Közös hadsereg (eddig: K-K: Császári-Királyi, mostantól: Császári és Királyi). Vezényleti nyelv: né újoncmegajánlás a kormány kezében maradt. A közös haderőtől függetlenül felállították a 100-100 ezer fős magyar Honvédséget, és a Lajtántúli Landwehrt - ezek függetlenek voltak a közös hadügyminisztériumtól, de ezek legfőbb hadura is Ferenc József volt. A közös ügyekben így tehát jelentős maradt az uralkodó befolyása. Emellett Ferenc József előszentesítési jogot kapott, vagyis a magyar kormányok törvényjavaslatot csak az ő egyetértése mellett lehet a Parlamentnek benyúgyarország a közös ügyeken túl teljes autonómiával rendelkezik. Történelem vázlatok 5. , 6., 7. és 8. osztály - Magyarország a dualizmus időszakában - Az önkényuralom évei. · helyreáll az alkotmányosság, · parlamentnek felelős kormány· A miniszterelnököt a király nevezi ki · Cenzusos választójog· Magyarország, Erdély egyesítése· Ausztria és Magyarország külön parlamenttel és kormánnyal irányítja saját magát. · Magyarország saját maga hozza törtvényeit, belpolitikáját, rendőrségét. · Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar. · Kisebbségi kérdések belpolitikának számílytatódhat a polgári állam kiépítése.
Haynau menesztése után Albert főherceg lett Magyarország katonai és polgári kormányzója (1851–1860). JellemzőiSzerkesztés 1852-ben meghalt Felix zu Schwarzenberg osztrák miniszterelnök. Kezdetben ezt még a nép megnyerése érdekében alkotmánnyal álcázták (olmützi alkotmány), ám a nemzetközi események hatására még a látszatalkotmányosságot is felfüggesztették 1851-ben. Az uralkodó pedig személyesen vette át az állam ügyeinek vezetését. Mivel ez egy nyílt önkényuralmi rendszer, ezért ezt a korszakot szokás új- vagy neoabszolutizmusnak is nevezni. Közigazgatás és törvénykezés a Bach-korszakban. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. A rendszer a hadseregre, a hivatalnokrétegre és a birodalmi arisztokráciára támaszkodhatott, még az osztrák polgárság sem szólhatott bele a politikai életbe, csupán a rövidtávú érvényesülési terveket szövő emberek juthattak politikai szerephez. [forrás? ] Intézkedések e korszak alattSzerkesztés Magyarország közigazgatása a Bach-korszakban KözigazgatásSzerkesztés Az első lépés a közigazgatási rendszer átformálása volt. Leválasztották a Magyar Királyságról Erdélyt, Horvátországot, a Katonai határőrvidéket, a Szerb Vajdaságot és a Temesi bánságot.
58. óra F: parlamentarizmus, demokrácia, polgári szabadságjogok (cenzusos A polgári állam új feladatai. A választójog), tankötelezettség, demokratizálódó társadalom közegészségügy A család szerepe a polgári 59-60. óra társadalomban és most. 61. óra Újabb technikai és iparfejlődés. Európa a XIX. század utolsó évtizedeiben. Bach rendszer támaszai 8. Az események elbeszélése a tankönyvi térképek alapján (119 és 121. ) O: A nemzetközi Vöröskereszt; a párizsi kommün Bismarck – Mf: 1., 2., 5. A tankönyvi térkép jól mutatja az etnikai és a politikai határok különbözőségét! Fontos: az egység gazdasági előnyei! IKT. Digitális térkép T: Változások a Balkánon Harcok a Balkán-hegység hágóin; Gúnykép a balkáni osztozkodásról O: A krími háború; Az orosz–török háború Mf: 1., 2. A polgári állam hatalmi és közfeladatai; Társadalmi rétegződés egy lakóház keresztmetszetén keresztül Vita: Vélemények a polgári értékrendről – Mf: 2., 5. Vizsgáljuk meg a nagyhatalmak eltérő balkáni érdekeit, céljait! Gyakoroljuk a térképről való információszerzést!
Arról vita folyik a történészek között, hogy a korábbi magyar nemzetiségi politika hozzájárult-e, és ha igen, mennyiben járult hozzá Trianonhoz. Tény például, hogy a nemzetiségi nyelveken oktató iskolák számát a dualizmus idején a felére csökkentették, miközben a nemzetiségiek létszáma nőtt. Ez, és a hasonló magyar kormányzati lépések nem segítették elő, hogy a nemzetiségiek itt akarjanak maradni. (És nem menti ezeket sem az, hogy a legtöbb egykorú állam még a magyarénál is igazságtalanabb nemzetiségi politikát folytatott, sem pedig az utódállamok 1918 utáni, szintén drasztikusabb magyarellenessége sem. ) Ha a magyar politika nem is járult volna hozzá a végkifejlethez, az akkor sem ellenséges összeesküvők, inkább történelmi folyamatok (nemzetiségek nemzetté válása, vesztes háború) következménye volt. Bach rendszer támaszai 4. (A Trianonhoz vezető útról lásd Zeidler Miklós: Képletek egy megoldhatatlan egyenlethez. ) Egyértelműbb a magyar felelősség a következő háború végkimenetelében. Az ország önként, a német követelőzést megelőzve támadta meg a Szovjetuniót, és üzent hadat az Egyesült Államoknak, majd elvétette a kiugrást is – mindez nem hatott kedvezően a béketárgyalásokon.
A krími háború és Oroszország a XIX. században Oroszország: Napóleon legyőzésében óriási szerepet játszott Oroszország. A hatalmas ország 1815-ben a Bécsi Kongresszuson a győztes nagyhatalmak közé került. Uralkodója I. Sándor cár tagja lett a forradalmak közös leverését célzó Szent Szövetségnek. Utóda, I. 1848/49 utáni megtorlás és a Bach-korszak. Miklós ennek a szövetségnek a tagjaként segített Ferenc Józsefnek leverni az 1848/49-es magyar szabadságharcot. V. A krími háború (1853-1856): Oroszország 1850-re szemet vetett a gyengülő Török Birodalom egyes területeire, így Moldovára, Havasalföldre, a tengerszorosokra és a Kaukázusra. Ezért I. Miklós cár (1825-1855) egy követeléssel fordult szultánhoz, Abdul Medzsidhez. Ebben arra hivatkozva, hogy a cár feladata a görög-keletiek védelme, protektori jogokat követelt ezen területek felett. Törökország elutasította ezt, így háború tört ki, melybe Anglia és Franciaország is beavatkozott a szultán oldalán. A hadműveletek: A Krím félszigeten angol-franca erők szálltak partra és 4 éves harcban legyőzték az oroszokat, akik a Kaukázusban is vereséget szenvedtek.