Ezt az engedélyt gyakran azonban csak valamilyen ellentételezésért adják meg. Nyakatekert helyzet A MEK működési elve szerint nem fizet azért, ha valaki bedigitalizálja a műveket, de nem is kér pénzt a közzétételért sem. Az Országos Széchényi Könyvtár szerény költségvetésű osztályaként működő MEK-re nem jellemző, hogy szerző örökösének fizessen, így inkább eltávolítják - vagy eleve közzé sem teszik - a jogvédett műveket. A MEK saját szabályai szerint a gyűjtőkörükbe tartozó műveket (a II. világháború előtti magyar és világirodalom) próbálják szolgáltatni. Ez már kódolja a szerzői jogi problémákat, hiszen 2008. január 1-től csak azok a művek lehetnének fenn, amelyek szerzője vagy szerzői 1937-ben, vagy azelőtt elhunytak - vagyis a hetven éves védettség már lejárt -, ám nyilvánvaló, hogy sok szerző esetében ez nem lehet kizárólagos szempont. Egyéb olvasnivaló. A helyzetet bonyolítja - és e tekintetben messze nem csak a legnagyobb hazai elektronikus könyvtár érintett, hanem valamennyi netes bibliotéka -, hogy néhány évvel ezelőtt még létezett közös jogkezelés, azaz egyetlen jogvédő szervezettel megállapodva lehetett a szerzők műveit szolgáltatni.
"Egy mód van, hogy megmeneküljek. Felveszed a ruhámat. Leszaladsz a partra. Végig a lámpák fényében. Csak néhány perces séta, hogy meglássák a francia hajóról, ahonnan elszöktem. Akkor nem kutatják át ezt a hajót. Te itt a kikötőben csak tudsz segíteni magadon? Mek rejtő jenő tv. " És a kaland kezdetét veszi Rejtő Jenő regényében. A Joinville a gyarmati hadsereg harmadik számú személyhajója volt, amely Észak-Afrika, Madagaszkár és Indokína között bonyolította le a legénységi utánpótlások forgalmát. Ezen a hajón nem fecsegtek egész nap az amerikai turisták. Itt a matrózokat nem kergették az idegösszeomlás felé a munkájukat bámuló, kérdezgető utasok, nem ültek egész nap az uszodában, és nem táncoltak a zuhany alatt. Ezen a hajón igyekszik John Brisac az idegenlégióba. Szerencsés véletlen folytán szembeutazik vele régen nem látott unokatestvére. Terve máris kész a szerepcserére, de a sors közbeszól és életet cserélnek. Az unokatestvérre szomorú sors vár. Meg kell tanulnia patkányokkal aludni, hozzászokni a golyók röpködéséhez.
Megértem a csodálatodat, de hogy követsz a sivatagba is... ez, ez... igazán gyengéd figyelem... - Tűzön-vízen át a költészetedért! - kiáltotta lelkesen Harrincourt. - Megszoktam, megszerettem ezeket a verseket, és nem akarok nélkülük élni. Troppauer elpirult, és lesütötte a szemét: - Örülök, hogy egy világgal ajándékozhattalak meg... - rebegte és elfogultan, reszkető, roppant nagy kezével előkotort zsebéből egy hevenyészett eposzt. Kisimította a papírt, nagy élvezettel nyelt egyet, és drámai hangon jelentette: - Holnap vonul az ezred, hahó! Írta: Troppauer Hümér. Galamb élvezettel tudta átadni magát gondolatainak Troppauer egy-egy hosszabb költeménye közben. Eltűnt Rejtő, visszajön József Attila. Szokásává vált, hogy a borízű hang zsongása kísérje elmélkedését, és ha a költő elragadtatott arccal szünetet tartott, találomra megölelte: - Gyönyörű! Csodálatos! Feledhetetlen! Nincs még egy? - Ebből még négy éneket írtam! - Kevés! Olvasd gyorsan! Te! Te Puskin! A költő élvezettel nyalogatta görbe, széles száját, zavartan simította meg borostás, kék állát, és folytatta.