Az utolsók közé tartozó nagyvárosok – Kecskemét, Nyíregyháza – körülbelül a fővárosi pontszám felét kapták. A különböző részmutatók közül az oktatás terén Győr áll az első helyen, Veszprém és Szombathely előtt. A fővárost még Eger és Székesfehérvár is megelőzi. A kulturális mutató Budapesten a legmagasabb, jelentősen elszakadva a többi nagyvárostól. A második Zalaegerszeg, a harmadik Szolnok. A legmagasabb egészségügyi mutatóval Miskolc rendelkezik, Pécs és Szekszárd előtt. Zalaegerszegen a legkedvezőbb a bűnözési helyzet a megyeszékhelyek között, Debrecen és Békéscsaba előtt, Budapest az utolsó. A vásárlási lehetőségek a fővárosban a legjobbak, amit jelentősen lemaradva követ Győr, Pécs, Tatabánya és Szombathely. Budapest a munkaerőpiaci feltételeket vizsgálva szintén az élen áll, Győrt és Székesfehérvárt megelőzve, míg a leginkább megfizethető megyeszékhely Salgótarján, Békéscsaba és Miskolc előtt. Okos város = élhető város - ITBUSINESS. Leadfotó: 123rf
Ordasi Zsuzsa; Atlantisz, Bp., 1994 (Európa születése)
Módszertanuk szerint vannak matematikailag egyszerűbb, illetve bonyolultabb listák, és olyanok, amelyek a környezeti vagy éppen a társadalmi-gazdasági mutatókat helyezik előtérbe. A listák többsége nyilvánosan hozzáférhető adatokon alapul, de több esetben alkalmaztak elsődleges, kérdőíves felmérést is. A kérdőíveket minden esetben a városok vezetősége, vagy annak képviselői töltötték ki. A listák többsége a városok egy meghatározott körét vizsgálja (pl. 20 legnagyobb város), és/vagy méretkategóriák szerint csoportosítja azokat. Megkülönböztethetünk nemzetközi – a világ összes országára kiterjedő, kontinentális –, illetve nemzeti listákat. A 'Sustainable Cities Index 2010. Felmérés: ezek a magyarországi települések a legélhetőbbek 2021-ben - Blikk. lista által használt indikátorok és kategóriák (Sustainable Cities Index 2010 - Ranking the 20 Largest British Cities nyomán szerk. Gutpintér Júlia) Abszolút listáknak nevezik azokat, melyek az egyes indikátorok értékei alapján kerülnek kialakításra. Ezek az abszolút rangsoron alapuló listák matematikailag bonyolultabbak (normalizálást, súlyozást alkalmaznak).
A könyv eredeti címe: Gehl, J. (2010) Cities for People, Island Press. (ISBN 978-1597265737) (angolul)Jan Gehl dán építész és várostervező. Koppenhágában él, munkájának középpontjában a városi életminőség javítása áll, különös tekintettel a gyalogos életmó Gehl 1960-ban szerzett építészeti mesterfokozatot a koppenhágai Dán Királyi Szépművészeti Akadémián. Először építészként működött, majd 1966-tól a közterek formáit és használati módját kutatta az akadémián. Város – Wikipédia. A Gehl Architects – Urban Quality Consultants tanácsadó cég alapító tagja. Felesége gyermekpszichológus, és Gehl a vele folytatott beszélgetések kapcsán kezdett az épített környezet emberi oldalával foglakozni, azzal, hogy az emberek hogyan használják környezetüket, illetve milyen épületek között érzik jól vagy rosszul mzetközi hírű tanulmánya, a Life Between Buildings ("Élet házak között") 1971-ben jelent meg dánul, angolul pedig 1987-ben. Későbbi műve, a Public Spaces, Public Life arról szól, hogy Koppenhága hogyan alakult át 40 év apró lépései során autó-központú városból gyalogos-centrikus várossá.
Az alulról jövő kezdeményezés viszont nem helyettesítheti és nem teszi feleslegessé a magas szintű stratégiai tervezést, hívták fel többen is a figyelmet. Vahl Tamás, az IVSZ nemrégiben alakult, okosváros-munkacsoportjának vezetője szerint nem lehet mindenhova külön rendszert készíteni. Ha nincs átfogó stratégia, az egyesével megvalósuló rendszerek nem feltétlenül mutatnak egy irányba és nem lesz könnyű az integrációjuk sem. Jó példa erre a közlekedés: a közösségi és tömegközlekedéshez, a parkoláshoz tartozó fizetési és kártyarendszereket érdemes már a tervezésnél egységesen kezelni, megkönnyítve a használók és az üzemeltetők életét is. Azt a Magyar Telekom sem gondolja, hogy például minden iskolába egyedileg fejlesztett sulikártya-rendszert kellene készíteni, mondta erre Pukler Gábor. Az első ilyen rendszert viszont mindenképpen a leendő felhasználó igényei szerint kell kialakítani. Ebből már készíthető olyan megoldás, amely más iskolák igényeihez is igazítható. Vagyis legyen egy étlap, amelyen szerepelnek a különböző fogások (például a kártyarendszerek különböző funkciói), és a későbbi felhasználók ebből választhassák ki azt, amit szeretnének.
Kultúra: Budapesthez képest mindenki B-kategóriás A kultúra esetében szintén Budapest áll elvitathatatlanul az első helyen a számokat tekintve. A második helyen álló Debrecen is csak a töredékét kapta a könyvtárak, a mozik, a múzeumi kiállítások és kulturális rendezvények számát tekintve. A sellyei, lenti, devecseri és hegyháti járás elsősorban a könyvtáraiknak miatt foglalnak el előkelő helyezést a listán. Mór a legbiztonságosabb Ahogy az várható volt, a bűnözési ráta a nagyvárosokban magasabb. A legbiztonságosabb a móri járás, Budapest ebben az utolsó előtti helyen áll. Összességében az átlagnál magasabb az egy főre jutó bűnözés a Balaton déli partjának környékén, valamint Észak-Magyarország több járásában. Két Keszi vezeti a munkaerőpiaci részmutatót A munkaerőpiaci lehetőségeknél az egy főre jutó nettó jövedelmek és az álláskeresők arányát vizsgálták az elemzők. Az első helyezett a budakeszi járás, amit Dunakeszi és környéke, illetve Budapest, majd Érd és környéke, a Pilisvörösvári járás követ.
Ezzel szemben a komparatív listák rangsora a lista szereplőinek egymáshoz viszonyított helyzete alapján alakul ki. Bár ezutóbbiak matematikailag egyszerűbbek, súlyozás itt is alkalmazható. A súlyozást minden esetben körültekintően kell elvégezni, ugyanis a művelet értékítéletet hordozhat magában. A pontozás módszere nagyon eltérő az egyes esetekben, még indikátoronként is változhat. Az eredmények kommunikációja az elérhető beszámolók alapján legjobbak és esetenként a legrosszabbak kiemelésére irányul. A vizsgálatok során eldőlt, hogy a hazai rangsor kialakításához legjobb alapot nyújtó listák a Sustainable Cities Index (SCI) rangsorok, amelyek környezeti és társadalmi-gazdasági szempontokat kiegyensúlyozottan alkalmaznak viszonylag egyszerű módszertannal párosulva. E listák kialakításának célja, hogy ösztönözzék az egészséges versenyt, a párbeszédet és az új típusú megközelítések alkalmazását. Az SCI listák készítéséhez nyilvánosan hozzáférhető adatokból 13 indikátort választottak ki, amelyeket három kategóriába csoportosítottak.