Vagy a mennyországra és a pokolra is? Erős, forró huzat szippantott fel bennünket kóválygásunkból. És mintha a virágzó gránátalmafák közé helyezett nyársmotollák is a mi meghajtásunkat szolgálták volna, forogtunk, csorogtunk, akár a nyársra húzott karcsú bárányok. Néha egészen közelről, a kocsi üvegénél láttam kiégett szemüregüket: szemem világa! Szemem kifolyt világa kígyózott alattunk – az is már a mennyországhoz vezetve, kötözve bennünket. Mindenem, mindenünk feltépetett és a hidak fehér csontgyűrűit pörgetve kötődött. Hiába ravaszkodtam, hiába próbáltam a fehér gyűrűkre hurkolni magamat, hiába lestem, mikor ragasztanak, mikor forrasztanak a gyűrűkre a megolvadt gumikerekek, hiába próbáltam a magas hidakról ugráló, barna testű fiatalokkal megállni egy pillanatra a gyűrűk közepében: el kellett engednem magam, folynom kellett, folynom és még csak az ár ellen úszó halakat sem utánozhattam. Pötyi - Budafoki Állatgyógyászati Központ. Olyan gyorsan haladtunk, hogy a motor leállt (a tartály felforrt vize befagyott, fala elpattant, el, a forróságtól és a jégtől is), legfeljebb csak a kanyaroknál kapcsolt be újra, hogy alig észrevehetően fékezhessen.
Asztalra asztal, székre szék, tükörre tükör, egészen a mennyezetig. Festményre festmény (Apát is festett, ismerték egymást Elemérrel), szentképre szentkép faltól falig. Macska imbolygó járás jelentés. Az éjjeliszekrények, az ágyak alja éjjelikkel, ágytálakkal, krisztírozókkal, köpőcsészékkel zsúfolódik: azt hittük, boldogan tudunk élni nélkülük. A csörögevágó forgó rézvirága. Azzal, hogy néhány könyvet és Elemér vásznait kivéve, nemigen tudtunk mást bevinni a házba, csak meggyorsítottuk a légüres tér képződését, amely most mohón szippantja tele magát a mérgezett kútból, az ég fertőiből, s szétdobja a falakat… A bíróság kezdheti elölről, hiszen a kút és az ecetfa közötti négyméteres rész, a félig lebontott kamrával, bodzabokrokkal, a galambdúc korhadt oszlopmaradványával, még mindig senkiföldje, még mindig nincs Bartáék nevén, ha jól sejtem, nem is lehet a nevükre íratni, de ha netalán nevükre írnák, akkor sem építhetnek oda semmit. Nem voltál benn az első kihallgatáson, leugrottál megszoptatni Kiskulcsot, amikor Bartáék előadták, hogyan ismerkedtek meg az öreggel.
Azt mondják, a Sóskopón nyáron is fehér marad a hermelin, hisz neki tökmindegy, hó vagy só, fontos a szűz fehérség, a szűz fehérség a fontos, amelyben kámfort játszhat a csöpp kéjgyilkos. Fájt, persze nagyon fájt, hogy lemaradtunk Bús Laci bácsi búcsúvadászatáról. A legjobb hajtók hírében álltunk, még a feketeautós fővárosi politikusok is szerettek velünk hajtatni. Tudástár. Hosszú, illatos cigarettákat kaptunk tőlük, és hát különben meg ha egy-egy szétroncsolt, a kutyák által szétszaggatott vad nem is, azért egy-egy kékzománc-csillanású toll mindig jutott a kalapunkra. Most ezt a búcsúvadászatot elszalasztottuk, vettük tudomásul nem kis szomorúsággal, de ezzel elintézettnek is tudtuk az egészet. Ám akkor ismét kósza hírek kezdtek keringeni Bús Laci bácsi búcsúvadászatáról. Az ügyet az tette bonyolulttá azon nyomban, hogy Wilhelm állítólag ott volt a vadászaton. Wili volt ugyanis a mi legnagyobb konkurenciánk. Wili, a félnótás, akit a falu bolondjának neveztünk, noha élete legnagyobb részét ő is közöttünk töltötte, a tanyavilágban.
Éppen olyan, mint egy lópata. Ha nem lenne cementes, nem lenne olyan, mint egy lópata. Mindig ott ólálkodtam a sarkon a kovácsnál. Szerettem az égő pata illatát. Egyszer egy beteg öreg gebének leesett a patája és elszaladtam vele. Kint a réten tüzet gyújtottam, sziksóval keresztet rajzoltam homlokomra, rádobtam a patát a tűzre, és áhítozva ültem magasra emelt orral, míg be nem sötétedett. Megijedtem. Az utóbbi időben annyira kitisztul egy-egy gyerekkori motívum. Ez borzasztó. Ettől félek. Nagyon félek. Mi lesz, ha végül mind ilyen tisztán, erősen jelentkezik majd? Mi lesz? Macska imbolygó járás költségtérítés. Mi? Apukám, tudod, börtönben volt. Egész gyerekkoromban. És nem volt senki felettem. Egész idő alatt kinn mászkáltam az erdőben, a mezőn, a réten, a Lehegőben, a folyónál. Nem tudtam elolvasni a leveleit. Igaz, nagyapám felolvasta őket. Mindig csak üzleti ügyekről írt. Valami elmaradt honoráriumot hajkurászott. Még egészen fiatal volt apukám. Majdnem gyerek, legény ő is. Utoljára írt egy hosszú-hosszú levelet. Egy egész csomagra valót.