Feszültséget teremt az is, hogy a "nem én kiáltok" gondolatával induló vers voltaképpen végig felkiáltó-felszólító jellegű. expresszionizmus: avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte meg egyedüli teremtőművészetként; legjelentősebb képviselői a képzőművészetben: Van Gogh, Munch, az irodalomban: Brecht, G. Trakl, G. Benn, Kassák Lajosszürrealizmus: "valóság fölöttiség" (fr. ) szóból; a 20-as években Franciaországból elterjedt avantgárd művészeti és irodalmi irányzat; az álom, a látomás, képgazdagság, meglepő szóösszetételek alkalmazása, a szabad képzettársítás jellemzi, a tudat alatti én világát tárja fel; különösen a filmművészet aknázta ki lehetőségeit. Jelentős alkotói az irodalomban: Apollinaire, Breton, Eluard, Aragon; Kassák és József Attila¸ a festészetben: Salvador Dali, Miró, Klee stb.
A Nyugatután s részben még azzal egy időben is éri a következő nagy hatáshullám az ifjú költőt. Ez a kortárs líra legújabb eredményeivel, az avantgárddal ismerteti meg, elsősorban Kassák Lajossal és a közös mesterrel, Walt Whitmannal. A forma fegyelmét a kötetlenebb gondolatáramlás váltja fel. József Attila is keresi az új ritmusokat, az új kifejezési formákat. Világszemléletét egyre több elemmel gazdagítja, és nagy szerepet szán az egyéni képalkotásnak. Második kötetének címadó verse, a Nem én kiáltok(1924) már nem utánzat. A költő önálló hangon szól a kötet élére kiemelt expresszionista programversben. Az első sor két közhelyszerű megállapítást helyez egymás mellé, s ezzel különös hatást ér el. A költői hivatás újszerű hitvallását fogalmazza meg. A Nyugatlírai forradalmában nagy szerepe volt az egyéniség kultuszának, a költői én a tömegekből kiemelt, különleges én volt, akár a tömegek élére, akár arisztokratikus vagy menekülő magányba képzelte magát. A forradalmi avantgárd másként látta a költő szerepét, miként ezt Kassák Lajos munkássága is tanúsítja.
Avantgárd és népiesség József Attila költészetében József Attila a XX. századi magyar és világirodalom egyik legmeghatározóbb szintézisteremtő költője, több nemzedék számára is meghatározta a líra fejlődésének útját. Életpályája 1905. április 11-én született Ferencvárosban Budapesten. Ez a nap ma a költészet napja. Hárman voltak testvérek (Jolán, Etel és Attila). Édesapja József Áron szappanfőző munkás, édesanyja Pőcze Borbála, aki cselédlányként dolgozott. Az apa elhagyta a őket, ezzel kilátástalan helyzetbe sodorta a családot. Az anya rákényszerült, hogy a két kisebb gyerekét gondozásba adja. Így került Eta és Attila Öcsödre. Itt végezte el az elemi iskola első osztályát, majd anyja hazavitte őket. Ismét nyomorgó évek következtek. A mama meghalt rákban 1919-ben. Jolán házasságának révén tudta csak a család átvészelni ezeket az éveket. Makai Ödön ügyvéd lett a gyerekek gyámja. Attila egy ideig hajósinas volt és csősz, majd a Makói Gimnáziumban tanult. Tanárai hamar felfigyeltek rá. Megismerkedett Juhász Gyulával, aki támogatta őt.
A víz az élet. A jövő egyik legfontosabb stratégiai kincse. Miért nem tudunk mégsem ésszerűen gazdálkodni vele? Miért vezetünk el többet belőle, mint amennyi hozzánk érkezik? Miért tesszük ezt olyan veszélyeztetett térségekben is, mint a Homokhátság? Vizeinkről szólván, miért nem a sikerek, miért a kétségek válnak hangsúlyossá? Megannyi kérdés, s néhány lehetséges, nem kizárólagos, csupán elgondolkodtató válasz.
A szakirodalmi vitákat a szerző nemcsak saját álláspontjának a kifejtésére, a tisztázásra használja, hanem arra is, hogy – mellőzött alapkérdésekben - rendszerezett, új ismereteteket adjon. (Pl. "A külföldiek földtulajdona a nagyvilágban. " 123 – 129. Avagy: "Mi a földreform? " – 100. "Mit jelent a földtulajdon? " - 101 – 104. – "Közösségi jogot sért – e az üzemszabályozás? " – 138. stb. ) Földprogramját a szerző azért nem nevezi nemzetstratégiának, mert szerinte a roncs – és páriatársadalomra szétrobbantott magyar közösségnek ma még nincs a létérdekeinél érdekérvényesítő képessége, amihez előbb, a népességnek öntudatos nemzetté kell válnia. A program arra keres intézményi választ, "hogyan lehet Magyarország földje a magyarságé? " A szerző programjának néhány elemét a polgári kormány földpolitikája átvette. (Így az állam elsődleges elővásárlási jogának bevezetését és az ún. demográfiai földprogramot, ami a gyermekeket vállaló fiatalokat földhöz és agrárüzemhez juttatja. ) Mégis, ez a program két ponton is eltér a kormányprogramtól: egyrészt, mentes bármely politikai érdekkötöttségtől (lévén a szerző független kutató), másrészt történelmi képletben és távlatban javasolja az építkezést: az általa kidolgozott intézményrendszer a XXI.
Egyedül ez biztosíthatja, hogy a termőföld a jövőben megőrizze élelmiszertermelő közfunkcióját és a földhasználat célrendszerét az állam ne szolgáltassa ki a tőke öncélú nyereségigényének. Csak az állami és az önkormányzati földtulajdon képes csökkenteni a népességzuhanást és ellensúlyozni az agrár munkaerő elvándorlását, illetve elöregedését. A földhasználatban a nagybirtokrendszer nyomasztó túlsúlyát a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény számolhatja fel. Ez az "egyetlen üzem és a kötelező birtokminimum-maximum" elve alapján, 5-10 éven belül a nagyüzemeket arra kényszerítheti, hogy termelési kapacitásuk és földkészletük törvényes mértéket meghaladó részét átadják átalakulásukkal a kis- és középüzemeknek. A földvédelemben gyökeres fordulatra van szükség, ami főszabállyá teszi a termőföld nem élelmezési célú, művelésből való kivonásának a tilalmát, a területi és övezeti átsorolást az országgyűlésnek közvetlenül felelős, központi közigazgatási szervre bízza, továbbá a földvédelmi járulék és a bírság mértékét a piaci földár többszörösére emeli, amivel a spekulatív tőkét a földtakarékosságra szoríthatja.
(Így az "üres államkassza" és a nyomasztó adósságteher sem gátolhatja a meglévő állami földvagyon tulajdoni forgalomképtelenné változtatását, ami a költségvetésnek egy forintjába sem kerülne, csakúgy, mint a mezőgazdasági üzemszabályozás bevezetése és a szigorú földvédelem érvényesítése. Az utóbbi jelentős bevételi forrásokat is nyitna a közcélok számára. ) A könyv célja, döntően, nem a politikai döntéshozó szakmai befolyásolása, hiszen annak érdekkötöttségét egyéb, soktényezős szálak mozgatják. E helyett, a civil társadalom figyelmét kívánja felhívni arra, hogy a válságos történelmi helyzetben a fizikai és etnikai megmaradásunknak - a föld és az édesvízkészlet megőrzésével – reális intézményi esélyei vannak, ha a magyarság a létérdekeit felismeri ("Magyarország a magyaroké") és képes hatékonyan cselekedni a nemzeti önvédelme érdekében.