Az emlékévre rendezvényekkel, programokkal, fejlesztésekkel olyan kínálatot állíthatunk össze, ami túlmutat városunk határain, országos, illetve Kárpát-medencei szintűvé szélesedik. Ahhoz, hogy két éven keresztül színes és gazdag kínálattal várjuk a hozzánk érkezőket, hónapokkal ezelőtt megkezdődött a tervezés, a fejlesztés, a Petőfihez kapcsolódó épületek, emlékek felújítása. Mertünk nagyon álmodni, ezért megterveztettük a Petőfi Látogatóközpontot, amelynek megépítéséhez nagy erőkkel keressük a forrásokat. Célunk és vágyunk, hogy Kiskőrös ismét az országos események középpontjába kerüljön, a jelenleginél is több vendég érkezzen településünkre, akik kulturális, turisztikai és gasztronómiai élményekben gazdagodva messzire viszik jó hírünket, a kiskőrösiek vendégszeretetét" – emelte ki a nyitóünnepségen Domonyi László, Kiskőrös polgármestere. Nyitókép: Verspad Kiskőrösön Kapcsolódó cikkekAz én Petőfim – esszépályázat hírek október Anyanyelvápolók Szövetsége Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet a költő tiszteletétőfi a zenében is első – podcast podcast október a közös Jimi Hendrixben és Petőfiben?
H. Bagó Ilona Ajánlja ismerőseinek is! (0 vélemény) Sorozatcím: MIRE füzetek Kiadó: Petőfi Irodalmi Múzeum Kiadás éve: 2008 Kiadás helye: Budapest Kötés típusa: hajtogatott papír Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14. 50cm, Magasság: 21. 00cm Kategória: Irodalom irodalomtörténet bibliográfiák, életrajzok írókról, költőkről H. Bagó Ilona - Petőfi Sándor szülőháza
Június 14-én Kiskőrös Város Önkormányzata kérelmet nyújtott be a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti programjához Petőfi Sándor szülőházának felújítására. A különböző pályázati forrásoknak köszönhetően kívül-belül megújulnak a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumhoz tartozó egységek. Az emlékmúzeumban még tartanak a felújítási munkálatok, de a Szlovák Tájház heteken belül újra fogad majd látogatókat. A Petőfi 200 Emlékévre készülve a szülőház felújítása is fontos mérföldkő lesz. A munkálatokat a tervek szerint ősz végén kezdik majd el. – A költő szülőháza alapvetően jó állapotban van annak köszönhetően, hogy Kiskőrösnek mindig is kiemelten fontos volt az épület. 1880 óta folyamatosan látogatható. Szintén a Népi Építészeti Programhoz benyújtott korábbi pályázatból megtörtént a ház teljes állapotfelmérése. A mérnökök alapos faanyagvédelmi, statikai, építész szakvéleményeket adtak, amelyek kiegészültek építéstörténeti kutatással és elkészült az értékleltár is. Ezek a dokumentumok jelentik a felújítás alapját, a bennük megfogalmazott munkákra pályáztunk.
