A voláris (néha a "palmáris" szinonimájaként) a tenyér vagy a talp ("plantáris") alsó részére utal. A valgus ("kifelé fordított") és varus ("befelé fordított") kifejezések a végtagok disztális részének a végtaggal bezárt szögét jellemzik egy ízületnél. Például a könyökízületnél anatómiai helyzetben az alkar és a felkar nem esik egy vonalba, hanem az alkar laterálisan kb. 5–10°-os szöget zár be a felkarral: az alkar valgus helyzetben van. Has jobb oldala nagyobb teljes film. Egy ízületnél a bezárt szög jellemezhető normálisként vagy abnormálisként. SíkokSzerkesztés Anatómiai síkok az emberi testben Általános használatSzerkesztés Az állati anatómiában három alapvető referenciasík használatos. Ezek a referenciasíkok nem konkrét síkok, inkább parametrikus síkoknak tekinthetők, amik tetszőlegesen eltolhatók az adott síkra merőleges egyenes mentén. A nyílirányú sík vagy szagittális sík (sagittalis; latin sagitta 'nyíl') a testet bal (sinister) és jobb oldali (dexter) részekre osztja. A mediánszagittális sík, mediánsík vagy középsík a középvonalban (a test szimmetriatengelyén) van; áthalad tehát minden középvonali anatómiai struktúrán, mint a köldök vagy a gerincoszlop, és minden más szagittális síkkal (összefoglaló nevükön paraszagittális síkok) párhuzamos.
EgyébSzerkesztés internus = belső helyzetű, externus = külső helyzetűJegyzetekSzerkesztés ↑ Campbell and Reece (2005), p. 630. ↑ Marieb (1995), pp. 13–14. ↑ Tortora and Derrickson (2006), pp. 12–13 ↑ a b c Kardong (2005). ↑ a b c d e f g Hickman et al. (2003). ↑ Houseman (2003). ↑ a b c Wischnitzer (1993). ↑ a b Miller (2002). ↑ a b c d e f g Ruppert et al. (2004). ↑ Barber (1998). ↑ Atkins et al. (1993). ↑ Valentine, James W.. On the Origin of Phyla. Chicago: University of Chicago Press (2004). Has jobb oldala nagyobb 2. ISBN 0226845486 ↑ Ruppert et al. (2004), p. 184. ↑ Marieb (1995) ↑ Tortora and Derrickson (2006) ↑ a b c Tortora and Derrickson (2006), p. 14. ↑ a b Tortora and Derrickson (2006) p. 14. ↑ De használják a "dorzálist" például a végtagok helyzetének leírásánál. ↑ Marieb (1995) p. 16 ↑ Marieb (1995), p. 16. ForrásokSzerkesztés Magyar nyelvenSzerkesztés Összehasonlító anatómiai praktikum I., 18. oldal (szerkesztette: Dr. Zboray Géza, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. ISBN 9631884511)Angol nyelvenSzerkesztés Atkins, B. T., Duval, A., Lewis, H. M. A., and Milne, R. C. (1993) Collins-Robert French-English, English-French Dictionary, 2nd ed.
A végbéled. Bal húgycső (a többi szerv hátsó részén). Bal petefészek és petevezeték. Mi okoz fájdalmat a bal oldalon? A test bal oldalán fellépő fájdalom gyakori okai közé tartozik a fertőzés és a belső szervek, izmok vagy idegek sérülése. Egyes esetekben ez a fájdalom magától megszűnik. Más esetekben azonban azonnali orvosi beavatkozásra lehet szükség. 33 kapcsolódó kérdés található Milyen érzés a hasnyálmirigy-fájdalom? Az akut hasnyálmirigy-gyulladás tünetei a következők: Fájdalom a felső hasban, amely a hátba sugárzik. A hasi fájdalom fokozódik étkezés után, különösen a magas zsírtartalmú ételek után. A has érintésre érzékeny. Láz. Hogyan enyhíthetem a fájdalmat a hasam bal oldalán? Kezelőorvosa vezérelje, de van néhány dolog, amelyet megtehet a fájdalom enyhítésére, többek között: Helyezzen egy forró vizes palackot vagy fűtött búzazacskót a hasára. A női has - Gyerekszoba. Áztassa meleg fürdőben.... Igyon sok tiszta folyadékot, például vizet. Csökkentse a kávé, tea és alkoholfogyasztást, mivel ezek súlyosbíthatják a fájdalmat.
