"A címer egy ország legfontosabb jelképeinek egyike, történelmének szimbóluma. A címerek a középkori kultúra máig továbbélő alkotásai, kialakításuk szabályait a címertan - heraldika - kutatja. "
Kádár a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának alakuló ülésén, november 11-én a fontos politikai kérdésekről szólva többek közt a következőket mondta. "Elsősorban a megbántott nemzeti érzéssel kapcsolatos kérdésekre gondolok. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány azon a nézeten van, hogy címerünk a Kossuth-címer legyen, honvédeink egyenruhája feleljen meg a magyar hagyományoknak és március 15-e ismét a magyar szabadságharc pirosbetűs ünnepe legyen. " Mindez azonban ígéret maradt, alig telt el néhány hét és a Kossuth-címer már a megbélyegzés eszköze lett a közbeszédben. Viselése kiállást jelenthetett a forradalom mellett, a hatalmi szócsövek azonban elítélték viselését, negatív színben ábrázolták viselőjét. Olvassunk bele egy tudósításba a Népszabadság 1956. Magyar címer részei jelentése. november 2-én megjelent számában: "Van itt egy forradalmár is: Buzás József. Gusztustalanul mocskos, színehagyott, utcán hempergett ballonkabátja kokárdával ékes. A nemzeti színű kokárdán gyászszalag és Kossuth-címer.