszánsz látványtár. Virtuális utazás a múltba. Kiállítási katalógus és tanulmánykötet. Szerk. Buzás Gergely Orosz Krisztina Vasáros Zsolt. Budapest, 2009. 540 541. Ferenczy Károly: Tűnődés Golopon. Műemlékvédelem, 24. (1980) 172 185. H. Takács Mariann. Magyarországi udvarházak és kastélyok. Budapest, 1970. 92 93. 53 54.