13 / 16Fotó: Lánczi Péter A Jenő-kunyhó A bükkök rengetegében álló kis faépület kimondottan hívogató idillt sugároz. A benti állapotokról ugyanez már nem feltétlenül mondható el, bár kályhát, sparheltet, néhány használati eszközt is találunk benne. Viszonylagos tisztaság és a penészmentes falak jelzik, hogy vannak, akik rendszeresen használják a kunyhót, és valamennyire karban is tartják. A fekhelyként szolgáló matracok viszont aligha csábítják az embert alvásra. Esetleg, ha lennének fapriccsek, amelyekre rá lehet tenni a polifoamot és hálózsákot, akkor lényegesen komfortosabb lenne ez az egyébként még jócskán megmenthető kis épület. Pilis és a visegrádi hegység neve. Túránk kódját az ajtó felett találjuk! 14 / 16Fotó: Lánczi Péter A kunyhó puritán belseje Kanyargós utunk a kiránduló családok kedvenc úti célja felé, a látványos zúgóiról és pisztrángos tavairól ismert Apát-kúti-völgybe vezet, ahol többek között a fenyveseiről híres Bertényi Miklós Füvészkertet is megcsodálhatjuk. Ezt a szakaszt is még Spartacus-ösvénynek hívják, de mi valójában nem ereszkedünk le teljesen a völgy aljába – ha csak nem teszünk kitérőt a fent említett látnivalókért –, hiszen a hosszú lejtmenetes szakaszt követően a zöld jelek nyugatnak fordulnak a Mátyás-hegy oldalába.
Letöltés dátuma: 2022-10-10 A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek. Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.
Dobogókőre, a magyar turistáskodás "bölcsőjébe" érkezve érdemes egy kicsit megpihenni a kilátóban, s alaposabban szemügyre venni a tájat. A Visegrádi-hegység legmagasabb pontjáról (699 m) észak felé tekintve nyugalmat sugározó, erdőkkel fedett vulkáni kúpok sorakoznak, amelyek azonban nem voltak mindig ilyen csendesek. A Visegrádi-hegységet felépítő vulkáni működés a területen a Börzsönnyel nagyjából egy időben indult be (kb. Zöld utakon a Pilis és Visegrádi-hegységben. 16, 5 millió éve, a középső-miocén bádeni korszakában), s kisebb-nagyobb megszakításokkal kb. 14, 5 millió évvel ezelőtt ért véget. A mélyből feltörő magmák képződése a Kárpát–Pannon térség kőzetlemezeinek mozgásával, s mai földrajzi helyükre kerülésével hozhatók összefüggésbe. A Thirring-sziklák káprázatos tornyai A kezdetben sekélytengeri környezetben zajló vulkanizmus során a mai Visegrádi-hegység helyén egy kb. 1500 m magas, szabályos alakú vulkáni felépítmény jött létre, amelyet "Keserűs-hegyi vulkánnak" neveztek el a szakemberek. A sűrűn folyó (viszkózus), andezites jellegű lávát produkáló tűzhányóból a frissen kiömlő forró kőzetolvadék nem folyt szét, hanem csak mintegy "hozzáforrt" a kürtő felső pereméhez, egyre meredekebbé, s instabilabbá téve azt.