Fővitézi voltához méltóan akarta magához emelni szíve választottját. Benigna leányságának ártatlanságában oly imádattal nézett fel őszfejű lovagjára, akár a várúri birtokán romokban heverő Vetus salina-castrum egykori római lakói isteneikre. Még el sem ült a hegedős igricek lakodalmi zengedezésének szava, felhangzott az adonyi várkastélyban a búcsúztató diákok éneklése. A felsővidéken hirtelen elhunyt Magyar Balázs várurat megtört özvegye és a fekete posztóval bevont kedves harci ménje kísérték el utolsó útjára. Így Kinizsi Pál vasmarkára égető szüksége lett az árvaságra jutott várúri birtokoknak. Nem is ott volt a hiányosság. Hanem a várkastély asszonyszobája körül. Benigna ölelő karja hiába várta vitézkedő urát, ki fontosabbnak tartotta, hogy hadaival Székesfehérvárt elüsse Miksa császár kezéről, a hamvasarcú asszonyával való szeretkezésnél. Így a leánypártát főkötővel felcserélt Benigna a mézeshetek elmúlta után hamar tudtára ébredt: Nem a királyi elismerés, sem hősi hírnév, hanem a fiatalság szeretkező érzéseinek kilángolásai édesítik meg a családi élet boldogságát!
Negyedszázad év előtt pedig hatalmas ütőóráját az időközben új ruhába öltöztetett felső templom tornyára helyezték. A régi alakját sokáig megőrzött donjon öregtornyának a kegyelemdöfést az 1857-ben kiütött tűzvész adta meg, mely tetőzetét elhamvasztotta. Napjainkig lakható helyiségeit botíves mennyezete óvta meg a pusztulástól… Kinizsi Pál legendái összeölelkeztek a legtöbb bakonyi erősséggel és várkastéllyal. A nagyerejű törökverő hőssel kapcsolatos tréfás hagyományát örökíti még a Bakony féleezrméteres kilátó magaslatának "Márkusszekrénye" elnevezése is /Dr. Dornyai Béla: Bakony/: "Castrum Balhurkew" Konth Miklós nádor nevével kapcsolatos Bátorkővár, melynek castellanusa 1409-ben Készy Balázs volt, nem sorakozott a bakony erősségekhez. Csak olyan sziklás magaslatra épült kétemeletes öregtorony volt, hol éjjeli tanyázóhelyet vertek Bakony rengetegeiben vadűzéssel szórakozó főuraink. Bátorkő története összeforrott Várpalotával, melynek "tarisznyavára" lehetett. Nagy kiterjedésű birtokaival együtt a XV.
211Az aranysarkantyú212Szűcs Jankó216A rab asszony meg a fia217Az altatódal218Panaszi-tó220Vérsziget222A vitéz asszony222Az óriás perec224Pipaszó és ágyúszó227Lányrablás229Veszmezeje231Ahmed basa232A harsányi templom236A hitvita237Istenkas238A Szent Anna-tó238A nagyszalontai Csonka-torony240Várjános-tó242Rövid fuvar243A Kókai-dűlő245A pásztorok bírája246A Dobozi-dűlő247Két pogány köztA Báthori-család címere251A kard az, de kar nem az! 252Hunyadi János buzogánya253Drága istentisztelet254Legyen hal!
Hát aztán egy legény nagyon szomorkodott ott a többség között a táborba. Aztán Mátyás király odamönt, megkérdözte, hogy mi a baja a legénnek. Akkor aztán azt mondta a legény, hogy az ű sorsát nem akargya tudatni senkivel, mert az ű sorsa nagyon titkos, az ű bánatos sorsa. Akkor aztán Mátyás király összecsapott vele, hordotta a bort, elkezdtek poharazni. Má a legénynek a zsebgye kiürűt, előbb, mind a Mátyás királyé. De aközben el is meséte az ű sorsát, hogy mi az ű bánatja, mér bánkódik annyira. Azt meséte el nekije, hogy az ű legkedvesebbik barátja halálra van ítélve, mer a föllebbvalójjának ellenszegűt, aztán hát másnap lösz a kivégzése; hát aztán azér busút. Akkor Mátyás király anná bővebben hordatta a bort, de a legénnek nem vót pénze akkor má, de ű se akarta magát hanni. Van neki egy fakardja, aztán a kardját itt szokta hanni álogba, a fakardot töszi helibe, amíg le nem füzetheti az adósságot. Akkor másnap röggel, amikor a kivégzésnek meg kellött történni, hát nincs hóhér, aki a legént kivégezze.