Csepregi Ferenc 2013b: Múltidéző. Kisszékelyi Életképek 1890-1980. Kisszékelyi Kulturális Egyesület, Kisszékely. 255 pp. K. Németh András 2015a: A középkori Tolna megye templomai (2., javított, bővített kiadás). Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd. K. Németh András 2015b: A középkori Tolna megye települései. Településtörténeti adattár. Kézirat. 574 pp. Miklós Zsuzsa 2007: Tolna megye várai. – Varia Archaeologica Hungarica XXII., Budapest. 481 pp. További helyismereti összefoglalók Kisszékelyről: ►Földrajzi fekvés ►Épített örökség ►Kulturális örökség ►Természeti örökség ►Települési értéktár
Sopron megye ÉÉK szélrózsaSopron megye és Ausztria Moson megye Győr megye Veszprém megye és Vas megye határa Hanság domborzat árnyalással jelölve [... ] 53. Delineatio über der Markt Rächnizi. Freydhof [hátoldalon] [S 20 - No. 5. ] S 20 Batthyány család (1730-1864) Delineatio über der Markt Rächnizi. Freydhof [hátoldalon] No. Rohonc (Vas m., ma Rechnitz, A). Temető Rouhniz Rohonc Vas megye díszes kapubejárat 55. Strassen und Fluss Karte von Veszprimer Comitat [S 101 - No. 503. ] S 101 Abszolutizmuskori térképek (1849-1867) Strassen und Fluss Karte von Veszprimer Comitat No. Veszprém megye É Veszprém megye megyehatárok Vas megye Sopron megye Győr megye Esztergom megye Fejér megye Somogy megye Tolna megye Zala megye számos megnevezett helység részletes vízhálózat [... ] 56. Vas vármegye térképe [S 75 - No. 67/5. ] No. ] Alsó Ausztria csonka Magyarország határa megye Vasmegyehatárok Sopron Veszprém Zala csíkozással [... ] 60. Cím n. (Nemesbőd. ) [VAML T 440] Cím n. ) Nemesbőd [... ] 846 1942 szám alatt jóváhagyatott Vas vármegye törvényhatósági kisgyűlésének Szombathelyen tartott [... ] 61.
A szennyvízgyűjtő hálózatot nézve is Bács-Kiskunban a legkisebb az arány: 63%. A közüzemi hálózatra csatlakozó lakások aránya azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg (74, 8%), Baranya (74, 5%), Békés (73, 9), Somogy (73, 4%) és Tolna megyében (70, 9%) sem éri el a 75 százalékot: A szolgáltatott ivóvízminőség tekintetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős területi eltérések vannak. Az országos helyzetkép igen kedvező az NNK jelentése szerint: az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott, ahogy az alábbi ánrán látható: Az NNK szerint az ábrán nem szereplő, kötelezően vizsgálandó anyagok esetén országszerte 100 százalékban megfelelő volt az eredmény. A korábbi évektől eltérően 2020-ban három megyében - Bács-Kiskunban, Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplénben - is esetileg kimutatható volt szolgáltatott vízben határérték feletti peszticid tartalom, amely a növényvédőszerek gyűjtőneve.
1850. január 1-tõl alakították ki az ún. ideiglenes közigazgatási rendszert. E szerint Kisszékely a simontornyai kerülethez tartozott, melynek székhelye Hőgyész volt. Később ebből létrehozták Simontornyai járást, Gyönk székhellyel (Barócsai 2013). Kisszékely az 1850-es években A Kisszékelyt is magába foglaló uradalom az 1860-as években gróf Wimpfenn Frigyesné tulajdonába került, akinek az unokája, gróf Wimpffen György volt a felszabadulás előtt az utolsó földesúr. Birtokát 1945 tavaszán a földosztó bizottság osztotta szét. A földhöz jutottak kezdetben még önkéntesen szerveződve Csókáson és Hegyháton termelőszövetkezetet alakítottak. A parasztság pótolta a háborús károkat, virágzásnak indult a falu. 1946-ban elkezdődött a svábok kitelepítése, de a helyi összefogás eredményeként Kisszékelyből nem vittek el senkit, sőt, a környékbeli településekről többen is itt találtak menedéket (Barócsai 2013). Faluközpont az 1870-es kataszteri térképen A falu lakossága a 19. század végétől az 1940-es évekig 1400-1500 körüli volt, de az 50-es évektől kezdve a pártállami rendszer gazdasági-társadalmi intézkedési miatt erőteljes népességfogyás vette kezdetét, ami a rendszerváltozás után is folytatódott.