Pannon Tükör 2011/4-5 39 Irodalmi Tükör MÁTÉ Nagyrészt, de van közöttük pár olvasmányélményem is. Viszont hallani... (Egészen az ajtóhoz megy. ) Csak a szomszéd, most jött meg a munkából. Masszőr. Időnként engem is megdögönyöz egy kis apanázsért. TIMI Az is az egyetemi pénzekből van? MÁTÉ Hova gondolsz? Azért hárommilliót még én sem tudok masszőrre kidobni. Egyébként, abból van. TIMI És amiket vettünk? A sütemény, a drága piák, a szivar? MÁTÉ Szerinted az apostolok dobták össze az utolsó vacsorát? TIMI Csak tudod kissé gondolkodóba estem. Ezek a dolgok önmagukban aprócska dolgok, de ha megszorozzuk az eltelt napokkal és a teljes HÖK tagsággal, nem kis összegekről van szó. Így aztán érthető, hova folyhatnak a milliók. MÁTÉ Azért azt te is érzed, hogy ez abszurd. Lehet hogy kicsit nagylábon élünk, de nálunk is létezik kontroll. Miért él mindenki fejében úgy a HÖK, mint egy pénznyelő automata. Igaz, hogy kapunk, ugyanakkor adunk is. Gyakran ismételt kérdések - BubbleShop Magyarország. Nagyon sokat. Kinek van kedve tanulás előtt-után vagy közben papírmunkákkal bajlódni, vagy X, Y-nak futkosni egy szaros kérvényért.
A csengő másodszor is megszólal. – Miért nem nyitsz ajtót? – jön utánam Luke a hallba. – Le kell őket mondanom! – fordulok feléje gyászosan. – Nézz rám! Egy csődtömeg vagyok! Nem szerepelhetek így a Vogue-ban! – Csodás leszel, meglásd – mondja erélyesen, és a bejárati ajtóhoz siet. – Azt hiszik, ez a mi házunk! – sziszegem utána rémülten. – Azt mondtam nekik, itt lakunk. Luke egy "minek-nézel-engem" pillantást lövell felém a vállán át, és szélesre tárja az ajtót. – Szép jó napot! – mondja a lehető legmagabiztosabb góré-hangon. – Üdvözöljük önöket az otthonunkban. Ezeknek a sminkeseknek Nobel-díj járna a teljesítményükért. A fodrászoknak csakúgy. Oxo tea hiszti 1. És Luke-nak is. Három óra telt el, és a fotózás nagyszerűen ment. Luke érkezése pillanatától teljesen elvarázsolta a stábot. Tökéletesen meggyőző volt, ahogyan teát főzött nekik a konyhában. Mind azt hiszi, itt lakunk! Úgy érzem magam, mintha kicseréltek volna! És úgy is festek. A piros foltokat eltakarja az alapozás, a sminkmesternek hála. Igazán aranyos volt, azt mondta, látott ő ennél sokkal rosszabbat is, én legalább nem kókadozom a kokótól.
– Igen, igen. Tartsd egy percre, Iain! – A kagylóra teszi a kezét. –Becky, muszáj jönnöm? Luke végigfuttatja tekintetét az arcomon, mintha teljes mértékben fel akarná mérni a hangulatomat. – Iain – mondja végül, visszafordulva a telefonhoz. – Ez bonyolult kissé. Visszamegy a dolgozószobájába, és hangja mormolássá halkul. Bonyolult? Mit ért azon, hogy bonyolult? Elmegyünk a nőgyógyászhoz, és kész. Dühösen fel-alá kezdek futkosni a hallban, s gondolatban tromfokat fogalmazok. Tartalom. 16. évfolvam 4-5. szám július-augusztus, szeptember-október. Hírek,Szerzőinkről 164. Irodalmi tükör / szépirodalom - PDF Free Download. Nem várhat Iain egyszer az életben? Muszáj az egész életünknek az Arcodas körül forognia? Nem fontos neked a gyerekünk születése? Törődtél te valaha is velem? Szóval így állunk. Valószínűleg nem ez az utolsó eset. Végül Luke újra feltűnik a dolgozószoba ajtajában. A telefon sehol, s épp a zakóját veszi fel. – Nézd, Becky… – kezdi. Nem jön velem. – Eszed ágában sem volt eljönni Venetia Carterhez, nem igaz? –bukik ki a számon. – Előítéleteid vannak vele szemben! Szép dolog, mondhatom! Menj, intézd az ügyeidet, elmegyek egymagam!
