Hivatkozott irodalom Ferencz 2005 – Ferencz Győző, Radnóti Miklós élete és költészete, Kritikai életrajz, Bp., Osiris Kiadó, 2005. Makay 1989 – Makay Gusztáv, Édes hazám, fogadj szívedbe, Versértelmezések, Bp., k. n., 19892. Cs. Varga 1997 – Cs. Varga István, Radnóti Miklós: Nem tudhatom... = Tiszatáj, Diákmelléklet, 43. szám, 1997. április, 1-16. Radnóti Miklós - Nem tudhatom.... S. Varga 2005 – S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnoka, A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Bp., Balassi Kiadó, 2005.
Kezdetként hadd idézzem Victor Hugót: "A költemény a szívre, az érzékenységre hat, és nem az észre. Az intuitív felismerésre, és nem a logikus érvelésre. Nem bizonyításra törekszik, hanem arra, hogy felkavarja a lelket, és tartós visszhangot keltsen a szívekben. " Néha, amikor a verseket szedem össze, eszembe jut valami – képek egy irodalomóráról, vagy a színész, akinek a tolmácsolásában hallottam, esetleg egy könyv, amiben idézték –, és arra jöttem rá, a versek számomra épp olyan szerepet töltenek be, mint a zene. Nem tudhatom... - Radnóti Miklós - Érettségi.com. Bizonyára ismeritek azt a jelenséget, amikor váratlanul felcsendül a rádióban egy dal, amire, a példa kedvéért, először táncoltunk. Egyszerre idéz fel bennünk édes, keserű és vidám pillanatokat, miközben jóleső érzésekkel gondolunk életünknek arra a régen lezárt szakaszára. Csak úgy, ahogyan engem, rendkívül fura mód, a versek ringatnak melankolikus nosztalgiába. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fogom élvezni ezt a rovatot, és csak remélni tudom, hogy ezzel az érzéssel nem vagyok egyedül.
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól öleltkis ország, messzeringó gyerekkorom vilálőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ágas remélem, testem is majd e földbe süpped vagyok. S ha néha lábamhoz térdepelegy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyona házfalakról csorgó, vöröslő fá gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép?
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944) Gondolatok, +1: A szülés az élet nagy csodája. Aki átélte, tudja: élete alapvetően változott meg abban a pillanatban, amikor gyermeke világra jött. Soha többet nem lesz már az a nő, aki néhány perccel korábban volt. Mert amikor egy gyermek megszületik, vele együtt születik meg az anya is. A szülés idején minden nő agya átalakul. A felszabaduló oxitocin örökre átkódolja az agyat, villámgyors neurológiai változásokat hozva létre. Az újszülött illata, látványa, sírásának hangja kitörölhetetlenül beleég az anya agyába. Radnóti miklós nem tudhatom szöveg. És beindul az anyai oltalmazó magatartás is. Az agy motoros, látó- és hallókérge turbó üzemmódba kapcsol, állandóan monitorozva a környezetet, lehetséges veszélyforrások után kutatva.
A magyar nemzetállam megteremtésének folyamatában talán az 1830-as évek elejének kulturális és politikai történései hozzák létre azt a helyzetet, amely után a régi, vagyis nemesi-historikus nemzetszemlélet már tarthatatlanná válik annak minden ideológiai, stratégiai és kulturális berögződéseivel egyetemben. Amikor Széchenyi fölléptével világossá válik, hogy pl. a múltra hivatkozás mint stratégia (akár politikai, akár kulturális értelemben) gátjává lesz Magyarország modernizációjának, az egyben azt is jelentette, hogy a közösséghez tartozás nemesi szemlélete elveszítette reprezentációs erejét, hiszen a modern Magyarország szélesebb társadalmi bázison, azaz nagyobb és értelemszerűen heterogénebb közösségre épülhet. Perl Zoltán – Radnóti Miklós: Nem tudhatom – VIDEÓ – BB1.hu. Ennek a heterogén, széttartó közösségnek pedig új szimbolizációs eljárásokra volt szüksége ahhoz, hogy önmagát mégis egyetlen közösségként tudja meghatározni. Természetesnek hat, hogy a nemesi nemzet kiváltságokra építő, így leszűkítő/kizáró logikáját a nyelvi-kulturális azonosság átfogóbbnak tűnő modellje váltotta föl.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra ujból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. 1944 jan. 17
Csakhogy mind Radnóti, mind pedig Ferencz összekeverik a személyes és a kollektív identitás fogalmát. Az erről a kérdésről értekező Jan Assmann a kollektív identitást olyan képletnek gondolja, amely az individuumot valami nála egyetemesebb felé teszi nyitottá, és ez az egyetemes beleépül az individuum indentitásszerkezetébe. A személyes identitás pedig (lévén kulturálisan kódolt) csakis a kollektív identitás nyelvi-szimbolizációs apparátusának segítségével beszélhető el, és egyben építhető fel. Radnóti kísérlete, miszerint a személyes emlékezet/ek segítségével építhető fel egyfajta közösségi emlékezet, tragikus illúziónak bizonyul. Radnóti miklós nem tudhatom keletkezése. A személyes nem konvertálható közösségivé, minthogy annak a nyelvi univerzumnak a produktuma maga is. a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Addig, amíg a személyes emlékezeten átszűrt topográfia, amely persze hagyományos patrióta/nacionalista topográfiát hivatott helyettesíteni, megmarad saját személyes terének, kisvilágának keretein belül, tökéletesen legitimálható elbeszéléssel szolgál az én pozícionálására.