A Nyilatkozat (amely egyébként teljes mértékben konform az IAEA fentiekben ismertetett szabályozási rendszerével) tartalmának legfontosabb elemei a teljesség igénye nélkül a következők: Az intergenerációs kockázat-egyenlőség elve. Ennek értelmében a jövő generációval szembeni kötelességünk, hogy ne hagyjunk utódainkra sem a magunkénál kisebb biztonságot (tehát kezelhetetlen folyamatokat), sem pedig egyirányú döntési kényszereket. Nem tételezhetünk fel a jövő generációról a jelenleginél nagyobb gazdasági erőt, folyamatos társadalmi stabilitást (békét, működő közigazgatást, infrastruktúrát); tehát olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek a következő generációktól nem igényelnek állandó felügyeletet, gyors beavatkozást (amire esetleg akkor nem lesznek képesek). 04. Dr. Szűcs István. A másokkal való törődés elve. Mivel az elsődleges cél a biztonság (a humán egészség és a környezeti állapot elemeinek megőrzése), az első alapelv szem előtt tartása nem jelentheti a nem megfelelően megalapozott és nem kellően igazolt teljesítőképességű megoldások erőltetett ütemű alkalmazását.
Most azonban úgy érezzük - hangsúlyozom: múlt év decemberéről van szó -, hogy ennek az időigényes, épp ezért túlzott kockázatokat jelentő eszmecserének új medret kell szabnunk: nem szerencsés, ha érv és ellenérv párhuzamos síneken rohan el továbbra is egymás mellett, ha bizottságunk kételyei, fenntartásai és kérései meghallgatásra igen, de figyelembevételre továbbra sem kerülnek - ráadásul úgy, hogy ennek okáról, esetleges indokoltságáról tájékoztatást nem kapunk. Dr szűcs istván debrecen. Úgy tűnik, hogy a koncepció készítői nem igazán tartották szükségesnek, hogy munkájuk az Országgyűlés plenáris ülése elé kerüljön. Természetesen ez is egy lehetséges álláspont, de akkor a Kormánynak egyértelműsítenie kell a társadalom előtt, hogy az energiapolitika rendkívül bonyolult és kockázati tényezőkben bővelkedő kérdésköreiben nem kívánja a felelősséget megosztani az Országgyűléssel. Ameddig azonban ez nem történik meg, addig a felelősségünk közös, és éppen ezért nem vehetjük tudomásul azt, hogy az előterjesztő következetesen figyelmen kívül hagyja a gazdasági bizottság illetékes tagjainak szakmai véleményét.
Bár Magyarország esetében a végleges elhelyezés érdekében kutatandó, első számú formáció (Bodai Aleurolit Formáció; BAF) a fentiek szerint már kiválasztásra került, a dokumentum néhány általános alapelvének rögzítése azért is célszerű, mert azok a telephely-minősítés bármely fázisában is kötelező érvénnyel bírnak. Szűcs István. A dokumentum első része a helyszínkiválasztási és telepítési folyamat általános követelményeit rögzíti. Ennek legfontosabb elemeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: A célra megfelelő befogadó geológiai környezet és telephely kiválasztása során abból kell kiindulni, hogy a kiválasztás helyességével (tehát a hosszú távú izolációs képesség meglétével) kapcsolatban megfelelő értékelési eljárások lefolytatása, valamint bizonyítási kötelezettség terheli a szakembereket és a döntéshozókat. A döntéshozatalnál a már említett rendszerszintű megközelítést kell alkalmazni. A telephely kiválasztása és a végleges elhelyezésre kerülő hulladékok típusa és mennyisége szoros kapcsolatban kell, hogy álljon egymással.
Ezt államtitkár úr is fölemlegette, csak úgy tűnik, egy kicsit túlhangsúlyozta ahhoz képest, ami az anyagban valóban benne van. Nagyon fontosnak tartjuk mi is arra fölhívni a figyelmet, hogy ezek a fejlesztések rendkívül tőkeigényesek - elhangzott itt az 5-600 milliárd forint. Dr szűcs istván. Részletesen kell szólni a bánya-erőmű kapcsolatokról, amelyeket végül is jelen országgyűlési határozati javaslat emel majd - úgymond - "törvényerőre". Nagyon fontosnak ítéljük a kapcsolt hő- és villamosenergia-rendszereket és az elhasználódott, elfáradt, elöregedett erőművek "átbútorozását" - ahogy a szakma mondja: a "refurnishing" átalakításokat. Részletesen szól az energiapolitikai anyag az új alaperőmű szükségességéről, típusáról, ezzel párhuzamosan a rugalmas energiaellátásról, a rugalmas programról, a gázturbinás programról; és nagyon kemény viták voltak a gazdasági bizottságban a tekintetben, hogy a Kormány mérje fel a gázellátás diverzifikálásával kapcsolatos lehetőségeket, mérje föl az ezzel kapcsolatos rizikófaktorokat és a hatalmas anyagi igényt.
Hosszú élettartamú az a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, amelyben a radionuklidok felezési ideje és/vagy az alfa-sugárzó radionuklidok koncentrációja meghaladja a rövid élettartamú radioaktív hulladékokra vonatkozó határértékeket. A b) szempont szerint a fentieken kívül a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok definiálásánál és osztályozásánál az alábbi további szempontok érvényesülnek: A radioaktív hulladék kis és közepes aktivitású osztályba sorolását a benne lévő radioizotóp aktivitáskoncentrációja (AK) és mentességi aktivitás-koncentrációja (MEAK) alapján kell elvégezni az 1. 1 táblázat szerint: 1. táblázat - A radioaktív hulladékok aktivitás koncentráció intervallumai Az egyes izotópokra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció (MEAK) értékeket a 23/1997. (VII. 18. ) NM rendelet tartalmazza. Néhány radionuklidra az 1. táblázat mutat példát: 1. táblázat - Egyes radioaktív izotópok mentességi aktivitás koncentráció (MEAK) értékei Ha a radioaktív hulladék többfajta radioizotópot is tartalmaz, akkor az osztályozást az 1. táblázat szerint kell elvégezni: 1. Nemzeti Cégtár » WS Hungary Kft.. táblázat - Több izotópot tartalmazó radioaktív hulladék aktivitás koncentráció intervallumai 7 A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai (Dr. Szűcs István) A c) szempont szerinti hazai besorolást, amelynek a 47/2003. )