Hogyan hihette ez a magas állású udvari főúr, hogy a királyné ezt a hölgyet bízta volna meg a nyakék megvásárlásával kapcsolatos diszkrét közvetítéssel? Lehet, hogy Jeanne a kicsapongó előéletű bíborosnak diszkréten értésére adta, hogy titkolt, intim viszonyban áll a királynéval, és e bizalmas pletykába való "beavatás" révén tudta a szélhámosság leendő áldozatait is cinkos titoktartásra ösztönözni. A pletyka terjedéséhez az is hozzájárult, hogy XVI. Lajosnak hosszabb időbe telt, mire férji kötelességét feleségével szemben teljesíteni tudta (orvosi kezelésre is szüksége volt ehhez - legalábbis a spanyol nagykövet által megőrzött pletyka alapján). A parlament ítélete és az azt követő további események felzaklatták a közvéleményt. Udvari körökben általános volt a nézet, hogy Marie Antoinette-nek semmilyen hiba nem róható fel, és hogy Rohan bíboros is csak egy ártatlan, de végtelenül hiszékeny tökfilkó, akinek naivitását a La Motte házaspár kihasználta saját bűnös céljaira. Ezzel szemben az utca népében szilárdan gyökeret vert az a meggyőződés, hogy a királyné a "grófnét" eszközként használta, hogy tönkretegye a gyűlölt Rohan bíborost.
Egyszerre testesíti meg az ártalmatlanság mintaképét és a bosszúra szomjazó elszánt asszony prototípusát. Naivitását egy selyemfiú segítségével vetkőzi le, melynek eredményeképp remek cselekkel hálózza be a kurtizánokat sem megvető kardinálist. Az egyházi főméltóságról egyébként is rendesen lehúzzák a keresztvizet. Az alkotók a teljes siker és hitelesség kedvéért nem felejtik el megemlíteni, hogy a látottak megtörtént eseményt dolgoznak fel, s bár a képek, kosztümök és jelmezek önmagukért beszélnek, a történet mégis kissé fáradtan csordogál. Hiányzik belőle a párbajokkal dúsított izgalom, a feszültség, illetve a Veszedelmes viszonyokból ismert cinikus incselkedés – valamint egy John Malkovich szintű színész, aki a női szerep mellett elviszi a filmet. A látvány persze sok mindenért kárpótol, de a mai filmgyártásban ez már olyan rutinnak számít (lásd. Vatel), ami nem elegendő egy alkotás számára. A királyné nyakéke húsz éve még kirobbanó sikerű kalandfilm lehetett volna, mára viszont egy a sok, okosan megcsinált, takaros alkotás közül, amelyből hiányzik a szív és a lélek.
Alexandre Dumas: A királyné nyakéke (Le collier de la reine), regény, 1848–1850. Helmut Mathy: Die Halsbandaffäre. Kardinal Rohan und der Mainzer Kurfürst, ISBN 3805310935. Konrad Rahe: Cagliostro und Christus. Zu den biblischen Anspielungen in Goethes Komödie "Der Groß-Cophta" ("A Nagy Kofta", a nyakláncügyet ismertető bevezetéssel). ISBN 3860641948. Thomas Carlyle: The French revolution (1837). Stefan Zweig: Marie Antoinette. Bildnis eines mittleren Charakters, életrajz (1932). L'Affaire du collier (képregény), Blake és Mortimer, 1967. La Rose de Versailles (Versailles rózsája), japán manga, a nyakláncügy szereplőinek szerepeltetésével. Elisabeth Hand: The Affair of the Necklace, (az amerikai film alapját képező regény). ISBN lmSzerkesztés A királyné nyakéke (The Affair of the Necklace), 2001-es amerikai film, rendező Charles Shyer, főszereplők: Hilary Swank (Jeanne de la Motte), Jonathan Pryce (Rohan bíboros), Joely Richardson (Marie Antoinette). [4] A királyné nyakék-ügye (L'affaire du collier de la reine), 1946-os francia film, rendező Marcel L'Herbier, főszereplők Viviane Romance (Jeanne de la Motte), Maurice Escande (Rohan bíboros), Marion Dorian (Marie Antoinette).
