Rákóczi nekünk világít (Fotó: Balassa Zoltán) 17 órakor a zarándokvonat elindult Budapestre, s a sikeres rendezvény ezzel véget is ért. (Balassa Zoltán/Felvidé)
12 / 76 A Nyírjesi erdészháztól Regéc felé tartó kék jelzésű ösvény hangulatos bükkös mellett kúszik fel a Zempléni-hegység hétszáz méteres magasságban kanyargó gerincútjára, majd a Hegyközre nyíló pazar kilátásáról nevezetes Nagy Péter-mennykő és a mára erdő borította Pengő-kő sziklabércei mellett elhaladva eldönthetjük, hogy a kék vagy a zöld sáv jelzésen kezdjük meg az ereszkedést a falu felé. 13 / 76 Ezúttal a Rákóczi-kő felé tartó zöldet választjuk. Gyönyörű fenyvesben, jókedvűen beszélgetve ereszkedünk a robosztus andezitszikláig, amely nevét az anyagába ügyes kezű mester által faragott Rákóczi-címerről kapta. Érdekes jelenség a hatalmas, faragott címeres szikla az erdő közepén, annyi bizonyos. 14 / 76 Regéc felé egyre oszlik a köd, tisztul az idő. Ii rákóczi ferenc idézetek 2020. Egy hirtelen ötlettől vezérelve a regéci várhegy alatt parkoló autónkba csupán a túrazsákjainkat dobjuk be, és egy húszperces kapaszkodást követően a szép kilátás reményében újra ott állunk Rákóczi várának falai alatt. Tekintetünk a Gergely-hegy 783 méter magas, hatalmas tömbje mellett a távoli Felvidék hegyeit pásztázza.
II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem, hazánk vezéralakja 1676. március 27-én született Borsiban (Felvidék), főúri, nagybirtokos családból. A család birtokában volt a Felvidék nagy része. Munkácson s még sok helyen volt a családnak uradalma, vára. Édesapja I. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona volt, a hős lelkű asszony, aki korán elvesztvén férjét egyedül nevelte fiát, s védte meg később Munkács várát a labancoktól. A család birtokában volt a Felvidék nagy része. Szabadságunkat magunknak kell kiharcolnunk – Rákóczi-ünnepség Borsiban | Felvidék.ma. Rákóczi Ferenc, édesanyja Zrínyi Ilona volt, a hős lelkű asszony, aki korán elvesztvén férjét egyedül nevelte fiát, s védte meg később Munkács várát a labancoktól. Ferenc magyarnak született Magyarországot ekkoriban idegen uralkodó, az osztrák császár irányította, akit egyben magyar királlyá is koronáztak, ám szívében, törekvésében idegen maradt, s igencsak kifosztotta a magyar népet. A Rákóczi család igaz magyar lévén nemigen volt jóban a császárral, ezért a kis Ferkót legszívesebben elpusztította volna az uralkodó, s így gyakran kellett költözködnie a családnak, hogy ne tudják meg, hol tartózkodnak.
Annyi forró küzdelem után hozd vissza, felséges fejedelem, a béke és nyugalom napfényes delét! " II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban, Felső-Magyarországban, vagy másképpen a Felvidéken. Szerző:II. Rákóczi Ferenc – Wikiforrás. Igen előnyös családfáról származott, ereiben a Zrínyiek és Rákócziak vére keveredett. Férfiágon ükapja Rákóczi Zsigmond, dédapja I. Rákóczi György, nagyapja II. Rákóczi György, édesapja I. Rákóczi Ferenc volt (aki fia világra jötte után pár hónappal meghalt), valamennyien erdélyi fejedelmek. Nőágon nagyapja a császár elleni összeesküvésért lefejezett Zrínyi Péter, a költő Zrínyi öccse, édesanyja pedig Zrínyi Ilona, a bátor amazon, akinek második házassága révén Thököly Imre, a kuruc felkelő lett a gyermek Rákóczi mostohaapja. A kis Ferencet 12 éves koráig anyja neveltette; korán részt vett a vitézi portyákon, elkísérte Thökölyt a hadjáratokba, végigélte Munkács várának közel 3 éves osztrák ostromát, szóval a megpróbáltatások, nélkülözések során alaposan megedződött, és elleste a hadi mesterség fortélyait, amit később Zrínyi elméleti munkáiból is tovább tökéletesített.
95-96. oldal, Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig - 1704 (Szépirodalmi, 1985)II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratok
De ugyanaz a sors gondoskodott más rekompenzációról. Szemünk elé állította Rákóczit mint az igazi magyaros gondolkodásnak, a magyar élniakarásnak, a magyar öntudatos és szinte csodás erőnek és kitartásnak egyik legnagyobb és legragyogóbb eszményképet. Ő az a bámulatos erőt, életet, szívósságot, kitartást nyújtó s a legnagyobb erőforrást jelentő égitest a magyarok egén, aki nemes példaadásával időtlen időkig lángoló hazaszeretetre, önfeláldozó küzdelemre és kitartásra, a magyar néplélekben gyökerező nemzeti erő és egység fenntartására és öregbítésére fogja állandóan serkenteni válogatás nélkül a magyar nemzet kicsinyeit és nagyjait jó és rossz, boldog és boldogtalan időkben egyaránt.