A hatodik fejezet (Regionális politika) a regionális fejlettségből adódó különbségek – a "gazdag" és "szegény" régiók – elemzésével indul, amelyek jelenleg is komoly problémák forrása az Európai Unióban. Részletes és szemléletes elemzésre kerülnek az egy főre jutó reál GDP konvergencia időbeli és térbeli változásai, valamint kiváltó okai (Halmai, 2009; 2019a, b; Halmai–Vásáry, 2010a; 2012). Az EU regionális politikája fejlődésének ismertetését követően a strukturális politika és alapelvei, valamint az ezzel kapcsolatos támogatások rendszere, a strukturális és beruházási alapok, illetve a kohéziós politika és annak szerkezeti változásai kerülnek bemutatásra. Gazdasági és monetáris unió, monetáris politika az euróövezetben Különösen érdekes és hasznos a hetedik fejezet, ami a Gazdasági és Monetáris Unió, ezen belül az egységes valuta, az euró kérdéskörét tárgyalja (Halmai, 2013, 2017, 2018c, 2020d, g, 2021). Történészként nagyon fontosnak gondolom a kibocsátott pénzekben (érmékben, bankjegyekben) rejlő szimbolizmust, annak tudatos, felülről irányított folyamatát.
E kötet átfogó és közérthető átte- kintést ad arról, hogy milyen folya- matok, alap- és szakpolitikák mű- ködnek az Európai Unió mindennapi működésében. A szerződéses refor- mok és a különböző módosítások szemléletesen mutatják, ezek hogyan érintik a tagállamokat és az uniós polgárokat. Feltárja például az alap- vető összefüggéseket az intézményi és döntéshozatali reform, a tagállami érdekérvényesítés, illetve az uniós politikák átalakítása között. A kötet olyan nyelvezetben ké- szült és olyan megközelítést al- kalmaz, amely az Európai Unió- val foglalkozó szakértőkön kívül a szélesebb nyilvánosság számára is könnyen érthető módon ad tájé- koztatást az új alapszerződésekről. A gazdasági megközelítés, mint ren- dező elv, megfelelő jogi, szabályo- zási hivatkozásokkal, célorientált irodalmakkal olyan magyarázatként szolgál, amely nemcsak a szaknyel- vet ismerőknek, de az Európai Uniót mélyebben megérteni kívánó érdek- lődőnek is értelmezhető eligazítást ad, és többoldalúan is jól hasznosít- ható.
A Schengeni Információs Rendszer 1. A dublini egyezmény chevron_right2. Bel- és igazságügyi együttműködés az EU intézményi keretei között 2. A maastrichti szerződés újításai chevron_right2. További előrelépés az amszterdami szerződéssel 2. Első pilléres területek az amszterdami szerződés után 2. A harmadik pillér maradványai 2. A nizzai szerződés utáni helyzet 2. A lisszaboni szerződés újításai chevron_right3. A bel- és igazságügyi együttműködés gyakorlati megvalósulása 3. Az Europol megteremtése és működése 3. A tamperei program 3. A hágai program chevron_right4. Az egyes területeken elért eredmények, a továbblépés irányai 4. Szabad mozgás, határellenőrzés, vízumpolitika 4. Menekültügy 4. Bevándorlás, beilleszkedés, illegális bevándorlás 4. Rendőrségi és büntető igazságügyi együttműködés 4. Polgári igazságügyi együttműködés chevron_rightXIV. Közös kül- és biztonságpolitika 1. A kül-, a biztonság- és a védelempolitikai együttműködés előzményei chevron_right2. A CFSP mint az integráció második pillére 2.
kumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikkfüggetlen idéző közlemények száma: 8nyelv: magyarURL 2018 Kengyel Ákos: A Neglected Aspect of the Debates on the EU Budget: Duration of the MFF, INTERECONOMICS: REVIEW OF EUROPEAN ECONOMIC POLICY 53: (4) pp. kumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikknyelv: angolURL 2016 Ákos Kengyel: New Headings – Old Problems: The Evolution and Future of the EU Budget, INTERECONOMICS: REVIEW OF EUROPEAN ECONOMIC POLICY 51: (2) pp.