Bizonyos körülmények ezt a változatot erősítik, Marie Antoinette cinkosságát valószínűsítik: csalódása és felháborodása Rohan bíboros felmentése miatt; Rohan megfosztása hivatalától, száműzetése; végül Jeanne de la Motte szökése a Salpêtrière börtönből. Mindebben a nép az udvar bűnrészességét látta. A királyné, bár valószínűsíthetően ártatlan volt, elveszítette a nép maradék jóindulatát is. Egész irodalmi műfaj keletkezett, a legalacsonyabb színvonalig lemenően, a király és királyné képzelt kalandjairól ("Les amours de Charlot et Toinette", kb. "Karcsi és Toncsi szerelmei", karikatúrák a királyi párról stb. ), ezek a pertől egészen 1789-ig, a francia forradalomig a könyvpiac sikerei voltak. Titkos csatornákon keresztül terjesztették az erotikus regényeket és pornográf pamfleteket, amelyek nagymértékben hozzájárultak az arisztokrácia, a papság, a király és a királyné, Marie Antoinette tekintélyének lerombolásához és az ellenük történő mértéktelen gyűlölet felszításában. [3] Korabeli metszet, A királyné érkezése (1782) A hihetetlenül magas értékű nyakék ügye erősítette azt a közvélekedést, hogy a királyné pazarló költekezése jelentősen hozzájárult az állam eladósodásához.
Szerb Antal korabeli dokumentumokon alapuló elemzése szerint (Rohan bíboros bécsi előéletét ismerve) a királyné iránti erotikus sóvárgása is közrejátszhatott, továbbá úgy érezte, hogy olyan nagy múltú családnak, mint amilyen neki van, kapcsolatban kell lennie a királyi családdal. Elszánt küzdelme állítólag még ellenfeleiben is némi tiszteletet váltott ki. 1782 körül Rohan bíboros megismerkedett egy bizonyos Jeanne de Valois nevű hölggyel, aki II. (Valois) Henrik francia király egyik törvénytelen fiának leszármazottja volt. Jeanne de Valois zavaros és kalandos ifjúkort tudott maga mögött. Apja egy iszákos ember volt. Fiatalkorában megszökött egy csendőrrel, majd férjhez ment egy Nicolas de la Motte nevű, magát "grófnak" nevező férfihez, és szerény kegydíjból élt, melyet a XVI. Lajos király folyósított számára. A házaspár annyira pazarlóan élt, hogy tetemes adósságai voltak. de Valois grófné bűvkörébe vonta a hiszékeny bíborost, aki kifizette a pazarló férj adósságait, annak ellenére, hogy ő maga korábbi adósságai miatt valamennyi birtokát elherdálta.
Főoldal Filmek Mozibemutatók Tévéműsor Filmelőzetesek Színészek és stáb Szülinaposok Díjak Film kvíz Hírlevél Keresés (2001) Tartalom:Ötvös Csöpi és Kardos orvos, a régi harcostársak, megint egymásra találnak. Továbbra is a Balaton partján, most ékszerrablók nyomába erednek. A régi csapathoz szemrevaló, fiatal zsarulányok csatlakoznak. Stáblista:Szereplők: Bujtor István (Ötvös Csöpi), Kern András (Dr. Kardos), Kállai Ferenc (Havilúd), Zenthe Ferenc (Záray százados), Gór Nagy Mária (Mária), Schwimmer János (Dugó), Psota Irén (Lukrécia), Bessenyei Ferenc (öreg színész), Ullmann Mónika (rendőrlány) Rendezte: Bujtor IstvánKapcsolódó filmek:» Fekete rózsa (ebben is játszik Bujtor István)» Tizennégy vértanú (szereplője szintén Kern András)» Szürkezakós és a mama (Kállai Ferenc filmje ez is)» Csak semmi pánik! (Zenthe Ferenc másik filmje)» Nem ér a nevem (ez is Psota Irén-film)» Rózsa Sándor (ebben is játszik Bessenyei Ferenc)» Hippolyt (szereplője szintén Ullmann Mónika)» Hamis a baba (Bujtor István rendezése ez is)
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.