Petőfi Sándor (1823-1849), a világon a legismertebb magyar költő szülőházát eredeti formájában őrizték meg és rendezték be a család relikviáival, a költő személyes tárgyaival. A szülőház a XVIII. században épült. Első szobája a Petrovics család bútorait őrzi, látható például Petrovicsék almáriuma, ágya. Az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be, például Petrovics István ládáját és fapipáját, Petőfi ón keresztelőkancsóját is. Petőfi személyes tárgyaiból is kiállítottak néhányat – pipáját, tintatartóját -, és láthatjuk felesége, Szendrey Júlia legyezőjét is. A nyitott kéményes konyhát nem a család eszközeivel, de korabeli edényekkel szerelték fel. Az egykori szülőházat a XIX. század derekától megkülönböztetett figyelem övezi. 1861-ben emléktáblával jelölték. 1878-ban megvásárolta az Írók és Művészek Társasága, azzal a céllal, hogy múzeumot létesít benne, és 1880. október 16-án ünnepélyes keretek közt fölavatták. Jókai Mór a következő szavakat mondta: "Üdvöz légy, emlékezetes hajlék aki Petőfit születni láttad, új gazdád, a magyar irodalom nevében üdvözöllek. "
Az intézmény-együttes alapját képező Petőfi Sándor szülőház Kiskőrös legféltettebb kulturális értéke. Az 1780 körül épült háromosztatú, nádfedeles népi műemlék az országos kulturális turizmus kiemelt úticélja, Magyarország legelső irodalmi emlékháza, ami idén 140 éve látogatható. A mellette álló emlékmúzeum eredetileg is közgyűjtemény számára épült arra alkalmas terekkel és külső megjelenéssel, valamint időszaki kiállításoknak és előadásoknak helyet adó galériával. A Petőfi Műfordítói Szoborpark a világon egyedülálló módon gyűjti egybe és mutatja be a költő külföldi fordítóit. A Kincseskamrákban – képzőművészeti és néprajzi látványtárak – a Petőfi tematikájú kortárs képzőművészeti gyűjtemény valamint a Kiskőröst újraalapító szlovákság tárgyi világa látható, utóbbi a Szlovák Tájház gazdag kiállításából is megismerhető. Az intézmény tematikus múzeum, gyűjteménye irodalom- és kultusztörténeti, könyvészeti, képzőművészeti és néprajzi anyagból tevődik össze. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum évente 18-20 rendezvényt szervez a költő életútjához kapcsolódó események megemlékezésére, irodalmi hagyatékának és életművének megismertetésére, a Kiskőrösön élő szlovák nemzetiség tárgyi kultúrájának továbbhagyományozására, valamint a kortárs képzőművészet és Petőfi mint téma összekapcsolására.
Éltek még Petőfi keresztszülei, Viczián János és felesége is, akiktől a lelkész sok mindent megtudhatott a családról. Az ő segítségükkel kereste ki és hozta nyilvánosságra az anyakönyvi bejegyzést, amely igazolja, hogy a költőt a kiskőrösi evangélikus templomban keresztelték meg. A ház 1859-ig Makovinyi Márton borbélymester tulajdona volt, majd Makovinyi Klára örökölte, tőle Martinovics Pál kötelesmester és felesége, Varga Teréz tulajdonába került. Az 1870-es évektől egyre inkább foglalkoztatta a közvéleményt az épület sorsa. Először Pest vármegye közgyűlése tervezte a megvételét 1872-ben, gyűjtést is indítottak erre a célra. Bizottságot küldtek Kiskőrösre, hogy felmérje a ház akkori helyzetét, végül sok huzavona után a gyűjtés ellenére nem a megye, hanem a Magyar Írók és Művészek Társasága vette meg 1878. május 24-én Varga Teréztől. A költő szülőháza mint az ország első irodalmi emlékháza 1880 óta látogatható, akkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór írófejedelem, Petőfi barátja: " Üdvözlégy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad.
A századelőn csak a tisztaszobát lehetett látogatni, ahol egy Petőfi-portré függött a két ablakszem között. Elé helyezhették el a költő előtt tisztelgő látogatók koszorúikat, mécseseiket. A fagyos házelső többek között Móricz Zsigmondot is megindította: "Az első ház falán koszorúk és nemzetiszín szalagok lógnak, bánatos szalagok, poros babérszalaggal. Ravatalos ház, hideg, csontig dermesztő, mint a halottas háznak kell lenni, hogy a test, a kegyelet, oszlásnak ne induljon. (…) "itt született vala egy gyermek, kiből minden élőknek drága kedves öröme lőn, ám egy kis háznak meg kellett dermednie, meg kellett e sárfalaknak kövülniök. Örződik a háznak minden sarka s minden romja (…) hogy minden úgy maradjon, mint a napon volt vagy lehetett, mikor született egy gyermek, egy kis vörös, hússzínű, kis öreg poronty. " Ez a dermedt légkör 1951-ben engedett föl először, amikor Petőfi-kiállítás és néprajzi tárlat kapott benne a házban. A kiskőrösi lakosság számára és kultusztörténeti szempontból is kiemelkedően fontos esemény volt, hogy 1953-ban visszakerültek a házba a család eredeti bútorai.