(önmagába megy át) Pl. (n∙90˚) (n∙180˚) (n∙120˚) (n∙60˚) Körhöz külső pontból húzott érintő szerkesztése: Lépések: A külső pont összekötése a kör középpontjával. Az így kapott szakasz elfelezése (s –felezőpont). Az így kapott pontból Thalész kör rajzolása PS sugárral Ahol a két kör metszi egymást, azokkal összekötve P pontot érintőket kapunk. (2db) Körívhossza: r π α 180˚ Körcikk területe: r π α 360˚ 2 Bizonyítandó tételek: A paralelogramma középvonala: Két oldal felezési pontját összekötő szakasz. A háromszög középvonala: A háromszög középvonala párhuzamos a 3. Oldallal és feleakkora ( AB) 2 A háromszög súlyvonala: Tétel: A háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást. Bizonyítás: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Matek 7 osztály tankönyv. 8. Összekötve Fac-t Fcb-vel megkapjuk az ABC háromszög egyik középvonalát. Így k1 párh AB és feleakkora Megfelezve az AS és BS szakaszokat, kapjuk a P és Q pontot. Ezeket összekötve az ABS háromszög középvonalához jutunk. Így k2 párh. AB és feleakkora És k2 párh k1 és egyenlő is vele Fac S Fcb háromszög egybevágó QSP háromszöggel, mert megegyeznek 1 oldalban és 2 szögben.
Összefoglaló A 9. osztályos feladatgyűjtemény (több mint 800 feladat) tartalmazza a feladatok megoldását is, ezért ideális az érettségire való felkészüléshez. A feladatgyűjtemény másik változatban is megvásárolható: a 9-10. osztályos összevont kötet a két évfolyamnak csak a feladatait tartalmazza (több mint 1600 feladat), amelyhez a megoldások CD-mellékleten találhatók. Mindenekelőtt azoknak ajánljuk ezt a feladatgyűjteményt, akik a Sokszínű matematika tankönyvekből tanulják, illetve tanítják a matematikát. Számukra azért jelenthet nagy segítséget a kötet, mert a feladatok a tankönyvek témaköreihez igazodva követik egymást, így kiváló lehetőséget biztosítanak a mindennapi gyakorlásra, az ismeretek elmélyítésére. A kötetben jól elkülöníthetően szerepelnek a gyakorlófeladatok, valamint a közép- és az emelt szintű érettségire felkészítő feladatok. Matek feladatok 9 osztály. A gyakorlófeladatoknak többnyire csak a végeredményét közöljük, a közép- és emelt szintű feladatoknak viszont részletes, kidolgozott megoldását is megadjuk.
Bizonyítás: Az ABC háromszög AB oldalának felezőmerőlegese az e, a BC oldalának felezőmerőlegese az f egyenes. Az e egyenes bármely P pontjára: AP=BP Az f egyenes bármely Q pontjára: BQ=CQ Legyen e ∏ f = M. Természetes, hogy M ε e és M ε f, ezért: AM=BM és BM=CM Ebből következik: AM=CM, azaz az M pont az AC oldal felezőmerőlegesének is pontja. Így ez a pont aháromszög köré írható kör középpontja. 2, A háromszög belső szögfelezőinek bizonyítása A háromszög három szögfelezője egy pontban metszi egymást. Bizonyítás: Tudjuk, hogy a szögfelező bármely két pontja egyenlő távolságra van a szög két szárától. fα szögfelező bármely P pontjára: d(P, b) = d(P, c) fβ szögfelező bármely Q pontjára: d(Q, c) = d(Q, a) Legyen fα Π fβ = M. Természetes, hogy M ε fβ és M ε fα, ezért: d(M, b) = d(M, c) és d(M, c) = d(Ma) Ebből következik: d(M, b) = d(M. a), azaz az fβ és az fα szögfelezők metszéspontja egyenlő távol van az a és a c Szögszártól, tehát az M pont pontja az y szög felezőjének, az fy –nak is. A háromszög szögfelezőinek metszéspontja a beírt körének középpontja.
- Szabályos háromszögnek minden oldala és minden szöge egyenlő (tehát a szögek 60°-osak). - Azokat a négyszögeket nevezzük deltoidnak, amik papírsárkány alakúak és az átlóik merőlegesek egymásra. - A legszabályosabb négyszög a négyzet. - A paralelogramma olyan négyszög, aminek van két párhuzamos oldalpárja. - Rombusznál az oldalak egyenlő hosszúságúak, de a szögeknek nem kell derékszögnek lenniük. - Téglalapnál a szögek derékszögek, de az oldalak nem feltétlen egyenlő hosszúak. - A trapéz olyan négyszög, aminek van legalább egy párhuzamos oldalpárja. - A derékszögű háromszögben a befogók négyzetének összege egyenlő az átfogó négyzetével. - Ha egy kör átmérőjét összekötjük a körvonal egy másik, tetszőleges C pontjával, akkor a C csúcsnál derékszöget kapunk. - A húrnégyszög egy olyan négyszög, amelynek minden oldala ugyanannak a körnek egy-egy húrja. - A kerületi szög egy körben lévő szög úgy, hogy a szög csúcsa a körvonal egy pontja, szárai pedig vagy a kör két húrja, vagy egy húrja és egy érintője.
- Egy kör adott ívéhez tartozó kerületi szögek mind ugyanakkorák. - Egy körben egy adott ívhez tartozó bármely középponti szög nagysága kétszerese az ugyanazon ívhez tartozó kerületi szög nagyságának. - Két szimmetrikus körív, amely megadja azokat a pontokat, amik alatt egy szakasz azonos szögben látható. - Kör kerületének és területének képletei. - Mi az a körcikk, és hogyan számolható ki az ívhossza és terüybevágósági transzformációk - A tengelyes tükrözés során egy egyenesre tükrözünk, amit tengelynek nevezünk. - Egy alakzatot vagy sokszögek tengelyesen szimmetrikusnak nevezünk, ha van olyan tengelyes tükrözés, aminek a hatására a tükörképe önmaga. - Hogyan kell megszerkeszteni egy alakzat középpontosan tükrözött képét, és mik a középpontos tükrözés tulajdonságai. - Egy alakzat vagy sokszög akkor középpontosan szimmetrikus, ha van olyan középpontos tükrözés, aminek hatására a tükörképe önmaga lesz. - Egy alakzatot vagy sokszöget forgás-szimmetrikusnak nevezünk, hogyha van olyan O pont, ami körül egy 0 és 360 fok közé eső szöggel elforgatva a sokszöget önmagába tudjuk forgatni.