A legmodernebb technika talán a GPS, amely a ma végbemenő mozgásokat rögzíti mm-es pontossággal. A régmúlt lemeztektonikai mozgásait és deformációit a kőzetekbe írt szerkezete révén tudjuk rekonstruálni. A Balaton-felvidék ennek klasszikus példája, hiszen Lóczy Lajos felismerései a múlt század elején is magas szinten álltak, és némelyik ma is igaznak bizonyul. A Pannon-tó és a Balaton01:01:20Sztanó Orsolya PhD, Magyar Imre, az MTA doktora, Katona LajosA Balaton eredetével kapcsolatban széles körben elterjedt az a nézet, hogy a tó az egykor az egész Kárpát-medencét kitöltő "Pannon-tenger" maradványa. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy honnan ered ez a feltételezés. Balaton kialakulása. Talán szerepet játszhatott benne a "balatoni kecskeköröm" nevű kagyló, amelyet a Balaton iszapjából gyűjtöttek ugyan a helyi gyerekek, de amely régóta tudottan a miocén – körülbelül 8, 5 millió éves – rétegekből került a tóba. Akárhonnan pattant is ki az ötlet, ismeretterjesztő előadásokban, brosúrákban, újságcikkekben, sőt olykor útikönyvekben is gyakran találkozhatunk ezzel a téves megállapítással.
Így az első lépés a legnagyobb szennyező, Zalaegerszeg szennyvizének teljes tisztítása volt, ami után sokkal kevesebb tápanyag (főleg foszfor) került a Zalába. A folyók alapvetően megoldják a szennyvíztisztítást (kötött formában lerakják a foszfort), de Egerszeg már túl nagy falat volt a Zalának. A második védelmi rendszer (azaz második ütem) az 1982-re elkészült mesterséges, kb. 18 négyzetkilométeres Hídvégi-tó volt, ahol az algák elfogyasztják a Zala által szállított maradék tápanyagot. A Zala vize itt körbeáramlik a belső töltések mentén a tóhálózaton, csak a középső, sötét színű tó van leválasztva teljesen, ez egyfajta vésztározó. A Kis-Balaton mélysége egyébként elenyésző, az idei csapadékos időben másfél méter mély is volt, de szárazabb években csak 60-70 centis a vízmélység. A balaton kialakulása w. A védekezési rendszer harmadik részei lettek a berkek, a Kis-Balaton keletebbi, láposabb részei, ami pedig az algákat állítja meg. Itt "járulékos pozitívum" lett, hogy a madárvilág is megszállta a vidéket. A lápvidék arra is jó, hogyha nagy áradás van a Zalán, és nem akarják a vízügyesek a Balatonba ereszteni a többletvizet, ezt a vidéket is el lehet árasztani.
A magas feltárásban többek között szenes agyagok, kék agyagba települő finom homokfodrok és összemosott kagylóhéjak tanulmányozhatók. Balatonkenesén nem csak a középkori eredetű Tatár-likak és a csodálatos kilátás miatt érdemes kisétálni a magaspart peremére, hanem az agyagos, kőzetlisztes és homokos képződmények szedimentológiai csemegéi miatt is (pl. kövült homokfodrok). Balaton története – Balaton község. Fonyódon a múzeum alatti területen, a Várhegy északi oldalában kezdődik a magaspart meredek leszakadása, amelyhez a korláton átbújva juthatunk el (természetesen itt is csak a saját felelősségünkre! ). Első ránézésre lösznek hihetnénk a sárgás színű üledékeket, de látványos rétegződése ezt gyorsan feledteti velünk. A homokos üledék az egykori Pannon-tavat feltöltő folyó medrében rakódott le, amelyet keresztrétegződése is igazol (keresztrétegződést ugyanis kizárólag mozgó, áramló közeg tud létrehozni). A part "alászaggatása" miatt agyagkavicsok és agyaglepények kerültek a folyóba (valamint kagyló- és csigahéjak), amelyek beágyazódtak a homokos, a limonittól sárgás és vöröses színezetű homokba.