Ide jártam a szomszédba középiskolába és főiskolára is, már akkor is pont így, magára hagyottan álldogált az amfiteátrum, éppúgy kutyafuttatóként, "kutyaszaratóriumként" hasznosították, mint manapság. Félreértés ne essék, ilyen helyre is szükség van, de azért ezt mégsem egy akkora ókori körszínházban kéne megtenni, amelyik elmondhatja magáról, hogy arénája még a római Colosseumnál is nagyobb! Budai hegység turn around. Egyébként a feljegyzések szerint időszámításunk szerint 145 körül építhették, és ez volt Aquincum két amfiteátruma közül a nagyobbik! Ez az úgynevezett katonavárosi, kisebb társa pedig a polgárvárosi aréna volt! Ez a másik is megtekinthető, az aquincumi HÉV megálló mellett állnak a szerény romjai. Na, miután így kipuffogtam magam, akár bele is vághatnék a túrába! Pár száz lépésnyire az amfiteátrumtól, a Bécsi út és a Doberdó utca sarkán vettem észre az első kék kereszt jelzést és már neki is lendültem volna a Doberdó utca meredek kaptatójának, amikor a megdöbbenéstől tátva maradt a szám: eltűnt a volt főiskolám elől a Kandó mozdony!
Persze az Alsó-Jegenye-völgy nem csak a szalamandráiról nevezetes, a Paprikás-patak szurdokában van elég látnivaló. Természetesen a kanyargó, a turistaút mellett csobogó patak és a vízesései a legfőbb nevezetesség, de a domboldalban felszínre bukkanó dolomitsziklák is szép látnivalót kínálnak az ide ellátogatóknak! Budai-hegység – Teljesítménytúráim. Végül a befagyott Rózsika-forrás mellett telepedtem le ebédre, megettem a magammal hozott szendvicseket, aztán egy óra felé folytattam csak az utamat. A forgalmas Hidegkúti utat keresztezve pár percre visszacseppentem a civilizációba, de aztán hamarosan bevettem magam ismét az erdőbe a túlsó oldalán. Hosszú, de nem különösebben meredek kapaszkodás kezdődött itt, végig a fák között. Egy kényelmesen járható szekérúton haladva fél háromra értem fel a Zsíros-hegy fennsíkjára, a volt turistaház romjaihoz. Pár hónapja már írtam a Budapest környékén fekvő turistaházak szomorú sorsáról, most önmagam tudnám csak ismételni, ezért mindössze annyit jegyeznék meg, hogy a Zsíroshegyi turistaház is azok közé tartozik, melyek az államosítás utáni hanyag kezelés miatt nem érték meg épen szocializmus végét!
Irány a Nagy-Kopasz! Mi ezúttal a Páty mellett fekvő Kopasz-hegyet céloztuk meg, túránkat pedig a Pilisi Parkerdő által kialakított Hidegvölgyi Erdei Pihenőhely és Parkolóból indítottuk. A pihenőhely a Budakeszit Telkivel összekötő főút mellett található, az itt található régi erdészházból kialakított Erzsébet büfé viszont sajnos nem volt nyitva. Ködös fenyves (Kattintson a képre a galériáért! )Forrás: Pénzes GyöngyvérAz időjárás nem sok jóval kecsegtetett. Bár csapadéknak nem volt nyoma, a már hetek óta tartó borult idő borítékolta, hogy a kilátópontokon nem fogunk sokat látni – ez később be is bizonyosodott. Nem terveztünk hosszú túraútvonalat, a szintemelkedés sem volt jelentős, de egy jó vasárnapi programnak most nem is kellett ennél több. A Tarnai-pihenő (Kattintson a képre a galériáért! Budai hegység turan. )Forrás: Pénzes GyöngyvérA zöld háromszögön haladva a túránk egyik állomása a Nagy-Kopasz volt. Ez a Budai-hegység legmagasabb pontja a maga 559 méterével. A tetején lévő Csergezán Pál-kilátóból tiszta időben mesés kilátás nyílik a Pilisre, a budai hegyekre, a Gerecsére, de akár a Mátra vagy a Börzsöny hegyvonulatai is láthatók.
Azzal a különbséggel, hogy volt egy kanyar, ahol a fákra helyezett fényvisszaverő mutatta az utat. Közben ki tudja mely ponton, de átértünk a II. kerületből a III. kerületbe. Esti panoráma Óbudáról. Budai hegység turf.fr. A csillagfényes erdőben mentünk úgy egy órácskát, és már a Téglagyár közelébe kerültünk, ahol begyűjtöttük a 3. pecsétünket, ezzel feltéve a koronát a napra. A téglagyári pecsételőtől ilyen "festői" vasúti átjáró látszik. A téglagyártól a vasúti sín felé sétálva olyan 200-300 méter után elértük a buszmegállót, amivel be tudtunk menni a városba.
TÚRALEÍRÁS Idén eléggé korán túl lettünk a karácsonyi bevásárlásokon, és mivel az ünnep hetében már szabadságon voltam, úgy gondoltam, járok egyet a budai hegyek között! Kedden hétágra sütött a nap, de ekkor még a boltokat jártuk, viszont szerdára sem jósoltak sokkal rosszabb időt, gyerünk hát! Szépkilátások a Budai-hegységben. Viszont hová menjek? Ekkor jutott eszembe laci_52 nicknevű kommentelőm beírása az előző túrám posztjánál, aki megjegyezte, kár hogy nem fért bele a szép kilátások túrájába a Hármashatár-hegy tetején álló Guckler Károly kilátó! Legyen hát most ez a kilátópont az egyik célpontom úgy, hogy végiggyalogolok a Budai-hegység északi gerincén Óbudától egészen Nagykovácsiig! Eléggé zegernye időben indultam el otthonról ezen a reggelen, társasházunk ajtaján kilépve a nyakamig rántottam az anorákom cipzárját a hidegben, fázósan még a síkesztyűim is felhúztam, miközben a buszra vártam a megállóban. Még nem nagyon látszott, milyen idő lesz majd napközben, a majdnem telehold a felhők között bujkált, azt viszont reméltem, hogy a fagy kitart majd napközben is, hogy ne kelljen a sárban tapicskálnom!