A királynőt annyira lenyűgözte a bemutató, hogy közbenjárására az udvar jelentős összeget biztosított a Szent Viktorról elnevezett intézmény megalapítására. Az 1874-ben felavatott intézetben mintegy 100 diák tanulhatott nyelveket, számtant, földrajzot és zenét, valamint kétkezi mesterségeket: kosárfonást, cipőkészítést, kötést és varrást. Louis Braille azután haláláig ennek az intézetnek a kötelékében maradt: először mint diák, később mint megbecsült oktató. Braille-írás - Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. Az intézetben ekkor még semmilyen különleges írásmód nem volt használatban: a tanárok leginkább csak beszéltek tanítványaikhoz. Volt ugyan a könyvtárban egy tucatnyi vaskos könyv, amikben domború, megemelt betűkkel szerepelt a szöveg – ezek azonban érthető okokból nem voltak túl népszerűek a diákok körében. Éjszakaiból vakírás A fordulat akkor következett be, amikor 1821-ben egy Charles Barbier nevű hivatásos katona látogatott el az iskolába. A XVI. Lajos seregében szolgáló tüzérszázados előzőleg kitalált egy "éjszakai írást", mert a hadgyakorlatok alkalmával nehéznek találta az írásos parancsok sötétben való továbbítását.
8000 olvasóból 2000 bejár a könyvtárba, a többit posta útján szolgálják ki. Külföldre, gyarmatokra is kölcsönöznek; a külföldi kölcsönzők száma 400. Rendszeresen adnak ki braüle-katalógust, továbbá készítenek tárgykörök szerinti könyvtárjegyzékeket. Az új szerzeményekről folyóiratuk Le Louis Braille tájékoztat rendszeresen. Kétféle nyilvántartásuk van: a kölcsönző neve és a mű, illetve kötet alapján. 11 A Haüy-könyvtár mintájára építették ki a lengyel, argentin, brazil és indiai könyvtárakat. 144 A braille-könyvtárak jelentőségének méltánylását mutatja az, hogy 1929- ben nemzetközi konferencia ült össze a braille-könyvtárak együttműködéséhez szükséges egységesítő elvek megállapítására. 1949-ben pedig az UNESCO adott érdemes segítséget a különböző braille-ábécék egybehangolására és az egyetemes jelrendszer alapelveinek végleges megállapítására. Ezeket az elveket 1950 márciusában egy szélesebbkörű konferencia fogadta el. Kézzel olvasva (hangos ismeretterjesztő cikk). Említést érdemel a braille-könyvtárak fejlődése terén a most készülő enciklopédia, mely a világ első reference-könyve lesz braille-írással.
Írását a betűk és írásjelek mellett a számok és a zenei hangok lejegyzésére is alkalmassá tette. Írásrendszere lényegében már 1825-ben készen volt az alábbi címen: Szavak, zene és gregorián egyházi énekek pontok útján történő átírásának módszertana a vakok használatára. Írásrendszerét szélesebb körben először 1829-ben ismertette. Bemutatta az egyes betűjeleket, és rövid, összefüggő szöveggel illusztrálta használhatóságukat. Később tovább tökéletesítette az írásrendszert. Csak 12 volt Louis Braille, amikor kitalálta a vakok speciális írásrendszerét: katonai titkosírás alapján dolgozott - Ezotéria | Femina. Braille írásrendszerét diáktársai azonnal elfogadták és lelkesen használták, de az intézet tanárai közül sokan elutasították, és ellenezték alkalmazását. A párizsi vakok intézetében a pontírás hivatalos elismerésére és bevezetésére 1854-ben került sor. Ám a vakírás feltalálója ekkor már 2 éve halott volt. 1852. január 6-án tuberkulózisban hunyt el A Braille-írást a 19. század utolsó éveiben Európa-szerte hivatalosan alkalmazták a vakok iskoláiban. Magyarországon az 1870- es években már többen is ismerték az írásrendszert, és 1893-tól hivatalosan is használták.
Napóleon kérésére egy olyan kommunikációs rendszert dolgozott ki - 12 pont alkalmazásával -, ahol a katonák csendben és fény nélkül is tudtak éjszaka titkosan kommunikálni. Ez volt az éjszakai írás. A kód túl nehéz volt az iskolázatlan katonák részére ezért a hadsereg visszautasította. Braille 1824-ben, 15 évesen végzett iskolai tanulmányaival és hazakerült. A korabeli varrógép is 6 ponton varrja meg az anyagot. Braille az apjától kapott fadarabokra vágja ki jelrendszerét. Felismerte, hogy a hat-pont rendszer egyetlen ujjhegy tapintásával felismerhető, az értelmezés nem igényel újabb pontokat. Braille a nehezen kezelhető éjszakai írást leegyszerűsítette 6 pontosra. Az írás betűi - jelei - 6 pont kombinációjából állnak, amelyek 2 pont szélességben és 3 pont magasságban helyezkednek el kemény papírba (braill-típia) nyomva. A kialakított pontok rendszere lehetővé tette a gyors tanulást, az olvasást, írást, a megértést. A pontok közti szünet jelzi, hogy újabb információ következik. A Braille-írásrendszer, a kialakított ábécével több hasznot adott, mint tanárának, Valentin Haüynek a módszere.
jelöléseket is visszaadjon. A magyar nyelv helyesírási szabályai a Braille-írásra is értelemszerűen rrások: Mária: Bevezetés a Braille-írás-olvasás "rejtelmeibe", Budapest, 2016.
Egy alkalommal Charles Barbier tüzérszázados ellátogatott az intézetbe, hogy bemutassa az általa, Napóleon megbízásából kidolgozott, ún. éjszakai írásrendszerét, ami egy katonai titkosírás volt. Ez nyomban felkeltette az akkor 12 éves Braille érdeklődését. Még abban az esztendőben hozzáfogott a Barbier-féle írásrendszer leegyszerűsítéséhez és tökéletesítéséhez, úgyis fogalmazhatok, hogy a vak emberek számára történő adaptálásához. Braille rendszere 12 pont helyett 6 pont kombinációján alapul. A 6 db pont elhelyezkedése olyan, mintha egy dobókocka vagy dominó hat pöttyel jelölt oldalát képzelnénk magunk elé: 2 pont a szélessége és 3 pont a magassága. Braille a módosításokban figyelembe vette a vakok sajátos igényeit. Helyes gyakorlati érzékkel arra törekedett, hogy az egyes betűk a lehető legkevesebb pontból álljanak, és a leggyakrabban előforduló betűket jelölje kevesebb ponttal. A hatpontrendszer előnye az is, hogy kényelmesen elfér az olvasó vak ember mutatóujjának ujjbegye alatt. Arra is gondolt, hogy az "új" vakírás egyszerű szerkezettel előállítható legyen.