bal vagy jobb (laterális lateralis) proximális proximalis proximodisztális proximodistalis egy függelék csúcsától (disztális) annak a testhez való csatlakozásáig (proximális). disztális distalis Jegyzetek:(1) Szokásos használat. (2) Ritkán használják. (3) A bal-jobb tengely felével egyezik meg. (Az "intermediális", "ipszilaterális", "kontralaterális", "szuperficiális" vagy a "felszínes/mély" kifejezések csak viszonyításként használatosak, nem határoznak meg fix anatómiai tengelyeket. ) Dorzális és ventrálisSzerkesztés További nyilvánvaló végpontok a hát és a has. Ezeket háti vagy dorzális (dorsalis) végnek (latin dorsum; 'hát') és hasi vagy ventrális (ventralis) végnek (latin venter; 'has') nevezik. Has jobb oldala nagyobb google. A legszélső pontokat összekötve a hát-hasi vagy dorzoventrális tengelyt (dorsoventralis) kapjuk. Gyakran DV vagy D-V tengelynek rövidítik. A DV tengely definíció szerint derékszöget zár be az AP tengellyel. Ahogy az anteroposzteriornál is látható volt, a "dorzális", "ventrális" kifejezések relatív helymeghatározásra is használhatók a D-V tengely mentén.
Tortora, G. J. and Derrickson, B. (2006) Principles of Anatomy and Physiology, 11th ed. Wiley, Hoboken, NJ, USA. ISBN 0-471-68934-3. Wischnitzer, S. (1993) Atlas and Dissection Guide for Comparative Anatomy, 5th ed. A magyar nyelv értelmező szótára. W. H. Freeman, New York. ISBN rdításSzerkesztés Ez a szócikk részben vagy egészben az Anatomical terms of location című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelölésekévábbi információkSzerkesztés Directions, cross sections, and divisions of the human brain Archiválva 2007. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Anatomy of the lower limbKapcsolódó szócikkekSzerkesztés Fogászatban használatos síkok és irányok
10. ábra Aurelia aurita, egy másik kehelyállat több radiális és medio-periferális tengelye A csalánozók űrbelűek, az élőlény egyik végén található a kombinált száj- és végbélnyílás, a másik végen nem található nyílás a gyomor-bél üregből (coelenteron). [9] Épp ezért az élőlény száji végét orális végnek (latin os; 'száj'), az ellenkező véget aborális végnek (a latin ab-; '-tól/-től', 'el-') nevezzük. A kettőt összekötve az orális-aborális tengelyt kapjuk (9. ábra). Epekő? Ezekre a tünetekre figyeljünk! - Almapatikák. Ahogy a gerinceseknél láttuk, a testtől függetlenül mozogni képes függelékek (csápok, a csalánozók és bordásmedúzák esetében) rendelkeznek proximodisztális tengellyel (9. A gerincesekkel ellentétben azonban a csalánozóknak nincs más határozott tengelyük, több, egyenrangú radiális tengelyt lehet meghatározni (10. ábra). Egyes kétsugaras szimmetriájú bordásmedúzáknál megkülönböztethetünk csápi vagy tentakuláris (tentacularis) (latin tentaculum; 'csáp') és garati vagy faringeális (pharyngealis) (ógörög φάρυγξ; 'garat') tengelyeket, [13] így anatómiai szempontból ekvivalensek a kétoldalian szimmetrikus állatokkal.
Egy másik megoldás lehet, ha az AP, DV és ML kifejezéseket szigorúan csak az egész élőlényre vonatkoztatva használjuk, a fejre, nyakra, farokra pedig a proximális és disztális kifejezéseket (lásd lejjebb). Proximális és disztálisSzerkesztés A közelebbi vagy proximális (proximalis – latin proximus; 'legközelebbi') kifejezés írja le azt a helyet, ahol a test főrészéhez a függeléke csatlakozik; a távolabbi vagy disztális (distalis – latin distare; 'félrevonulni') kifejezés pedig a függeléknek a testhez való csatlakozástól legtávolabbi pontját. Mivel a testfüggelékek általában a főrésztől függetlenül képesek mozogni (így pozíciót is képesek változtatni hozzá képest), ezekkel a külön anatómiai kifejezésekkel írhatjuk le őket. Ahogy fentebb már jeleztük, a szokásos AP, DV és ML iránytengelyek használata néha zavart okozhat, ha a test olyan részeire alkalmazzuk őket, amik képesek helyzetváltoztatásra a test főrészéhez képest. Ez különösen így van a függelékek esetében. A függelékek közé tartoznak az úszók (lásd 2. ábra) és a végtagok (lásd 3-4. ábra), de alkalmazható bármilyen struktúrára, ami a test főrészéből nő ki, és legalább potenciálisan elmozdulhat ahhoz képest.