– Az embereim azért viselkedtek különösen veled, mert körlevélben kértem mindenkit, hogy senki, de senki ne említse neked a vállalati gondokat, különben menesztem. Becky… én csak védeni próbáltalak! Hirtelen eszembe jut, hogyan ült az íróasztala előtt a sötétben, komor képpel, még hetekkel ezelőtt. Azóta rossz a kedve, azóta szórakozott. Akkor miért mondta Venetia, hogy… – De az a nő azt mondta, hogy elhagysz a kedvéért – csap most magasra a hangom. – Azt is mondta, a gyereket azért látogatni akarod – zokogok fel hirtelen. – Hogy én elhagylak téged? Becky, gyere ide! – fonja körém Luke szorosan a karját. Mellére hajtom a fejem, könnyeim az ingét áztatják. – Szeretlek – mondja erélyesen. – Soha nem hagylak el! Sem téged, sem a kis Birkint! All Products – Megcímkézve: „Polla” – WWW.OXOSHOP.HU. Ezt meg honnan tudja… Á. Megtalálhatta a névjegyzékem. – Per pillanat Armageddon – javítom ki szipogva. – Vagy Gránátalmácska. Legalábbis ezt mondtam az anyádnak. – Gratulálok. Remélem, elájult. – Csaknem – próbálok meg mosolyogni, de nem sikerül. Még minden túlságosan friss.
– Valójában úgy hiszem, a Lookra még nagy fordulat vár – felelem hűvösen. – Megengedem, a kezdet rázós volt, az alapokat mindenesetre leraktuk. – Akkor jó szerencsét – szalad ráncba Iain arca a leplezetlen kárörömtől. – Adhatok egy tanácsot? A helyedben más állás után néznék. Magamra erőltetek egy mosolyt, aztán dúlva-fúlva elfordulok, és kinézek az ablakon. Egek, ez atyáskodik felettem! Majd én megmutatom neki! A Look igenis nagy siker lesz! Mindössze… izé… mire is van szüksége? Mondjuk, kezdetnek vásárlókra. A kocsi most kihúz a járda mellé, és az egyenruhás sofőr kiszáll, hogy ajtót nyisson. – Még egyszer kösz, hogy elhoztál, Iain – mondom udvariasan. – Luke, odabent találkozunk. – Igen, persze – bólint a férjem, és homlokát ráncolva kipattintja az aktatáskáját. – Nem maradok túl soká. Szóval, Iain, mi a gond ezzel a tervvel? Mialatt a sofőr kisegít a járdára, a két férfi valósággal belebújik az iratokba. Oxo tea hiszti w. – Innen már ön is el tud menni, ugye? – mutat a sofőr a sarokra. – Az ott a Fencastle Street, csak a korlátok miatt nem tudok behajtani.
Remegő ujjakkal fűzöm derekamra a khakiszínű övet, bekötöm a csatját, és ráengedem a pólómat. Aztán megfordulok, hogy megnézzem magam az ajtó hátoldalára illesztett egész alakos tükörben. A legszívesebben elsírnám magam. Úgy festek, mint egy idomtalan szörny. A lábszáram két fehér, vaskos fatörzzsé változott. A lábfejem nagymamákéra emlékeztet. Elöl és hátul is dudorodom. – Nagyszerűen nézel ki, Becky! – Venetia mostanra az íróasztalához szökkent. Fürge jóganyújtást végez, ami láttatni engedi hosszú, ruganyos karját. Oxo tea hiszti online. – Szóval, Luke, isteni volt a tegnap este. Igazán érdekes, amit a web linkekről voltál kénytelen mondani… Nyomorultul a székemhez vánszorgok, és várom, hogy ezek ketten befejezzék a bájcsevejt Venetia üzleti arculatáról. Mostanra azonban már a tájékoztató füzetét és az esetleges javítási lehetőségeket tárgyalják elmerülten. – Jaj, bocsánat! – vesz észre hirtelen Venetia. – Unalmasak lehetünk. Nézd, a vizsgálatnak vége, és ha nem akarsz tovább maradni… – Tényleg, nem Suze-zal és Jess-szel ebédelsz?