Budai Napló 1931 augusztus 3. -i száma egy egész oldalban leközölt egy cikket "Az autonóm magyar iszlám-vallásközség megalakulásá"-ról. "250 év után újból megszólal a müezzin Budán. " Mindez történt az újság szerint augusztus 2. -án, délelőtt 11 órakor, amikor is összegyűlt a gyülekezet, hogy az 1916. évi XVII. törvénycikkel elismert magyar iszlám vallásközösséget megalakítsa. Fél tizenkettőkor Durics Husszein Hilmi imát mondott a gyülekezet előtt. Adatbázis: Magyar Iszlám Közösség | K-Monitor. Ekkor megválasztották a körjegyzőket, a hitelesítőket. Ezenkívül megválasztották a "Vének Tanácsának" is nevezett "Medzsiliszt"(amelyet a korabeli sajtó valamiféle presbitériumnak is nevezett). Müezzint (Mehmedagics Iszmailt, aki egyben budai imám és muftihelyettes is lett), jegyző-titkárnak Reszulovics Mehmedet és a "budai seriátus kádijává"Abdul-Latifot választottak. Budai vezető lelkésszé és muftivá egyhangú lelkesedéssel Durics Hilmi Husszeint tették meg. A "Medzslisz" tagja számos muszlim barát keresztény vallású is részt vett, illetve tagja is volt.
Az IE fő céljaként a közösség vezetője egy központi imahely megépítését tartja a legfontosabbnak: "Szeretnénk egy imahelyet biztosítani, ami nem csak lakásokban, kis házakban, üzleti irodákban van, hanem hogy legyen egy iszlám központ, egy imahelység, ami képes befogadni az összes imádkozni vágyó muszlimot, valamint be tudja vonni a működésébe az embereket nem csak vallási, de kulturális szempontból is. A Szim Salom tagjai nyílt napon a Magyar Iszlám Közösség mecsetjében — Szim Salom Hitközség - ק''ק שים שלום. Az anyagi nehézségek miatt ez nagyon lassan halad csak" – mondja. Az Iszlám Egyház, mivel fő céljának a Magyarországon élő muszlimok vallásgyakorlásának biztosítását tartja, számos könyvet adott ki. "Istennek hála sikerült létrehoznunk kilenc iszlámot ismertető könyvet, amik segítik a Magyarországon élő, nem muszlim emberek iszlám megismerését. Elkezdtük a Korán magyar nyelvű fordítását, sikerült a Korán első három szúráját, valamint az utolsó két részét a Koránnak magyar nyelvre lefordítani, azonban anyagi támogatások hiányában sajnálatos módon nem sikerült ezt továbbvinnünk" – idézem Tayseert.
A keresett termék megtalálása érdekében, próbálja a következőket: Ellenőrizze a kifejezések helyességét. Próbáljon meg hasonló kifejezéseket használni. Próbálja újra, használjon átfogóbb keresést. Leggyakoribb keresések napszemüveg ferfi polo szandál női szandál fürdőruha Termékek megtekintése
Kultúrkomitét kifejezetten egy keresztényekből álló, de a Duricsékat hátulról támogató szervezet volt, akik tulajdonképpen irányították a munkát. E személyiségeknek volt akkora tekintélyük és befolyásuk, hogy amikor bosnyák-magyar pártfogoltjaik 1931 augusztusában elismerést kérve bejelentkeznek Liber Endre alpolgármesternél, a fogadta is őket. Abdul-Latif a neki megszavazott címet nem fogadta el, sőt Durics "egyházfői méltóságát" is vitatta. Durics Holmi és Abdul-Latif (aki nem volt magyar állampolgár, csak egy itt felejtett török imám az oszmánok által) éveken átvitáztak a helyi sajtó hasábjain, kölcsönösen vádaskodva egymással. Tudjuk, hogy méltóságát" is vitatta. Magyar islam közösség . Durics Hilmi és Abdul-Latif (aki nem volt magyar állampolgár, csak egy itt felejtett török imám az oszmánok által) éveken átvitáztak a helyi sajtó hasábjain, kölcsönösen vádaskodva egymással. Tudjuk, hogy a nagy iszlámkutatónk, aki maga is muszlim lett, Germanus Gyula-szintén kapcsolatba került a bosnyák-magyar muszlimokkal, s mivel azt tanácsolta nekik, hogy a választott Durics Hilmit joggal tarthatják vezetőjüknek, ezáltal ellenséget kapott Abdul-Latif személyében.
IV. István rézpénzein az utóbbi felirat mellett még továbbiak is szerepelnek: a Korán bekezdő, "Fatiha" szúrájának első sora is (Biszmillah al-Rahman al-Rahim, azaz a Könyörületes és Megkönyörülő nevében) felismerhető. Nagy Lajos király uralkodásának végétől ázötven évig csak átutazó muszlim kereskedőket, követeket látott az ország belseje, a déli határaink mentén viszont feltűnt az oszmán-török hatalom.
De mint muszlim, s a magyarországi Iszlám kutatója arra az elméletre hivatkozom, mely az Iszlám jelentőségét emeli ki az Árpád-kori Magyarországon. Honfoglalás utáni időkben kivétel nélkül a muszlim bevándorlás önkéntes volt. Ez a bevándorlás a Maghribtól Hvárezmig terjedő területről jött. Árpád házi királyaink alatt a magyarországi muszlimokat kétféle jogállás jellemezte: vagy szabadon gyakorolhatta vallását, ami főleg a miles, azaz harcos elemeket jelentette (főleg gyep-védőként katonáskodtak), vagy kényszer alatt kikeresztelkedve, titokban gyakorolták tovább muszlim hitüket. Jelentős csoport volt az un. kálizoké, akiket Hvárezm környékéről betelepedettekkel azonosítanak. Könyves Kálmán királyunk 1111. évi oklevele szerint a királyi kincstár vámszedő: "Institores autores autem regii fisci, quos hungarice caliz vocant" Helyneveinkben idetartoznak: Káloz (Fejér megye 1326: Kaluz, Kálócfa, Zala megye 1426 Kalozfalua, Budakalász, Pest megye, 1332-1337, Kaluz). A kálizokkal még a Honfoglalás előtt kapcsolatba került a magyarság.