9 Weöres Sándor: Buba éneke 36 Orbán Ottó: Érdeklődő 10 Lackf János: Eihagyott tárgyak éneke 37 Vörös István: Felnőttoktatás 11 Vörös István: A busz éjjeli éneke 37 Lackfi János: Logika 11 Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön 38 Weőres Sándor. Paripám csodaszép pejkó 12 Ta KáZ'—é" Lackfi János: Bicajom Shimano, nem más 13 Vörös István: A kocsim csudaszép Audi 13 Szabó Lórinc: Vakáció előtt 40 József Attila: [De szeretnék... ] 14 Lackfi János: Hazafelé menők 41 Vörös István: Foltozott álom 14 Vörös István: A betűk vakációja 42 Lackfi János: De szeretnék korán kelni 14 Napszúrás 44 József Attila: Mama 15 Vörös István: Ma... 15 Faludi Ferenc: Tarka madár 46 Lackfi János: Nyanya. Apám kakasa - Vörös István, Lackfi János - Régikönyvek webáruház. • _ 47 Nemes Nagy Ágnes: Hol lakik Bors néni? 16 Lackfi János: Hol lakik Sors néni? 17 Csukás István: István: Álmában fut a kutyám 48 Vörös István: Valamit tudtok 17 Vörös István: Egy délelőtt a kutyámmal 49 Lackfi János: Álomdobozok 49 Áprily Lajos: Március 18 Vörös István: Hókorszak 19 Tandori Dezső: Az asztal 50 Lackfi János: Áprilys 19 Vörös István: Gumiegerek 51 Lackfi János: A hiszti 51 Szabó Lőrinc: Hajnali rigók 20 Lackfi János: Esti tücskök 20 Weőres Sándor.
Az alázat tehát kettős irányú, Lackfi saját régi szövegeihez, versnyelvéhez, Vörös pedig a kánonhoz nyúl tisztelettel. Valamit nyilván megtartanak, pl. a lírai én dacos hangját a De szeretnék…, a tereket a Mama című vers változataiban. A formára azonban mindketten figyelnek, még ha túlírják, továbbírják is a verset, ragaszkodnak az eredetihez. Valóban, olykor túlírás lesz a továbbírásból, az új versszak(ok) nem adnak hozzá a szöveghez – az érződik, hogy hiányzik a szikárság és a "nagyöreg" iránti alázat. Játékosan nyúltak a szövegekhez, örömből tették. Ez azért zavaró, mert általában nem jellemző, így viszont önkényessé és indokolatlanná válik, gondolok itt pl. A füstbement nyelv (VI), De szeretnék korán kelni… (LJ), Változó állatok (VI), Keltető (LJ) című versekre. Lackfi jános karácsonyi versek. Mitől lesz kortárssá a Bóbita? A mesés lényeket tartalmazó verseket vizsgálva (teljesség igénye nélkül) a Bóbitából Kölyök és roller, Bors néniből Sors néni, Bőrönd Ödönből Tányér Kázmér és Szatyros Lajos, A tudós macskájából annak éjszakája és az após macskája, a török követből, örök huszár és elveszett szövet, a remeterák Jeromosból Jeremy, a fekete srác és Elemér, a kis zöld alga, Tengerecki Pálból Lengyel Eszti és Folyónyelő Janó, Arany Laciból Fehér Loni és Lackfi Johanna, a Galagonyából Kukorica és a kutya nyoma, a juhászból Béla bá és Audi, Anyám tyúkjából pedig Apám kakasa és kidobott tévé lesz.
/ árvákat fogsz tanítani! " (V. : Ébresztő), aki ha éjjel fölkel, látszik saját álma mélyén (V. : Műanyag játékok), aki zseni, bár "a bizonyítvány, / az nem jeles, / nagyon ígéretes, / de közepes" (L. : Hazafelé menők), akiről a szülők azt mondják, csupa szeretet, és ha olvas, akkor önmaga (V. : Könyves napló). Aki "Az iskolában egyedül van" (L. : Az iskolában egyedül vagyok), és "Ha a/ tükörbe nézek, azt kérdem: Ki ez? " (V. : Az első bében). Sokszor megjelennek a költők gyerekei, Johanna, Loni, Misi, Margit, Dorottya, Simon, Ágnes: ezekben a versekben valóban súlya van minden sornak: "az, amit neked mesélek, / csak te vagy magad", vagyis költő és gyerek itt összefonódik, a személyes érintettség emeli a tétet. A világ, amiben ezek a gyerekek felnőnek, tele van gépekkel: mosógéppel, mobillal; márkákkal: Audi, Trabant, Ferrari, Whiskas sorjázik bennük; cd-vel, hamburgerrel, sőt hamburger-színnel, pírszinggel, szolival, honlappal, számítógéppel, digitális táblával. Itt felmerül az a veszély, hogy 5-10 év múlva a technika gyors fejlődésének köszönhetően a mobil és a Gameboy már nem vicces és szórakoztató, hanem "ciki", netán érthetetlen lesz a gyerekek számára.