A római népjellemnek egyik alapvonása, a gravitas tükröződött benne vissza, mert ilyen hatalmas, bő öltözet határozottan méltóságot kölcsönzött viselőjének (711. ) Külső alakja és nagysága az idők folyamán megváltozott. Eleinte kisebb és keskenyebb volt, de évszázadok multán mindinkább nagyobbodott, úgy hogy végül a hossza már fölért három férfi nagyságával, szélessége pedig megközelítette két férfi nagyságát. Dionysius (3, 61) περιβολαιον ημικυκλιον-nak nevezi; kiterítve hasonlított egy kör segmentumához. A régiségtanok egy lámpaernyőnek keresztmetszetével hasonlítják össze. Görög női never. Eleinte kétségkívül igen egyszerűen történhetett a toga átvetése, de későbben körülményesen, gondosan alkotott ránczokkal és öblökkel öltötték fel a togát. Mindenesetre az egyik csücskét a bal vállra helyezték, úgy hogy az elől lecsüngő szövet majdnem a földig ért, azután a toga többi részét a hátra vetették és a jobb kar alatt áthúzták a mell közé és ismét a bal vállra vonták, úgy hogy a balkart egészen betakarta.
A legrégibb elnevezés, a πεδιλα és a υποδηματα alatt sarúkat és talpakat kell érteni, de czipőkről és csizmákról is történik említés. A σανδαλιον vagy σανδαλον a láb felső részét takaró czipőt jelentett, a lábújjak fölött szíj lassanként mind szélesebb alakot nyert, úgy hogy egész bőrtakaró, ζυγος vagy ζυγον lett belőle. A σανδαλιον alatt azonban inkább a nők czipőit kell érteni, mert később ez a görög szó ugyanolyan jelentéssel birt, mint a magyar papucs (v. papucskormány). Görög női ne supporte pas les. Az ενδρομις valóságos csizmát jelentett. Csinosabb csizma lehetett, mert Pollux mint Artemis istennő sajátságos viseletét emeli ki. A κοηπις-nek nevezett lábbeli alakjáról nem nyerünk tiszta képet a régi grammatikusok és lexicographusok tudósításaiból. Valószínűleg eleinte csak félczipő volt, mely a láb előrészét takarta és hátul szíjjal volt megerősítve. Valóságos czipőket kell érteni az εμβαδες szó alatt, mely kizárólag férfiviselet volt. Ezekhez hasonlók voltak a Λακωνικαι-nak nevezett czipők. A görög férfi-világ elegans félczipőit βλαυται vagy βλαυτια névvel jelezték.
Ofélia ♀Nevek O - Ó kezdőbetűvel görög, Betűk száma: ▷ 6 Szótagszám: ▷ 4 Hangrend: ▷ VegyesNév kezdete: ▷ of Név vége: ▷ ia Magánhangzók: ▷ o-é-i-aEredete: Az Ofélia görög eredetű női név, jelentése: segítség. William Shakespeare legismertebb tragédiájának a Hamletnek a nőalakja tette ismertté. Pandora ♀Nevek P kezdőbetűvel görög, mitológiai, Betűk száma: ▷ 7 Szótagszám: ▷ 3 Hangrend: ▷ MélyNév kezdete: ▷ pa Név vége: ▷ ra Magánhangzók: ▷ a-o-aEredete: A Pandora görög mitológiai eredetű női név. 3 betűs görög női név?. Jelentése: mindennel megajándékozott. A mitológia szerint az első asszony, az istenek ajándékozták Ephiméteusznak, Prométheusz testvérének. Pandóra szelencéje a bajok és a szerencsétlenségek forrása, a veszedelmes ajándék jelképe, miután a bajokat rejtő szelencét kíváncsiságból ndóra ♀Nevek P kezdőbetűvel görög, mitológiai, alakváltozat, Betűk száma: ▷ 7 Szótagszám: ▷ 3 Hangrend: ▷ MélyNév kezdete: ▷ pa Név vége: ▷ ra Magánhangzók: ▷ a-ó-aEredete: A Pandóra női név a görög mitológiai eredetű Pandora név alakváltozata.
Tac. ann. 13, 25. hist. 4, 36. Ismeretes, hogy a színköltészet római és görög tárgyú műveit a fabula togata, illetve a fabula palliata névvel illették. A már fentebb említett munkákon kívül megemlítjük még ezeket: Becker-Göll, Gallus, 3, 189–310. Marquardt, Das Privatleben der Römer. Görög eredetű női nevek - Nevek. Böttiger, Sabina, 2 (különösen a női viseletre nézve). Baumeister, Bilder aus dem griechischen und römischen Altertum. PR. J.
Gyengébb szervezetű vagy öreg emberek télvíz idején kendőkkel (fasciae, feminalia, cruralia) kötözték körül lábszáraikat. Másféle shawlszerű kendők is fordulnak elő ventralia, focalia név alatt, melyeket elpuhult emberek viseltek. A római katonák csak későbben a császárok korában kezdtek viselni nadrágot (braccae), melyet a gallus és parthus vitézeknél láttak. A római nadrág mindig szűk volt és csak térdig ért. Föveget a római ember nagyon ritkán használt. Rendesen hajadon fővel (capitae aperto) jártak-keltek, csak rossz időben húzták fejükre a togát vagy a paenula csuklyáját. Utazás közben vagy a színházban használták a görögöknél divatos nemez kalapokat. Keskeny karimájú kalap volt a pileus, melyet a szabad ember viselhetett. De egész alakjánál fogva, ép úgy mint a macedoniai eredetű causia is, inkbáb sapka volt mint kalap. Hajósok, földmíveléssel foglalkozó egyének, továbbá vadászok bőrből vagy szalmafonadékból készített, alacsony, félgömbalakú sapkákat hordtak. Thessaliai vagy macedoniai eredetű volt a petasus, a galerusra nézve l. Utónévkereső. Galerus.