Szana Tamás, Ujabb elbeszélők. Bpest, 1889. Erdélyi irók és művészek Almanachja 1892. arczk. Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 501. l. Tanulók Lapja 1895. és önéletrajzi adatok. Források: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897. On-line elérés. [368] Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, főszerk. Kenyeres Ágnes, Budapest, Arcanum, 2001. On-line elérés. Új magyar életrajzi lexikon (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002, 523. o. ISBN 963-547-759-3 A magyar irodalom története 1919-től napjainkig, Szabolcsi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1966, 162. Jakab Ödön: Szeresd a földet! 1909. [369] "Szeresd a földet! A föld jó, s nemes. Semmi sincs ám, mit méltóbban szeress! Szüle elűzhet, testvér rossz lehet, Máshoz pártolhat hűtlen kedvesed, Lehet mindenki hozzád mostoha, Megcsalni csak a föld nem fog soha! Turizmus Online - Megszaladt a futóbiznisz. Szeresd a földet! Lásd, bár kebelét Durván sebezve hasítja ekéd: Nem esküszik ő bosszút senkinek, Sőt egy magért egy kalásszal fizet, S hogy elfelejtsd az élet nyomorát: Édes fürtökben adja fel borát.
Ennek tulajdonítható, hogy Hunyady János kormányzó 1448-ban elrendelte Borgó és Beszterce határainak pontos kijelőlését. 1472-ben a bálványosi várnagyok ellen is tiltakoztak, akik Décse, Málom és Böőd nevű birtokaikat Bálványos várához akarták csatolni. 1468-ban óvást emelt az ellen, hogy Mátyás király hunyadmegyei birtokait idegeneknek adományozza, 1483-ban viszont ö és fiai Balázs és Elek zálogba tették itteni birtokrészeiket, amelyeket Gergely csak 1485-ben váltott vissza. 1487-ben boncnyiresi birtokrészeit 25 aranyforintért Bethlen Miklósnak zálogositotta el. Dobor dezső wiki all star. IV Gergely 1491-ben Márk családjával a birtokoikon (küküllő-megyei, bozzási és böődi halastavak tartoztak ide) megosztoztak. A viták 1492-ben és 1493-ban kiújultak. IV Gergely 1500-ban halt el, a sírfelirat szerint és 1502-ben Balázs fia mint az elhunyt IV Gergely fia említttik. Felesége Somkeréki Erdélyi István alvajdának és görgényi várnagynak Dárai Majos Annától született leánya somkeréki Erdélyi Judit volt. 11 gyermekük született, az utolsó Margit (1500) születésekor IV.
1800 január 8-án meghalt Fekete Péter, ifjan. 1800 február 24-én meghalt Imreh Miklósné, Nagy Judith. 1800 december 27-n meghalt néhai Nagy Ferentz özvegye Bogáti Anna. 1801 február 16-án meghalt Jakab Kata, néhai Czegő Ferentz özvegye. 1801 március 31-én meghalt ifjabb Pápay Ferencznek László nevű fiacskája. () 1801 augusztus 16-án meghalt ifjabb Czegő Istvánnak Péter nevű fiacskája. 1802 február 9-én meghalt Szász Györgynek Mária nevű leánya. 1802 október 29-én halt meg Nagy Sándor Zsuzsanna nevű leánykája. 1802 november 18-án temettem Székely Ferentz fiát Mártont. 1803 január 6-án temettem T. Pápay Sándor Uramat. Dobor dezső wiki.openstreetmap.org. 1803 szeptember 22-én temettem Czegő István fiát Ferenczet. 1803 október 1-én temettem ifjabb Lengyel Mártonnét, Nagy Rebekát. 1804 február 24-én temettem Fekete Mihály leányát. () 1804 május 12-én temettem Lengyel Márton leányát Annát. 1804 november 29-én temettem T. Pápay Sándor leányát, Rosit. 1804 december 9-én temettem fiát Pápay Eleknek? 1805 január 13-án temettem Fekete Györgynét.
Ilyen például a Lyuk- és Oltvány Tető, amely 477 m magas. A vidék széles dombháti és lankás lejtői ritkán haladják meg a 14-16 fokot, de a Marosvásárhely felőli dombok nagy esésű lejtőket képeznek, amelyek helyenként elérik a 40 fokot is. A község területének legalacsonyabb tengerszint fölötti magassága 315 m. A község területe geológiai szempontból az Erdélyi Mezőséghez tartozik, amelyet északon a Nagy Szamos, északnyugaton a Kis Szamos, délen a Maros és Nyárád völgye határol, s amely szerves részét képezi az Erdélyi medencének. Folklór-kultúra szempontjából a Székely-Mezőséghez tartozik, ezt bizonyítják a mezőségi népdalok, ugyanakkor székely eredetét a falunak a székely népviselet (székely-ruha, székely-nadrág). A falunak már 1332-ben volt temploma, ekkor Pambus néven említik. 1431-ben Panijth néven szerepel. Kizárólag székely lakosságú falu volt, akik Háromszékről települtek ide. P. Mobil - Kutyából szalonna (1998-as eredeti kiadás) CD - P - CD (magyar) - Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108.. A 16. században lakossága a református hitre tért. A különböző korszakok emberének jelenlétét igazolják a pattintott kőszerszámok, kőbalták, bronzvésők, lándzsahegyek, nyílhegyek és számos égetett fekete kerámia edények, amelyek szántáskor vagy egy-egy épület alapozásakor kerültek a felszínre.
