Közalkalmazotti Tanács | Debreceni Egyetem — Száray Miklós Történelem 11

A közalkalmazotti szabályzat megszűnik a közalkalmazotti tanács megszűnésével. A közalkalmazotti szabályzat az Mt. 233. §-ban (tájékoztatás és konzultáció fogalma), a 236. § (4) bekezdésében (önálló telephely fogalma), a 238-249. §-ban (választás szabályai), a 252-255. §-ban (közalkalmazotti tanács megszűnése, tag megbízatása megszűnésének egyes szabályai), a 259. §-ban (működés egyes szabályai), a 261. §-ban (munkajogi védelem), a 266-268. §-ban (közalkalmazotti megállapodás) foglaltaktól nem térhet el. Közalkalmazotti tanks feladata . A közalkalmazotti szabályzat a 262-265. §-ban foglaltakat (közalkalmazotti tanács jogai) nem korlátozhatja.

A KT és a munkáltató kapcsolatrendszere Félévente legalább egy alkalommal tanácskozáson áttekintik az intézmény helyzetét, a feladatok megoldásához szükséges anyagi lehetőségeket és a lehetséges munkáltatói intézkedéseket. Soron kívül megbeszélést tartanak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról. Esetenként kölcsönösen informálják egymást a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A munkáltató: eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, mindazon témákban, amelyek a KT egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörébe tartoznak. ismertet az intézményi működés terveit, a várható változásokat. A közalkalmazotti tanács: jelzi a munkahelyi konfliktusokat és azok lehetséges feloldási módját. írásos állásfoglalást, javaslatot nyújt be a munkáltatóhoz a közalkalmazottak véleményének megfelelően. 6 / 10 4. A közalkalmazotti tanács jogainak értelmezése 4. A KT együttdöntési joga A Mt. 263. Közalkalmazotti tanács feladata mta. alapján a munkáltató és a KT közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.

(2) A választási jegyzőkönyvet a VáB elnökének és tagjainak alá kell írnia és lehetővé kell tenni annak megtekintését. A jegyzőkönyvet a KT irattárában kell megőrizni. Érvénytelen választás esetén ez a munkáltató (főtitkár) feladata. 23 VII. rész Jogorvoslat (1) Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére – a munkavállaló, – a munkáltató, – a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és – a választási bizottság jogosult. (2) A felmerült vitában a Választási Bizottságból és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek képviselőiből álló Döntőbizottság öt napon belül közösen határoz. (3) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban az Mt. 289. (4) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg.

10 A Szegedi Tudományegyetem Közalkalmazotti Szabályzata (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontban az átadó és az átvevő munkáltató – megállapodás megkötése érdekében – tárgyalást kezdeményez az üzemi tanáccsal a munkavállalókat érintő tervezett intézkedésekről. (3) A tárgyalásnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére és e következmények enyhítését célzó eszközökre. (4) Az átadó és az átvevő munkáltató akkor is teljesíti a tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét, ha a munkáltató személyében bekövetkező változást megalapozó döntést a munkáltatót ellenőrző szervezet vagy személy hozta meg. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségét azért nem teljesítette, mert az ellenőrző szervezet vagy személy a döntéséről a munkáltató tájékoztatását elmulasztotta. Kjt. § (1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik.

Az ilyen jellegű jóléti célú juttatási formák a következők lehetnek: munkabér előleg segélyezés kulturális támogatás lakásépítési támogatás munkahelyi étkeztetés bérleti viszony biztosítás sporttámogatás, stb. A jóléti célú pénzeszközök felhasználása a közalkalmazottak munkáltatóhoz benyújtott írásos kérelmei alapján rangsorolhatók. A közalkalmazottak kérelmüket a munkáltatónak nyújtják be, aki azt a KT-vel egyetértésben rangsorolja. A segélyek és egyéb jóléti célú pénzeszközök odaítélésében a KT rangsoroláskor figyelembe veszi: a kérvényező szociális helyzetét (gyermekek száma, egy főre jutó jövedelem stb. ) a kérelem alapjául szolgáló váratlan eseménynek (pl. : születés, halál stb. ) a közalkalmazott anyagi helyzetére gyakorolt hatását 4. A KT véleményezési joga A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri a KT véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

