Heller Ágnes Egy fontos születésnapról Ebben az évben ünnepeljük Hannah Arendt századik születésnapját. Egymás után rendezik a konferenciákat munkájáról, személyiségéről. Magam nyolc konferenciára kaptam meghívást, s négyen részt is vettem, illetve részt veszek. Vajon csak a születésnapi alkalom ad okot erre az érdeklődésre valaki iránt, aki a mai "időszámítás" szerint fiatalon, 68 éves korában, azaz "jégen" halt meg? Utóvégre Arendt filozófus, nő és zsidó, s ezek közül a sajátosságok közül egy sem szokott valakit népszerűvé tenni. Most mégis, úgy tetszik, az egész világ emlékezik. Elhunyt Heller Ágnes | Page 14 | Femcafe. Emlékezünk azért, hogy gondolkozzunk. Hogy a politikán gondolkozzunk. Mert ki vagyunk éheztetve politikai elméletre. A politika kezd ma lesüllyedni a napi taktikázás színvonalára, s nem csak nálunk. Nem vetjük fel a kérdéseket, hogy mi voltaképpen a politika, s különösen nem, hogy mi a demokratikus politika, s hogy hogyan lehet felismerni idejekorán a demokráciát veszélyeztető erőket. Arendt könyvei arra inspirálnak, hogy felvessük ezeket a kérdéseket, s nem csak a szeretem-nem szeretem játék szellemében.
Én tudom. Apámnak a virágzás hiányzott. A virágzás, amelyet látott valaha. A saját kézzel betakarított termény. És az idill, a napos vasárnap délutánok idillje, amikor áll a levegő, de nemsokára enyhe szellő borzolja meg az akácok lombját. Olvasónapló. Heller Ágnes április május - PDF Free Download. " KÖSZÖNTŐ Weiss János köszönti a 90 éves Heller Ágnest: "Az iskola – ahogy Heller Ágnes értelmezi – tulajdonképpen az élet és a művek egysége. És biztosan igaza van abban, hogy ez lenne egy igazi filozófiai kultúra kerete. De ha ez szigorú formában már nem is lehetséges, valamilyen legyengített formában mégis tovább él: vannak műhelyek, szellemi közösségek, vannak azonos premisszák alapján gondolkodó filozófusok. E nélkül a filozófiának nem lenne intézményrendszere sem; és akkor nem lennének konferenciáink, nem lenne szakmai közélet. A "szakma" (szegény) minden vonzerejét elvesztené; és a gólyák sem jönnének többé az előadásokra. " Láng Zsolt köszönti a 70 éves Kornis Mihályt: "Van a kertünkben egy almafa, április elejétől június elejéig virágzik, és nyár elejétől ősz végéig terem.
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG Csuhai István Igazad van, de nagyon is tévedsz című recenziója Roberto Bolaño Szülőföld című kötetéről: "A magyar Bolaño utolsó négy tétele, tehát A Harmadik Birodalom, a 2666, A science fiction szelleme és a mostani könyv, a Szülőföld is, ellentétben az első hárommal, posztumusz kötet, spanyolul mindegyik az író halála után jelent meg. Könyv: Az Ungvári - Tanár és tudós (, Heller Ágnes Et Al. Benedek István Gábor). Az ilyesmi gyakran előfordul, ha egy író fiatalon, alkotóerejének valóban a teljében távozik, ráadásul úgy, hogy angol nyelvű megjelenései révén éppen eléri a nemzetközi hírnév. A 2666 története közismert: Bolaño ezt a regényét utolsó öt évében, halálos májbetegsége szorításában, minden mást félretéve írta. Az eredeti spanyol kiadás azon az egyetlen kéziratváltozaton alapult, amelyet az író kiadói szerkesztőjének utolsó heteiben elküldött, revideálásra vagy szerzői szerkesztésre, átigazításra a körülmények miatt nem kerülhetett sor. A Harmadik Birodalom és A science fiction szelleme esete más, ezek a szerző hagyatékában fellelt, befejezett, "kész" kéziratok voltak – elkerülhetetlen volt, hogy a Bolaño-láznak azon a pontján, amikor napvilágra kerültek, ne jelenjenek meg.
