Cserhalminak most ehhez csak az alkata és a karizmája volt meg, színészileg lehetett volna bátrabb. Mindazonáltal a film egyik legszebb pillanata, amikor Eszter hosszú évek gyötrelmeit, fájdalmait és kiolthatatlan szerelmét zúdítja a nyakába, mire ő sokat ígérően a karjába vonja, a szemébe néz, és csak ennyit válaszol: "Mondd, Eszter, és ez a ház tehermentes? " De ez Márai zsenialitása. Eszter hagyatéka tartalom a 2. Cserhalmi György az Eszter hagyatéka című filmben És bár a film alapvetően színész-központú, nem mellékes, hány elsőrangú filmes segítette őket. Gózon Francisco képei ugyanolyan diszkrétek és finomak, mint a színészek arca. Tiszteletre méltó, hogy nem próbált meg semmilyen hangsúlyos stíluselemet ráerőltetni a filmre, nem kezdett el historizálni, nem utánozta a korabeli filmek, festmények vagy fotók hangulatát, pedig ez mostanában nagy divat. Úgy használta a kamerát, mintha egy titkos szemlélődő volna, akiben ez a történet - amibe véletlenül csöppent - felébresztett volna valami áhitatos tiszteletet. Végül aztán olyan szinten került a szereplők hatása alá, hogy már akkor is a szívük legmélyébe látott, amikor csak futólag rájuk pillantott.
MÁRAI SÁNDOR ESZTER HAGYATÉKA ÉS HÁROM KISREGÉNY © Márai Sándor jogutódai Vörösváry Publishing Co. Ltd. (Toronto) TARTALOM A MÉSZÁROS ESZTER HAGYATÉKA DÉLI SZÉL SZÍVSZERELEM A MÉSZÁROS I. Eszter fájó hagyatéka | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál. Közel húszesztendei együttélés után, mikor már minden reményt feladtak, született meg Ottó, váratlanul s a túlboldog, buzgón vallásos protestáns családnak égi csodaként. Az apa, Schwarcz János, nyerges volt egy apró városában a brandenburgi rgrófságnak, Teltow körletben, Berlin közelében. A nagyapa, '70'71-ben a poroszok szénaszállítója s kés bb óvatosan sáfárkodó paraszt, élt még, és kegyes alapítványt tett a líceumnál a fiú születése alkalmával. A fogantatás körülményeit a nyerges maga elbeszéléseinek során egy vándorcirkusszal hozta kapcsolatba, ami, - a múlt század utolsó évtizedének kezdetén - egy sszel fölkereste barangolásában a kisvárost is. Az unatkozó helység estére megtöltötte közönséggel a sátrat. Az els sorban ott ült a nyerges, iparos önérzettel, fölcsavart bajusszal, sötét ünnepl ben; mellette, mint a rossz lelkiismeret, meghúzódva a terméketlen, mindig szomorú asszony.
Az út mentén kétnyelv táblák figyelmeztették az utast, hogy közel a mexikói határ. Volt itt valami a leveg ben, amit nem lehetett látni, sem hallani - csak éppen érzett mindenen. Mint mikor valaki belép egy szobába, ahol jóindulatú emberek der sen társalognak, és egyszerre megváltozik a légkör. Mintha kih lt volna a kályha, vagy nyitva felejtettek egy ajtót, és hideg légáramlat borzongatja a jelenlev ket, a társalgás elakad. Mexikó szivárgott át ilyen színtelenül és szagtalanul. A hívatlan szomszédok, akik Kaliforniában és Texasban nappal és éjjel százezerszámra csúsztak át az országhatáron. Eszter hagyatéka tartalom 18. Nem voltak settenked forradalmárok, nem veszélyeztették a város békességét; munkát kerestek, amilyet az elkényeztetett amerikai munkás már nem vállalt, és a szerény zsákmánnyal a reboso* bélésében visszalopakodtak a mexikói hegyek, völgyek, mocsár-vidékek és óceánparti sivatagok s r jében. A burjánzóan tropikus és az enyészet érzett mindenen. Enyészet és valami tapinthatatlan, de mégis érzékelhet, ami felg zölgött a húsos, túláradó tömegb l, a nagyvárosok bádogfedel kunyhóiból - édeskés-rothadt volt, mint az serd szaga.