Egy szociális terv rendelkezhet a nyugdíjközeli munkavállalóknak felmondás esetén fizetett végkielégítés csökkentésérõl – közölte az Európai Unió Bírósága. Mindazonáltal az uniós jog által tiltott hátrányos megkülönböztetést valósít meg az, ha e csökkentés kiszámítása során tekintetbe veszik a fogyatékosságon alapuló elõrehozott nyugdíjra való jogosultságot. Mikor nem jár végkielégítés. A német Baxter vállalat és üzemi tanácsa között létrejött szociális terv akként rendelkezik, hogy a munkavállalóknak a munkáltató mûködésével összefüggõ okból történõ felmondás esetén fizetett végkielégítés összege többek között a vállalatnál teljesített szolgálati idejüktõl függ (egységes számítási módszer). Ugyanakkor e terv az 54 évesnél idõsebb munkavállalók tekintetében azt írja elõ, hogy a végkielégítés összege a legkorábban lehetséges nyugdíjba vonulás idõpontjának függvényében kerül kiszámításra (különleges számítási módszer). Az e munkavállalóknak fizetett végkielégítés összege alacsonyabb annál az összegnél, amelyet az egységes módszer alkalmazása eredményezne, mindazonáltal annak az összegnek legalább a felét eléri.
Bár korábban már egyéves közalkalmazotti jogviszony elérése után is jogosultságot szerzett végkielégítésre a közalkalmazott, most már minimum három év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő szükséges ehhez. Mennyi végkielégítés jár egy nyugdíjközeli munkavállalónak? - https:///szemle. A végkielégítés mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő növekedésével arányosan emelkedik, maximuma a közalkalmazott átlagkeresetének nyolchavi összege. A jogosultság megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el. A jogosultság megállapításánál - az áthelyezést kivéve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, valamint figyelmen kívül kell hagyni a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, illetőleg a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, valamint a javító-nevelő munka időtartamát, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
A közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésekor viszont szinte biztos, hogy nem a felmentési idő utolsó napja lesz a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, figyelembe véve a Kjt. -nek a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó előírásait (az ettől eltérő megállapodást természetesen nem tiltja a törvény). A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni. Valószínű ugyanis, hogy a felmentési idő utolsó napján ugyan a közalkalmazotti jogviszony még fennáll, azonban a közalkalmazott a munkavégzés alóli mentesítése miatt már nem végez munkát, így nem tartózkodik a munkahelyén. Mikor jár a végkielégítés. Természetes, hogy a végkielégítés folyósításából és annak átvételéből eredő esetleges többletköltségek nem terhelhetik a végkielégítésre jogosult közalkalmazottat, ezeket a költségeket a munkáltatónak kell állnia. Például: Az alkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 3 évvel ezelőtt azért szűnt meg, mert a fenntartói jogot az önkormányzattól egy gazdálkodó szervezet vette át.
Jár-e végkielégítés, ha én mondok fel? Munkavállalói felmondás esetén csak egy esetben járhat végkielégítés 2022-ben. Végkielégítés után mikor lehet újra dolgozni? Fontos munkajogi kérdéseket vet fel a végkielégítés intézménye. Hiszen felmondás esetén az első kérdések egyikeként merül fel a legtöbb munkavállalóban az, hogy jár-e végkielégítés, és ha igen akkor pontosan mennyi. A végkielégítés mértéke 2022-ben is számos tényezőtől függ, most azt vizsgáljuk meg részletesen, hogy jár-e végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló mond fel a munkahelyén. Tehát az, hogy jár-e valakinek végkielégítés legelőször is attól függ, hogy elbocsátották-e munkahelyéről, vagy ő maga mondott-e fel. Mikor nem jár végkielégítés?. Fontos néhány szabályt munkavállalóként megszívlelni, mielőtt eldöntenénk, hogy felmondunk munkahelyünkön. Nem érdemes úgy hozzáállni a dologhoz, mintha okosabbak lennénk a főnöknél, hiszen a munkáltatók mindig tisztában vannak a hatályos munkajogi szabályokkal, így egyáltalán nem vezet jóra, ha saját érdekeink miatt megpróbálunk taktikázni.
A köztisztviselőnek ilyenkor is megmarad a választási lehetősége, hogy hozzájárul-e vagy sem az áthelyezéshez. Az utóbbi esetben felmentik, s az egyébként irányadó végkielégítés felére szerez jogosultságot. Fel kell ajánlani az olyan betöltetlen álláshelyet is, amelyik a köztisztviselő képzettségének és egészségi állapotának megfelel ugyan, a besorolásának viszont nem. Amennyiben a köztisztviselő az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor felmentésekor a végkielégítés egészére lesz jogosult. A munkáltató jogállásának változása Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya azért szűnik meg, mert a munkáltató szervezeti vagy jogállásváltozása miatt a Ktv. Végkielégítés 2022: mikor jár végkielégítés és mikor nem jár végkielégítés?. hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra, a munkáltató a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal köteles értesíteni a változásról a köztisztviselőt. Ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató vállalja-e a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását. Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a köztisztviselőnek 30 napon belül írásban kell nyilatkoznia arról, hogy hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz.
Ez kiemelkedően fontos a munkahelyből való kilépés során is, a munkaadók ugyanis ilyenkor is szeretnek sumákolni és trükközni. Talán az egyik legkellemetlenebb és legfájóbb eset, ha a munkaadónk kirúg bennünket, azaz ő mond fel nekünk, de a kilépő szerződésben az fogalmazódik meg, hogy ez egy kétoldalú megállapodás volt. Ha ugyanis kétoldalú megállapodást írunk alá, akkor nekünk semmiféle végkielégítés nem jár. Végkielégítés ugyanis csak akkor jár, ha a munkaadó mondott fel nekünk, és legalább három éve neki dolgozunk. Mikor mennyi végkielégítés jár? A végkielégítés összege attól függ, hogy milyen hosszú időn keresztül álltunk munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál. A végkielégítés összegét tehát a folyamatosan eltöltött munkaviszony hossza határozza meg. Ez azt is jelenti, hogy ebbe az időszakba nem tartozik bele az az időszak, amikor a munkavállaló harminc napnál hosszabb ideig nem részesült munkabérben, azaz ez az időszak nem számítható bele a végkielégítés kalkulációjába. Ellenben nagyon is beleszámít ebbe az időszakba a szülési szabadság, illetve azok a szabadságok, amiket gyermekgondozásra vagy ápolásra vettünk ki.