15 13 Dschinnistan oder auserlesene Feen- und Geister-Mährchen. Winterthur, 1810. Csak az 1810-es, winterthuri kiadáshoz jutottam hozzá, így ezt használtam, valamint egy modern kiadást: Berlin 1968. 1J Kazinczy Ferenc Levelezése (a továbbiakban: KazLev) I, 109., 469. ; II, 559. A Csongor és Tünde forrásvidékéhez 335 Pozsonyban 1804-ben Hertzeg Piripiónak Tündér Története címmel jelent meg magyarított Wieland-mű ebbe a sorozatba illeszkedik bele Ernyi Mihály magyarítása. 16 Az igen bonyolult mesét csak fő vonalaiban követi, nem is tehet másként, maga Wieland bonyolítja történetét az elbeszélés az elbeszélésben módszerével. Ernyi Mihály egy kietlen kősziklás hely"-en indítja a történetet, Zwischen unersteiglichen Felsen... " kezdődik Wieland meséje. A nevek azonossága minden kétséget eloszlathat, de egy szöveg-összevetés nem árt bizonyítékul: Astramond (Ernyinél Astromond) meséjében így hangzik a Neraorral, testvérével való vetélkedés egy részlete:,, a' ki közüllünk elébb talál, egy még szerelembe járatlan 16. esztendős Leánykát, és annak minden erőltetés nélkül megnyerheti szívét, a' lessz a' nyertes. "
kiegészítés a Karakter-sorozat 10. évfolyamos kötetéhez Kérdések Beszéljétek meg közösen, hogy mit tudtok Vörösmarty Mihály életművéről! Soroljátok fel és vitassátok meg a Csongor és Tünde legfontosabb motívumait és jelentéseit! Fogalom drámai költemény: a klasszikus tragédiával rokonítható, középpontjába filozófia eszméket állító drámai mű. Nem előadásra, hanem olvasásra készül, azaz egyenrangúvá válik benne a drámaiság és a költőiség. Gondolatiságának következtében a drámai költemény alapvető történelem- és létfilozófiai kérdésekkel néz szembe. Elemzés A Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály 1830-ban keletkezett drámai költeménye, amelyet azonban maga a szerző színjátéknak nevez, és amely a cenzúra miatt csak 1831-ben jelenhetett meg. Számos forrása közül az egyik legismertebb a Gergei Albert-féle (máshol Gyergyai Albert) Árgirius históriája (eredeti címe: História egy Árgius nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) című széphistória. Vörösmartyra természetesen hatott Shakespeare Szentivánéji álom című drámája, Goethe Faustja vagy éppen Mozart, Schikanederlibrettójára írt operája, A varázsfuvola is.
Egyként elhatárolta magát a pusztán oksági viszonyban gondolkodó és abderitizmusba" fúló kisszerűségtől és a vallási alapú, tartalmatlanná váló elragadtatottságtól. Dschinnistan'ja első megközelítésben talán nem több mint főleg francia eredetű, 22 az alacsonyabb néposztályok számára készült történetek, 20 Samuel, Richard: Novalis und Wieland. In: Christoph Martin Wieland Nordamerikanische Forschungsbeiträge zur 250. Wiederkehr seines Geburtstages 1983. Tübingen, 1984. 21 Erről részletesen: Wieland-Kolloquium. Halberstadt 1983., Hg. : Thomas Höhle. Martin-Luther-Universität Halle Wittenberg. Wissenschaftliche Beiträge 1985/12 (F 53), Halle/Saale 1985. 22 Fuchs, Albert: Les apports français dans l'oeuvre de Wieland de 1772 à 1789. Paris, 1934. 340 Fried István mesék szellemes, a magas kultúrába átemelt, megszerkesztett" és nyelvileg is igen igényes gyűjteménye. Azonban (mint azt utóélete tanúsíthatja) csak részben folytatás, híd a Bibliothèque Bleue és a Musäus által kiadott mesék között, újítás, újszerű világlátás is, amely Goethe meseszerű novelláiig, Novalisig tervezte meg a német irodalom egy műfaját, és amely mindenekelőtt éppen az álom és a valóság, a varázslatosság és a racionalitás összefüggéseit, lehetséges egymásba játszásait, megfeleléseit formálta történetté, elbeszéléssé.
A vígjáték 1803-ban jelent meg Kolozsvárt, ismerjük egy 1803-as kéziratát is, amely később, 1838-ban Sepsy Károly színész, 6 Erre a kérdéskörre vonatkozó szakirodalom: Einziger, Moriz: Die Entwicklung des Wiener Theaters vom 16. zum 19. Jahrhundert. Stoffe und Motive. Berlin, 1918 1919. ; Rommel, Otto: Die Alt-Wiener Volkskomödie: ihre Geschichte bis zum Tode Nestroys. Wien, 1952., 487 500. ; Vö. még: Blümmel, Emil Karl-Gugitz, Gustav: Alt- Wiener Thespiskarren. Wien, 1925. 7 Burke, Peter: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia határmezsgyéjén. Antropológiai írások 12. Bp., 1984. 8 Turóczi-Trostler József: Vörösmarty mai szemmel. In: T. T. : Magyar irodalom világ irodalom. I., 429. 8* 332 Fried István színiigazgató tulajdonából került az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába; 9 s tudjuk azt is, hogy a kutatás egy darabig Katona József színdarabjának hitte, hiszen kéziratai között találtak egy, a nyomtatott példánnyal teljesen megegyező másolatot fűzve, csinosan írva, papírkötésben"; 10 ismeretes az is, hogy Mátray Gábor önéletrajzában emlékezik meg: 1812-13-ban A' Tündér alma című tüneményes játék dalai"-t komponálta.
Nagyra kell értékelnünk azt, hogy Széphalom poétája mekkora elszántsággal és szívóssággal küzdött 342 Fried István a teljes műfaji rendszer magyar megvalósításáért, de el kell hogy gondolkodtasson az a tény, miszerint még leghívebb követői is sajnálták: alkotó energiáit fordításokba ölte, s e fordítások olykor nagyon is egyszínűvé váltak. Vörösmarty az 1820-as évek elején egyre tágabb világirodalmi vidékekre vetette pillantását, 1828-tól kezdve pedig, mint a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője és cikkírója már hivatásszerűen tolmácsolt magyarul külföldi irodalmi jelenségeket (a hinduk drámai literatúrájától a svéd romantikáig). Időközben igen csak változott az eredetiség, a fordítás jelentéstartalma, így értekezésekben, ismertetésekben a nemzeti irodalom fogalma is mind határozottabban körvonalazódott, s ezzel kapcsolatban a nemzeti irodalmi múlt újabb meg újabb alkotásaira vetődött fény. Ennek nyilvánvalóan megvolt a műfaji következménye. Éppen Vörösmarty műfaji próbálkozásai a kisfaludys vígjáték, a shakespeare-i királydrámák, a vergiliuszi honfoglalási eposz, majd a más típusú verses epika, a mesenovella, végül a bölcseleti jellegű mesejáték területén jelzik egyfelől (kisebb mértékben) a külföldi irodalmak olvasásából adódó tanulságok integrálását egy, a hagyományos imitációelvet elutasító költői életműbe, másfelől a költői kísérletek terepét, a különféle világirodalmi mozgásoknak a hazai irodalmi lehetőségekkel való egyeztetésének, megfeleltetésének próbáit.