E névsorban minden személy méltatása szerepel, de itt most csak Lehár Ferencől leírtakat másolom át ide: Tíz magyar alkotó, aki meghódította a világot "A Magyar kultúra napja tiszteletére összegyűjtöttünk tíz jeles XX. századi magyar művészt, akik a világ minden égtája felé elvitték a magyar kultúra jó hírét. " /2021. 22. - 06:03 - Híradó Kodály Zoltán Cziffra György Kertész Mihály Victor Vasarely Zsigmond Vilmos Bartók Béla Kertész Imre Robert Capa Szabó Gábor Lehár Ferenc Lehár Ferenc, a leghíresebb magyar operettek írója, bár élete nagy részét Ausztriában élte le, mindig magyar állampolgár maradt. A szerző nevéhez összesen 31 operett fűződik, a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, de valamennyit rövid időn belül Budapesten is műsorra tűzték. Világsikert aratott a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa című darabja, gyakran játsszák A három grácia, A cárevics, a Paganini, a Friderika és a Giuditta című műveit is. Lehár egyedi, több szempontból formabontó, fantáziadús, színes ötletekkel teli műveivel megújította az akkor már sablonossá merevedő bécsi operett stílusát.
Szu Csong Herceg Belépő. Kutya szeged szue belépő árak feje elhegyesedő szeme világos vagy sötét gesztenyebarna füle. A történet természetesen szer. Szu Csong Belepoje A Mosoly Orszaga Cimu Operettbol Youtube from A történet természetesen szerelemről szól s izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet Szu-Csong herceg kapcsolata amely sajnos nem bizonyul életképesnek. Höigy 2 hölgy Fópap Kinai lány Tisztek kinaiak MCS OR Mosoly országa. Pályafutása alatt végigénekelte a klasszikus tenorbonviván-szerepek teljes. A nagylelkű keleti arisztokrata végül maga segíti hozzá az általa imádott Lisát hogy megszökjön tőle Gustav von Pottenstein-Hatfaludyval. Pályám alapjait a Goór Nagy Mária Szinitanodában és a Budapesti Operettszínház Zenés-Színészképző Stúdiójában sajátítottam el. Elemről szól s izgalmas mozzanata az európai nő és a kínai férfi Lisa Lichtenfels grófkisasszony és a kínai nagykövet Szu-Csong herceg kapcsolata amely sajnos nem bizonyul életképesnek.
Vajat, mézet hozz, de menten, szóval, szaporán ……/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere, szaporán vissza megint! Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír! Palikám, kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!... " (Laki Péter, énekkar) – Borcsa és Pista kettőse: "Menjünk a faluba vissza, ott lesz jó! Házunk kicsike, de tiszta, mint a hó. Nem fog érni sose vád. Végre hazamehetünk. Jobb a falun a világ. Pap elébe léphetünk.... " (Bojtos Luca és Laki Péter, énekkar) VI. A három grácia (1923) – Bouquet és Marietta Toutou "apacskettőse, III. felv – "Gigolette". : "Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér. Későre jár, az óra már, a gigolette kacéran prédájára vár... /Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény. Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány... " (Széles Flóra és Kerényi Miklós Máté) VII. Paganini (1925) – Archív filmbejátszás: Lehár Ferenc otthonában a zongoránál ül, beszél majd hangszerén kíséri Richard Tauber énekszólamát: "Gern hab' ich die Frau'n geküsst" (Kulinyi Ernő magyar szövegével: "Volt, nem egy de száz babám") – Maria Anna Elisa dala: "Csak nem lesz tán hozzám az élet oly kegyetlen és csalárd, hogy ellopja az üdvösséget, mely végre rám talált.. /Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz!
4. Rendkívüli érzelmesség, mely túlnőve a szokványos operettmelodikán, már-már a lírai opera tenoráriájáig ível: "Vágyom egy nő után", Szu-Csong belépője; és a könnyesen vibráló hang ellentéteként a legvadabb burleszkhumor: Csang, a vérszomjas nagybácsi és a főeunuch - Ozminra ki ne ismerne rá, dinasztikusán megnagyítva, a néhai előképre - akik a közönséget valósággal hideg-meleg váltakozó fürdőbe ültetik, rémítgetve és nevettetve, megborzongatva és harsány kacajra ingerelve a földkerekség minden fajta, minden rangú, rendű publikumát. 5. Háromféle zenei kör érintkezik az operettben: a) a bécsi operett kitörölhetetlen emlékei; b) a Puccinit kissé népszerűbb oldatban adó egzotikus muzsika; c) magyaros zene — lásd: "Ne félj, ne félj, bolond szívem... " 6. Lehár a legmerészebb operadramaturgiai fogást használja fel, ami ezen a színpadon egyáltalán elképzelhető: kettős szerelmi szálat sző. Liza európai szerelme — és Liza egzotikus szerelme. Ezt a kettős szálat végül is úgy fejezi be, hogy a dráma fővonala: Szu-Csong és Liza szerelme nem végződik happy enddel.