]. A gyakorlatban az épületfeltüntetési változási vázrajz záradékolási eljárásának megindításakor az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatás szolgáltatási díját is ki kell fizetnie a kérelmezőnek, így a használatbavételi engedély járási földhivatalba érkezésével a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése megtörténik. Amennyiben a használatbavételi engedély kiadására irányuló eljárás a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltése nélkül került lefolytatásra, a használatbavételi engedély építésügyi hatóság által papír alapon történő megküldésével a járási földhivatalnál megindul az épület feltüntetésére az ingatlan-nyilvántartási eljárás. A földhivatal hiánypótlást bocsát ki az eljárási igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, illetve 60 napos határidő kitűzésével a változás átvezetéséhez szükséges épületfeltüntetési vázrajz elkészíttetésére, benyújtására. Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni [2012. évi XLVI.
§]. Mi van abban az esetben, ha a 2008. január 1-je előtti építési engedély alapján elkészül az épület? Álláspontom szerint, ha a 46/1997. ) KTM rendelet alapján engedélyt kellett kérni az épületre, de a 37/2007. ) ÖTM rendelet szerint az adott építési munka már nem engedélyköteles, akkor az elkészült épületre már használatbavételi engedélyt sem kell kérni. Hangsúlyozom, hogy ez csak az én véleményem, a jogszabályok egyértelműen nem rendezik ezt a kérdést. 15. Fennmaradási engedély Ha építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkeztünk, akkor az épületet csak úgy használhatjuk, ha fennmaradási engedélyt kapunk. Fennmaradási engedély nélkül jogilag nem létezik a szabálytalanul létrehozott épület. Milyen esetekben kell fennmaradási engedélyt kérni? Fennmaradási engedélyt kell kérni, ha: a) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően végezték el, b) az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet az építési engedélytől eltérően végezték el c) az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a jogszabályi előírásoktól eltérően végezték el.
a) az antenna bármely irányú teljes mérete a 4, 0 m-t nem haladja meg, b) a műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet antennával együtt mért bármely irányú teljes mérete a 6, 0 m-t nem haladja meg. 3. Mérettől függetlenül a) polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg b) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince bontása. 4. a) A rendezett terepszinttől számított 2, 0 m-nél magasabb támfal lebontása. b) 2, 0 m-nél mélyebb pince bontása. A rendezett terepszinttől számított 2, 0 m-es vagy annál alacsonyabb támfal lebontása. 5. Mérettől és rendeltetéstől függetlenül minden olyan építmény bontása, amely azbesztet tartalmaz. 6. Égéstermék-elvezető bontása az 1. sor VI., VII. és VIII. oszlopában és a 7. sor VI. oszlopában foglaltak figyelembevételével. Lakóépület bontására vonatkozó szabályok változásai A lakóépületek bontására vonatkozó szabályok az utóbbi néhány évben az alábbiak szerint módosultak. A lakóépület bontásának feltétele (a műemléki területet és telket figyelmen kívül hagyva): 1.
18-22. §-ban, és a 31. § (1) bekezdésében előírtak), b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a 23. és 24. §-ban, a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént, c) a tervezett építmény vagy építészeti-műszaki megoldás megfelel ca) az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (Étv.
Ha a fenti körülmények fennállása állapítható meg, akkor a jogszabály azt valószínűsíti, hogy az ügyintéző nem tud pártatlan és befolyástól mentes döntést hozni, ezért az eljárást sem folytathatja le. Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot sem. A fentieket hívják összefoglalóan ún. összeférhetetlenségi szabályoknak [1992. évi XXIII. §; 343/2006. §]. A hatóság csak építésügyi előírásokat vizsgálhat Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el, vagyis például az engedély megadása nem jelenti azt, hogy a panoráma elveszítése miatt ne lehetne pert indítani az építtetővel szemben. A hatóság azonban kizárólag az építésügyi szabályok alapján dönthet az építési engedély iránti kérelemről [1997. §]. Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a) a tervezett építési tevékenység megfelel az építésjogi követelményeknek, az illeszkedés szabályának és az építményekkel szemben támasztott általános törvényi követelményeknek (az Étv.