Ez azonban semmi esetre sem áll minden gravitációs térre, hanem csakis az egészen különleges felépítésűekre. lehetetlen úgy megválasztani egy vonatkoztatási rendszert, hogy belőle nézve a Föld nehézségi erőtere (teljes egészében) eltűnjék, Most már látjuk, miért nincs bizonyító ereje az általános relativitás elve ellen a 18. fejezet végén felhozott érvnek. Igaz ugyan, hogy a fékezett vasúti kocsiban tartózkodó megfigyelő a fékezés következtében előreirányuló lökést érez, és hogy a kocsimozgás egyenlőtlenségét (gyorsulását) veszi észre. Azonban ki kényszeríti őt arra, hogy ezt a lökést a kocsi "igazi" gyorsulására vezesse vissza? Ezt az élményt így is értelmezheti: "Az én vonatkoztató testem (a kocsi) állandóan nyugvásban van. Rajta azonban (a fékezés tartama alatt) egy előreirányuló, időben változó nehézségi erőtér uralkodik. Ez utóbbi hatására a vasúti töltés a földdel együtt olyan egyenlőtlen mozgást végez, hogy eredeti, hátrafelé irányuló sebessége mindjobban csökken. Einstein relativitás elmélete pdf format. Ez a nehézségi tér eredményezi a megfigyelőre ható lökést. "
A végeredmény tehát ugyanaz, csak éppen a teljes alakú transzformációs képletek szögfüggvényekre értelmezett viszonylataival kifejezve A speciális relativitáselmélet hiperbolikus tulajdonságú. négydimenziós téridejének világraszóló összefüggései tehát banális véget értek. 4zt hiszem, ezek után sem az idézet sci-fibe illő misztikumához. Einstein relativitás elmélete pdf gratuit. sem a valóságnak megfelelően értelmezett végeredményhez nem szükséges bármit is hozzátennünk. Így összevetve mindkettő önmagáért beszél Az mindenesetre megdöbbentő, hogy egy ilyen egyszerű összefüggés félreértelmezése milyen "félelmetesen" bonyolult rendszerré nőheti ki magát, ha az adott tudomány kontrolláló, valamint a filozófia értelmező és rendszerező szerepe valamilyen oknál fogva nem érvényesül. De hogyan is gondolhatnánk komolyan, hogy egy geometriai transzformáció bármit is mondhatna a téridő legmélyebb lényegéről.
A mozgás ábrázolásánál a v/c-ben megadott mozgássebesség miatt az úgynevezett téridőbeli derékszögű háromszög összefüggéseiben a fény útja és ideje az egyik meghatározó. Ezért nem elég csak a fény világvonalát feltüntetni a koordináta-rendszerben, a háromszög egyik oldala is a tény útját és idejét kell hogy ábrázolja A 9. ábra 2-es háromszögénél - mint ahogy korábban láttuk - a ∆t-vel jelölt befogó éppen azért kettős értelmű, mert nemcsak a test és a fény futási idejét fejezi ki azáltal, hogy mind a kettő ∆t, de éppen ebből és az említett skálázásból következően egyben a fény útjait is. Ez az oldaltehát, miközben az ábrázolásban befogó, a transzformációs képletek együtthatójának szerkezete és v/c összefüggése miatt a leghosszabb oldal is, vagyis átfogó Ebből a képtelenségből következnek a bonyodalmak, bizonyítandó, hogy ez az ábrázolás és a Lorentz-transzformáció két külön összefüggés, amelyeknek egymáshoz semmi közük. Az 1-es háromszögre nézve - ami a fényadó és fényvevő 8. Dr. Murguly György - Az idő nem múlik, Albert Einstein speciális relativitáselméletének cáfolata. ábrával szemléltetett esetének a korábban hivatkozott, vastagon kihúzott háromszöge - mindez egyértelművé válik, ahol a nevezett oldal nyilvánvalóan csak az átfogó lehet, mivel az összefüggésben az ezt az oldalt kifejező fénysebesség a nagyobb.
Amiről többek között ez az egész elmélet is szól: A Lorentz-transzformáció egyszerű levezetése A koordináta-rendszereknek a 2. ábrán [6/a ábra, 246 o, a szerk] jellemzett viszonylagos helyzete mellett a két rendszer x tengelye állandóan egybeesik A problémát megoszthatjuk, amennyiben előbb csupán olyan eseményeket fogunk vizsgálni, amelyek az x tengelyre lokalizálhatók Az ilyen eseményeket a K rendszerre vonatkoztatva az x abszcissza és a t idő, a K-re vonatkoztatva az x abszcissza és a t idő jellemzi Keressük az x-t és t-t, ha x és t adott. Egy olyan fényjel, amely a pozitív x tengely irányában halad előre, az x = ctvagyis az x' - ct = 0 (1) egyenlet szerint terjed tovább. Miután azt akarjuk, hogy a fényjel a K-höz képest is c sebességgel terjedjen, a K-höz viszonyított terjedést is az analóg x - ct = 0 (2) egyenlet írja le. Azok a tér-idő-pontok (események), amelyek az (1) egyenletnek eleget tesznek, kell hogy a (2)-t is kielégítsék. Einstein relativitás elmélete pdf english. Ez nyilván bekövetkezik, ha 70 x - ct = λ(x - ct) (3) ahol λ állandót jelent; a (3) egyenlet értelmében x - ct eltűnése egyszersmind xct eltűnését vonja maga után.