A büntetőtörvény a súlyos testi sértés alap vagy minősített esetére irányuló előkészületet, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Btk. § (8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. Végezetül, a Btk. büntetni rendeli a testi sértés elkövetésének gondatlan alakzatát is, az alábbiak szerint: súlyos testi sértés esetében egy évig, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés estében három évig, míg életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel. Könnyű testi sértésért kiszabható büntetés 30 rész. Az egészség fogalma Az egészség fogalmát az orvostudomány, illetve a büntetőjog eltérően értelmezi. Az orvostudomány szerint az emberi test akkor ép, ha annak szervei rendeltetésszerűen működnek és valamennyi sejtszövet sértetlen, míg az egészség az emberi szervezet diszfunkcióktól mentes működését jelenti.
Ennek ellenére a büntető anyagi jogi kommentárban kritika nélkül a mai napig szerepel ez a bírósági határozat. A Legfelsőbb Bíróság e határozatában azt állapította meg, hogy a kiskorú veszélyeztetésének a bűntette nem valósul meg, ha az elkövető a nevelése alatt álló kiskorút néhány esetben túlzott mértékben fenyíti meg testileg, mert ez egyrészt a nevelési kötelezettség "súlyos" megszegéseként nem értékelhető, másrészt pedig ez bizonyíthatóan nem volt kihatással a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődésére. Btk. 164. § Testi sértés (és elhatárolás emberöléstől) - Büntetőjog.Infó. A tényállás szerint a terhelt nevelőapa két év alatt legalább három esetben bántalmazta a 8 éves kislányt fűzfavesszővel. A bántalmazás során a gyermek testén – hátán és fenekén – 8 napon túl gyógyuló sérülések nem keletkeztek. A Legfelsőbb Bíróság e megállapítása ellenében meg kell jegyezni – a korábbi fejezetekben kifejtettek szerint is –, hogy a gyermek eszközzel történő bántalmazása, a különös nagy fájdalom okozására is alkalmas fűzfavessző pedig idetartozik, egyetlen alkalommal is súlyos kötelességszegést valósít meg, másrészt az alkalmazott eszköz arra mindenképpen alkalmas, hogy a gyermeknek 8 napon belül gyógyuló fizikai, és talán soha be nem gyógyuló lelki sérülést okozzon.
A Legfelsőbb Bíróság a testi értelmi vagy erkölcsi fejlődés kérdéskörét jogkérdés helyett szakkérdésként értékelte, amikor azt állapította meg, hogy a pszichológus szakértő ugyan a sértett gyermeknél pszichoszomatikus megbetegedés jeleit észlelte, azt azonban egyértelmű bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy ez az eredmény a vádlott magatartásának a következményeként jött létre, így a tevékenység és az "eredmény" okozati összefüggése nem bizonyított. E megállapítás azért sem tűnik helytállónak, mert a kiskorú veszélyeztetése bűntettének eredménye a veszélyhelyzet, nem pedig a sértő eredmény. Hogy az eszközös bántalmazás – különösen annak ismétlődő jellege – milyen lelki sebeket, erkölcsi károsodást okoz, a korábbiakban már részletesen kifejtettem. Könnyű és súlyos testi sértés a büntetőjogban - Dr. Bátki Pál ügyvéd. A Legfelsőbb Bíróság döntése nem volt mentes az áldozathibáztatástól sem, amikor megállapította, hogy mindhárom esetben a gyermek – az általános nevelési elvek szerint is – igen negatív magatartása motiválta a terhelt cselekményét, mivel belelökte kisebb testvérét az üvegbe; a szüleit megtévesztve, azok engedélye nélkül, felügyelet nélkül kerékpározott a Duna-parton; és önkényesen átjavította az ellenőrző könyvbe beírt érdemjegyeket, így a felelősségre vonás indokolt volt.
A bíróság indokolásában kifejtette, hogy az a körülmény, hogy a sértettek melleinek megfogására ruhán keresztül vagy ruha alá nyúlva került sor, irreleváns. Mindkét esetben megvalósul a nemi vágy felkeltésére és kielégítésére irányuló szexuális cselekmény. Testi sértés – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében. A 14 éven aluli sértett esetében az elsőfokú bíróság felügyelete alatt álló személy sérelmére elkövetett szexuális visszaélés bűntettét állapított meg, míg a két 14 éven felüli leány esetében kiskorú veszélyeztetésének bűntettét. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság számú ítéletével a minősítést megváltoztatta, kiskorú veszélyeztetése helyett hatalmi viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés bűntettét állapított meg, arra hivatkozva, hogy ez a bűncselekmény speciális a kiskorú veszélyeztetésének bűntettéhez képest. Álláspontom szerint az ismertetett jogesetben a másodfokú bíróság tévedett, a kiskorúak edzője a gyermekek felügyeletére, nevelésére és gondozására köteles személy, cselekményét a súlyosabbnak minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntette szerint indokolt minősíteni.
Ahogyan a bántalmazó látja Azok a szülők (de nevelő, gondozó, pedagógus, a gyermek felügyeletével aktuálisan megbízott személyek is), akik a gyermekre kezet emelnek, két nagyobb csoportba sorolhatók. Az egyik csoport a hirtelen haragjában – vagy frusztráltságában – indulatból bántalmazók csoportja. Az ilyen bántalmazó gyakran azzal magyarázza tettét, hogy elfogyott a türelme, mert fáradt volt és elkeseredett, a gyermek a végsőkig feszítette a húrt, "kihúzta a gyufát", kiprovokálta a pofonokat, ezért "elszakadt a cérna". A bántalmazók másik csoportja tudatosan él a fenyítés eszközével, meg vannak győződve arról, hogy azzal gyermekük javát szolgálják, cselekményük jogos. Ennek a csoportnak egy része nem látja magát bántalmazónak, amit tesz, azt nem értékeli fizikai bántalmazásnak, hiszen nem "veri szét a gyermeket", egyben az is jellemző, hogy a gyermeket saját tulajdonnak tekinti, akivel bármit megtehet. Könnyű testi sértésért kiszabható büntetés 17 rész. Ezek a bántalmazók igazuk alátámasztására sokszor hozzák fel saját példájukat, miszerint őket is verte az apjuk, és ez csak hasznukra vált, rendes ember lett belőlük.