Nagy II József (1852 I 25-) C7. Nagy Mária (1805 II 29-) B1. Pápay I Pál (1760-Csávás 1844 IX 26) Θ Jármi Mária. (1770 k. -a csávási anyakönyvekben haláláról nincs adat) Θ Csávás 1792 I 12. D1. Pápay Erzsébet (1793 XII 7-) D2. Pápay Lajos (1796 IV 11-1796 IV 26) D3. Pápay Eszter (1797-1797 I 8) D4. Pápay II Pál (1802 XI 3-) D5. Pápay Klára (1806 I 30-) D6. Pápay Elek (1807 V 7-) Θ György Sára. D7. Pápay Berta (Csávás, 1812 V 23-1876 után) Θ Nagy II József (1804 VII 15 - 1866 II 8) özvegyember, Θ 1834 VIII 19. Dobor dezső wiki mta. A1. Czegő György (1750 k. – Csávás, 1808 XII 21). B1. Czegő Borbála (Csávás, 1782- Csávás, 1834 VI 10) Θ Fekete II. György (1780 k. Csávás-) Csávás, 1802 V 11. B2. Czegő Zsuzsánna (Csávás, 1788 VIII 7-) Θ Székely György. B3. Czegő Judit (Csávás, 1791 VII 2-) B4. Czegő Mihály (Csávás, 1794 V 2-) B5. Czegő Márta (Csávás, 1797 VI 10-) B6. Czegő Ferencz (Csávás, 1801 VI 15-) B7. Czegő Katalin (Csávás, 1804 XI 9-) Sebestyény (folyfalvi) Mezőmadaroson éltek, családfa. A1. Sebestyény I István (1727- Mezőmadaras, 1797 VII 14) B1.
1992-ben 389 lakosából 381 magyar és 8 cigány. Székely Ferenc Vadasdi krónikája szerint 2010. július 25-én 352 lakosa volt, ebből 60 cigány. Református temploma gótikus eredetű, helyette azonban 1886-ban újat építettek, a régiből csak egy szemöldökkő maradt. 1912-1914 között itt volt pap Donáth László (1883–1967) novellista, a Kemény Zsigmond Társaság tagja, a Zord Idő és a Pásztortűz munkatársa. A falu helytörténésze Székely Ferenc. Nyolcvan éve hunyt el Jakab Ödön (Vadasd, 1854. július 26 – Budapest, 1931. Dobor Dezső – Wikipédia. március 5. ), a település szülötte, költő, író, drámaíró, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1924). Kora irodalmának egyik legnépszerűbb alakja volt, népi-nemzeti irányú verseinek, prózai és színpadi műveinek köszönhetően a 19-20. század fordulójának legkedveltebb szerzői közé tartozott. 1863-tól a marosvásárhelyi református kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait. Első verseit ekkor, marosvásárhelyi diákévei alatt írta nagy lelkesedéssel, s tanárai – Mentovich Ferenc és Tolnai Lajos – is buzdították az irodalmi pályafutásra.
1555-ben néhai Szolnoki (kozárvári) László leánya Szolnoki (kozárvári) Zsófia Tomori Kristófné a maga és néhai Szolnoki (kozárvári) György fiának Gergelynek nevében, azon néhai Györgynek hagyatékából annak özvegyétől Zsófiától részt követel. Mánya. 1520 VII 20. (Kolozsmonostor) A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi István a maga és családja nevében Földvári Jánosnak a dobokamegyei Földvár, Kapor és Czég birtokok részeibe való beiktatása ellen tiltakozik. Említve van Bánnffy Katalin és férje László (1520-ban tehát már házasok) deák, valamint Katalin testvérei: László, János és Miklós. 1523 IV 16. A kolozsmonostori konvent előtt Losonczi Bánfi István a maga, fiai és leányai és a többi Bánfiak nevében id. Bánfi Lászlót összes javai, de főleg a Kalotaszegen lévők elidegenítésétől eltiltja. Bánfi István 11 gyermeke van felsorolva: László, János és Miklós, Anna, Chaholy Boldizsárné, Katalin (Stepha nus Banfy de Lossoncz suo et…Katherinae Ladislai Literati de Zolnok), Szolnoki Lászlóné, Imre, Gáspár, Farkas, Borbála, Haranglaby Miklósné, Magdolna és Orsolya.