Ugyanezt mondhatjuk el a könyv elsô részének a tartalmáról. Csakhogy itt nem egyetlen ember irracionálisan tragikus haláláról, hanem egy egész család, egy egész nép, egy egész világ irracionális meggyilkolásáról szól a krónika. Talán éppen az irodalmi szándék hiánya, a csupasz tények letisztult elbeszélése az, ami ezt a beszámolót olyan végtelenül megrázóvá teszi. Miért Repkényszaggatás? Görög Sándor és a felesége egy nap kisétál a szombathelyi temetôbe, ahol a család egyetlen még eltemetett (és nem krematóriumban elégetett vagy a gettóból soha elô nem került) tagja, az egyik nagyapa nyugszik. Nem találják a sírt. A régi köveket befutotta a repkény. Aztán véletlenül rábukkannak. Elkezdik szaggatni a növényt, hogy láthatóvá váljék a felirat. Így szaggatjuk mindannyian a repkényt, hogy felfedjük a múltat. Azoknak a sírkövérôl is, akiknek nem jutott sem sír, sem sírtábla. Vessünk egy pillantást Görög Sándor családfájára! Az apai nagyszülôk, Görög Kálmán és Mátrai Riza a budapesti gettóban pusztultak el 1945ben.
Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!
), onnan eredeztethetô az érdeklôdésem és a kíváncsiságom, onnan ismertem meg a nevét is. Miután befejeztem a Prange-mû olvasását, vadul kerestem Daisy könyvét, de nem leltem. Viszont megtaláltam, mit írt Abraham Yaari a marannusokról (marranos) szóló könyvében a Mendes családról, így amikor találkoztam Daisyvel, leellenôriztem a regény több sztoriját is. Gracia Mendes Európa mindmáig s valószínûleg mindörökre legjelentôsebb üzletasszonya. Egy fiatalon özvegyen maradt nô, aki nemcsak hogy nem tékozolta el a férjétôl majd a sógorától örökölt hatalmas vagyonát, hanem meg is sokszorozza azt. Akinek hajói nemcsak a tengereket, de az óceánokat is bejárták. Aki marannusként kezdte, és zsidóként végezte. Aki pénzt kölcsönöz V. Károlynak a hadjárataihoz, de ugyanezt Szulejmán szultántól sem tagadja meg. Aki városról városra (Lisszabon, Amszterdam, Velence, Ferrara, Konstantinápoly) menekül, egyre csak menekül, folyton folyvást menekül. S mindeközben pénzzel, összeköttetéssel segít megmenekülni üldözött hitsorsosainak is.
S bár elsôsorban a regényeket kedveltem, a versesköteteket is faltam, például a Száz vers címût, amelyet ától cettig végigolvastam. (Szerkesztette Szerb Antal: görög, latin, angol, francia, német, olasz válogatott költemények eredeti szövege és magyar fordítása. A kötet tíz ciklusra osztott. 1944-ben, nem sokkal az összeállító halála után jelent meg. – A szerk. ) Érdekeltek az úgynevezett tudományos ismeretterjesztô kiadványok is. Ezek sorát már tízéves korom elôtt elkezdtem A kis tudós címû könyvvel (P. Janet, Elena Fontany, Fizika, Csillagászat, Ôslénytan – A szerk. ), amelynek még ma is tudom idézni az egyik mondatát: "Ha a Marson laknak emberek, négy és fél méterre is megnôhetnek. " Az olvasónapló idején már olyan komolyabb mûveken törtem a fejemet, mint A csillagos ég titkai James Jeanstôl, melynek hatására elhatároztam, hogy csillagász leszek. Bújtam az útleírásokat is (akkor még nem létezett televízió, és nekünk még rádiónk sem volt), fôképp Madagaszkár foglalkoztatott. Ráadásul akkor kezdtem ráérezni a detektívregény ízére is.