Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Herber attila történelem 2.3. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha,, az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.
31 A tankönyvírás és jóváhagyás menetének nagyobb átláthatósága a hatvanas évek végétől kezdve a tankönyvek metodikájában, tanulhatóságában, kiállításában, a tanulói tevékenységre serkentő "munkatankönyv" jellegében jelentős előrelépést hozott ugyan, a tartalom tekintetében azonban lényegi változásokra nem kerülhetett sor. Herber Attila Történelem - Olcsó termékek. Már csak azért sem, mert a rendszer sajátosságai miatt a politikai kritikája és lebontása természetesebben, gyorsabban ment végbe, mint az ideológia struktúrájáé. A nyolcvanas évek megörökölte a marxizmus oktatásának azt az egész struktúráját, aminek következtében "a dialektikus materializmusnak valami általános törvényeit lebontotta a társadalomra vonatkozóan a történelmi materializmus, "32 a szaktudományoknak és könyveiknek pedig lényegében az maradt a feladatuk, hogy bizonyítsák vagy leírják, amit a történelmi materializmus ezekben az "általános törvényekben" kimondott. Ezek komponensei a szokásosak: a munkásmozgalom-történeti, ideológiai vonatkozású anyagrészek kötelezősége, az osztályharcok, gyarmati felszabadító küzdelmek kiemelt szerepe, a gazdaságtörténeti alapozás, a marxista "üdvtörténet"-nek megfelelő haladás érzékeltetése, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus igényeinek való megfelelés.
Ilyen például a nemzetiségi kérdés "koronkénti tudatosabb exponálása", a helytörténet és a múzeumlátogatások térnövekedése. Ez sem volt teljesen politikamentes, hisz a 8. Herber attila történelem 2.5. osztályos helytörténeti órákat éppen "A Tanácsköztársaság lakóhelyünkön" és a "Lakóhelyünk felszabadulása" témákkal kapcsolatban írták elő. Mint ahogy az sem, hogy az 1981-re elkészült fakultatív tantervek bevezetésre került "A" variánsa ugyan lehetővé tette a fakultáción történő kis csoportos, forráselemző foglalkozásokat, ám a megismerő tevékenység középpontjába az olyan hagyományos témákat állította, mint a "szocializmus építése a Szovjetunióban" vagy a "cári Oroszország gazdasági mutatói a világháború előtt". 22 Jellemző példa, hogy a Tanácsköztársaság történetének tanításakor "alapforrás"-nak számított Lenin üdvözlő távirata, amely 1967 és 1985 között folyamatosan őrizte kiemelt helyét a gimnáziumi tankönyvekben. 23 Már az általános iskolában is növekedett a forráselemzések száma, ám ezek többsége még mindig a marxizmus-leninizmus klasszikusaitól származó szövegek interpretációját jelentette.