§ (1) bekezdésében meghatározott időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámáról, d) a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett tartamáról, időbeni ütemezéséről, e) a kiválasztás szempontjairól, valamint f) a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos – a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározottól eltérő – juttatás feltételéről és mértékéről. (3) A munkáltató tárgyalási kötelezettsége a megállapodás megkötéséig, ennek hiányában legalább a tárgyalás megkezdését követő tizenöt napig áll fenn. (4) A tárgyalásnak – a megállapodás érdekében – ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés a) elkerülésének lehetséges módjára, eszközére, b) elveire, c) következményeinek enyhítését célzó eszközökre, valamint d) az érintett munkavállalók számának csökkentésére. (5) A tárgyalás során kötött megállapodást írásba kell foglalni és meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek. 73. § (1) A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni a) foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint b) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését.

Vásároljon a webáruházban! Szépirodalmi, gyermek-és ifjúsági könyvek széles kínálata nagy kedvezménnyel, előrendelési lehetőséggel. Tankönyvek, szakmai tankönyvek, iskolai atlaszok, érettségire felkészítő kiadványok, szótárak is várják Önöket! Könyvesház Fiúk Kft. Mobil: (+36) 70 325 3001

Történelem Tankönyv 11. - Tankönyvker.Hu Webáruház

a(z) 10000+ eredmények "11 osztály történelem" dualizmus gazdasága Igaz vagy hamisszerző: Piskor12 11. osztály Történelem Hitler hatalomra jutása - fogalmak Egyezésszerző: Mullerk 7. osztály Magyar poltikusok a Horthy-korszakban Játékos kvízszerző: Dobak Középiskola Európa és a világ a két világháború között Helyezésszerző: Dobak Párizs környéki békék Kvízszerző: Piskor12 12. Száray miklós történelem 11. osztály Európa az első világháború után Feloldószerző: Mullerk Első világháború Bolsevik Igaz vagy hamisszerző: Fanni96 Párosítsd össze a személyeket az általuk képviselt elvekkel. Egyezésszerző: Wenczelgergo II.

Reformkor kezdete: Miután beutazta Nyugat-Európát és Angliát (1822) hazatérve 1830-ban megírta a Hitel című művét. Ez tekinthető a reformkor kezdetének. A Hitel lényege: Az érvényben lévő feudális törvények pl. ősiség akadályát képezik az ország modernizálásának, mivel az ősiség miatt a nemesek nem tudnak hitelt felvenni, birtokaikat nem tudják fejleszteni. A jobbágyok a robot, a kereskedők pedig a vámok miatt nem érdekeltek a fejlődésben. Széchenyi további művei: Világ és Stádium. Történelem tankönyv 11. - Tankönyvker.hu webáruház. A Hitel megjelenése után több támadás is érte Széchenyit az arisztokrácia részéről. Így Széchenyi pontosította elképzeléseit a Világban (világosság - 1831), majd pontokba szedte, programszerűen a Stádiumban (1833). Széchenyi és Kossuth véleménykülönbségei: Egyetértettek abban, hogy az országnak reformokra van szüksége, így fontos például az úrbéri örökváltság, a közteherviselés és az ősiség eltörlése, de három dologban eltért a véleményük: Egyrészt Széchenyi a főnemesek, míg Kossuth a köznemesek vezetésével képzelte el az átalakulást, másrészt Széchenyi előbb a gazdaság átalakításával kezdte volna a reformokat, (míg Kossuth a társadalmi átalakulást helyezte előre), harmadrészt pedig Széchenyi az Udvarral megegyezve míg Kossuth a császárral szembeszállva tervezte elindítani a változásokat!

June 16, 2024, 4:22 am