A világégést követően – ez a hely is megrongálódott – a fürdőt újjáépítették és a Belügyminisztérium saját pihenőhelye lett (BM, majd Nánási Strand), amelyet csak a minisztérium dolgozói látogathattak. A rendszerváltozás idején bezárták a szebb napokat látott fürdőt, és véglegesen felszámolták, területét értékesítették, beépítették. A szabadvízi fürdőzés sajátos helyszínei voltak az ún. Duna-uszodák, amelyek a XVIII. század végétől egészen a II. világháborúig sorakoztak a folyó fővárosi szakaszán. Az első pesti Duna-uszoda valamikor az 1780-as években kezdte meg működését az Egyetem tér közelében. század során több ilyen komplexum működött a Dunán, viszont kezdetben kizárólag a katonaság számára, úszóiskolaként. Az első civil Duna-uszodák is az úszni tanulókat várták, csak a XX. század elején váltak a strandolás, fürdőzés helyszíneivé. Kerületi strandkörkép | Obuda.hu. Ezek a kis tetszetős, faszerkezetű építmények természetesen csak időszakosan működtek, a nyári szezonban. Sokan látogatták ezeket az uszodákat, bár a víz minősége és hőfoka korántsem volt ideális, illetve a stégek tisztasága, valamint a mellékhelyiségek higiéniája is problémát okozott.
Válaszd ki, milyen szolgáltatót keresel! A "Legfontosabbak" között találod a rendőrséget, az orvosi és gyógyszertári ügyeletet, a helyi hivatalokat, az ATM-eket, helyi politikai és civil szervezeteket.
A középkorból az első feljegyzés, amely fürdőkhöz kapcsolódik, 1187-re datálódik, amely az első óbudai kórházról, ispotályról tájékoztat. Az akkoriban Felhévíznek nevezett területen, a mai Lukács és Császárfürdők helyén, az esztergomi johanniták alapították meg a Szentháromság Kórházat Az elnevezés nem véletlen, hiszen ez a föld is bővelkedett, bővelkedik meleg vizű forrásokban, amelyek gyógyhatása régóta ismert volt. Ezt használták ki az itt gyógyító szerzetesek is. Ebben az ispotályban nem élvezeti, tisztálkodási, hanem orvosi célokra használták a vizet. Az oszmán török korban (1541-1686) ismét fellendült a fürdőélet Óbudán, amely már nemcsak a gyógyítást szolgálta. 18 kerületi strandok 5. Az iszlám vallásban a rituális fürdőnek komoly szerepe van. Az igazhitűeknek testben és lélekben egyaránt tisztának kell lenniük. A török fürdők jórészt római mintára készültek, de méretüknél fogva kisebbek voltak. A törökök "csendes orvosnak" nevezték fürdőkomplexumaikat. Budán a török fürdők kisebb változatai terjedtek el, ezeket ilidzsá vagy kaplidzsá néven emlegették.
Csillaghegyi Strandfürdő A főváros egyik legrégebbi strandja. Az 1800-as évek második felétől már működött, 2000-ben nyerte el mai formáját. Sátortető alatt télen is üzemel. A strandfürdő a hegyoldalban, csodálatos természeti környezetben helyezkedik el, 90 ezer négyzetméteres parkosított területen. Lépcsőzetesen épült első szintjén az úszó- és strandmedence, feljebb a gyermekpancsoló és a napozóterület található. 18 kerületi strandok full. A Csillaghegyire hétköznap 1800, hétvégén 2000, gyerekeknek, diákoknak és nyugdíjasoknak 1300 forint a jegy. A családi belépőért 5500 forintot kell fizetni. Az uszodaváró szerdán 1200 forint a belépő. A délutáni és a nyugdíjas jegyekkel (bizonyos napokon) további kedvezményeket biztosítanak. (A Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda címe, elérhetőségei: Pusztakúti út 2-6. Telefonszám: 242-0754; 250-1533. ) Pünkösdfürdői Strand A strandfürdő 1935-ben létesült a Duna partján, Hajós Alfréd tervei alapján. A rózsalugasok között lévő három medence valamennyi korosztály részére fürdési, strandolási és kellemes kikapcsolódási lehetőséget biztosít.